Virtuális plasztikai sebészként működik a FaceApp: miért borzasztóan káros az alkalmazás?
Egyre elterjedtebbek az arcot szerkesztő appok és filterek: káros hatásai is vannak.

GettyImages-1178783246
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A közösségi média minden eddiginél több lehetőséget ad arra, hogy az ember összehasonlítsa magát mással - egy 2020-ban készült felmérés alapján naponta átlagosan 95 millió fotó és videó készült az Instagramra.

A tökéletesre szerkesztett képek azt a benyomást keltik az emberben, hogy - a közösségi média felületein -, mindenki átlagon feletti szépség. Miközben sokszor ezek az arcok nem is léteznek, csak a technológia előrehaladottságának hála természetesnek tűnhetnek még a filterek is. Mindenki számára veszélyes lehet ez az illúzió, de különösen a tinédzserek sínylik meg, mert legtöbbjüknek még kialakulóban van testképe, énképe és önbizalma. 

Virtuális plasztikai sebészként működik a FaceApp

A FaceApp egy mobilra letölthető alkalmazás. Segítségével egyetlen kattintással megtudhatod, hogyan néznél ki öregen vagy éppen fiatalon. Ez eddig jó mókának is tűnik. Azonban az egyik funkciójával - amire elő kell fizetni -, arcod "hibáit" is kijavíthatja az alkalmazás, mégpedig a jelenlegi plasztikai sebészet és szépség "elvei" szerint.

106510276 169055651430060 1344462870942083145 n (1)

Ezért van annyi hasonló arc Instagramon és TikTokon. Sokszor nem azért, mert tényleg mindenki ennyire "gyönyörű". Egyszerűen rátesznek egy filtert a képeikre, és a veszélyes az, hogy sokszor ez nem is feltűnő: a mai technológiának hála természetesnek tűnik a valóságban nem is létező arc. 

A közösségi médiák algoritmusait úgy alkották meg, hogy beszippantsák a használóikat. Fogyasztásra ösztönöznek, a felületek gyakori görgetését: önkéntelenül is összehasonlításhoz vezethetnek, és a késztetéshez, hogy a felhasználó maga is minél csillivillibb tartalmakat gyártson. 

Ez egy olyan ördögi kör, amelyet már számos tanulmány összefüggésbe hozott a depresszióval, a testképzavarral, fokozódó szorongással. A helyzeten tovább rontott a FaceApphoz hasonló szépségszűrők feltalálása.

Ezek a képszerkesztő alkalmazások egy pillanat alatt feljavítják a rossz minőségű fotókat: az eredetileg fényszűrőkkel és kivágásokkal rendelkező szerkesztési lehetőségek elmentek odáig, hogy teljesen megváltoztatják az emberek megjelenését: kisimítják a bőrt, eltüntetik a karikákat a szemek alatt, felemelik az arccsontot, összeszorítják az arcot. Mindezt néhány kattintás alatt.

121003510 116575010056673 4000382197305568614 n

2018-as kutatások kimutatták, hogy a sebészek 55%-át olyan páciensek látogatják, akik plasztikai beavatkozást szeretnének, mégpedig azért, hogy jobban fessenek képeiken, és hasonlítsanak arra a "tökéletes arcra", amit a FaceApp is "teremt" a számukra. Az eredmények azt is kimutatták, hogy a filterezett képek átütő ereje rendszeresen idéz elő testképzavart.

- Megváltozott a közgondolkodás. Egyre több ember választja a botoxot és töltőanyagokat, hogy hasonlítsanak a képre, amit a filterek és képszerkesztő alkalmazások alkotnak számukra. És ez a jelenség kezd mindennapossá válni - nyilatkozta Paul Nassif plasztikai sebész. 

A fotószerkesztő alkalmazások, amik tömegesen elterjedtek a FaceApp mellett, a Facetune és a B612.

Ezek az alkalmazások az emberek bizonytalanságát használják ki. Eszközöket kínálnak arra, hogy saját maguk által "hibásnak" minősített tulajdonságaikat, testrészeiket elfedje vagy kiemelje, kicsinyítse vagy nagyítsa. A FaceApp lényegében a világ virtuális plasztikai sebészévé vált.

A cikk az ajánló után folytatódik

A jelenség mentális hatásai ellen úgy lehet védekezni, ha tudatosítod, hogy a tökéletes arcok a valóságban nem léteznek. Innentől kezdve nem fogsz csodálkozni vagy meglepődni azon, miért néz ki annyival jobban mindenki az interneten, mint az utcán. Kutatások szerint a média fogyasztói elsősorban "álomvilágot" keresnek, nem pedig a valóságot. Így érdemes ezt tudatosítani is, és ekképp kezelni. 

Az időnkénti digitális detox jót tehet ettől függetlenül is, aminek része lehet akár az időkorlát, akár a közösségi appok ideiglenes letörlése. A témában ajánlott Catherine Price Digitális detox című könyve, illetve a Társadalmi dilemma (Social Dilemma) című dokumentumfilm a Netflixen, Jeff Orlowski rendezésében.

Gyönyörű menyasszonyok a múltból

Az unokáik büszkén osztották meg a nagymamáikról készült képeket, amik a nagy napon készültek.

Képek forrása: Getty Images

Ezt is szeretjük