Sztrájkoltak a svéd nők, mert nem hordhattak olyan frizurát, mint Cléo de Mérode: a világ első fotómodelljének története
A francia balerina igazi divatikonnak számított, stílusa nők millióit inspirálta.

cléo-borító
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Azt hihetnénk, hogy a hírességek leginkább a mozik, a televízió vagy az internet megjelenésével kezdtek feltűnni, ám már sokkal korábban is voltak olyanok, akik jóval ismertebbek voltak az átlagnál, és akár nők millióit is inspirálta a stílusuk. Ezek az ikonok legtöbbször színésznők, énekesnők vagy táncosnők köreiből kerültek ki, a világ első fotómodellje is a balettnek köszönheti fényes karrierjét.

Az 1800-as évek végén és a 20. század elején egyre többen váltak fogékonyabbá a művészetekre és a szórakozásra, valamint ekkor már az öltözködés sem csak a praktikumról szólt, így az olyan nők is divatikonná válhattak, mint Cléo de Mérode, akinek hatására még egy sztrájk is kitört.

Így lett táncosnőből stílusikon a francia lány

A sokak által csak angyalarcúként emlegetett szépség Cléopâtre-Diane de Mérode néven született Párizsban 1875-ben arisztokrata és művészi családban. Nyolcéves volt, amikor édesanyja először vitte el egy balettórára, és 11 évesen már a párizsi operaházban táncolt. A fiatal lány egyre nagyobb hírnevet szerzett magának kiemelkedő szépségével, képeslapokon és kártyajátékokon is feltűnt az arcképe, 16 évesen pedig elkezdte hordani a védjegyévé vált frizuráját, a chignont, ami lényegében egy olyan megoldás, ami eltakarja a füleket, a hajtömeget pedig a tarkóra erősíti. Bár nem ő volt az első, aki ilyen módon fogta fel a haját, hiszen már az ókori Görögországban is hasonlóan hordták kontyaikat a nők, de tény, hogy Cléo de Mérode új életet lehelt a viseletbe, és igazi divathullámot indított el vele az 1890-es években, a trend pedig sokáig kitartott.

Cléo de Mérode védjegyévé vált frizuráját, a chignont viseli.
Cléo de Mérode védjegyévé vált frizuráját, a chignont viseli.
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

A chignon olyannyira népszerűvé vált egész Európában, hogy nők ezrei kezdték így hordani a hajukat, ami sok helyen nagyobb bonyodalmakat okozott. A svéd telefontársaságnál például 1903-ban a vezetőség arra utasította a telefonos központ kezelőjénél dolgozó nőket, hogy hagyjanak fel a frizura viselésével, mivel több panasz is érkezett arról, hogy úgy érzik az ügyfelek, hogy sokkal kevésbé hallják őket. A nők erre válaszul sztrájkot szerveztek, hiszen nem szerettek volna megválni divatosan fésült tincseiktől. Arról nincs információ, hogy miként végződött az eset, de ez is bebizonyította, hogy a francia táncosnő milyen hatalmas hatással volt a divat világára.

Még húszéves sem volt, amikor felhagyott a balettel, ám ezután sem tétlenkedett. A kor leghíresebb művészeinek állt modellt fotókhoz és festményekhez, többek között Rippl-Rónai József is készített róla portrét.

A botrányok sem álltak tőle távol

Cléoról a hajviseletével kapcsolatban kezdtek először pletykálni, hiszen sokan úgy hitték, nem véletlenül hordja így a haját, hiszen azt próbálja eltakarni, hogy hiányoznak a fülei. A találgatásokat tovább gyarapította, hogy soha nem viselt fülbevalókat, és egy olyan kép sem készült róla, ahol látszana a fülcimpája, így a mai napig nem derült ki, vajon tényleg ez lett volna az oka a chignon viselésének.

Karikatúra az idős királyról és fiatal szeretőjéről.
Karikatúra az idős királyról és fiatal szeretőjéről.

A 19. század végén az a pletyka kezdett terjedni Európa-szerte, hogy az egykori táncosnő a nála negyven évvel idősebb II. Lipót belga király szeretője, ami talán inkább a nagy korkülönbség miatt lepte meg a közvéleményt, hiszen az uralkodó nagy nőcsábász hírében állt. Az emberek örömlánynak bélyegezték, és a közel tíz éven át húzódó eset nagy foltot ejtett a karrierjén, karikatúrákat, pletykalapokat, dalokat ihletett meg az állítólagos viszony. Cléo tagadta, hogy bármilyen kapcsolatban állt volna a királlyal, ám később nagyon ellentmondásos utalásokat tett ezzel kapcsolatban. 

A nagy port kavart szobor, amihez állítólag a táncosnő nem állt modellt.
A nagy port kavart szobor, amihez állítólag a táncosnő nem állt modellt.
Fotó: Wikipédia

Az újabb nagy botránya 1896-ban következett, amikor Alexandre Falguièr szobrászművész elkészítette a La Danseuse nevű életnagyságú, fehér márványból készült aktját, amit Cléo testének lenyomatából alkotott. Mivel nem volt jó a kritikusok körében a szobor fogadtatása, ezért a díva azzal állt elő, hogy a művész átverte, hiszen ő csak arcmodellként pózolt, és a szobor teste egy másik nő lenyomatából készült - később kiderült, hogy valójában az ő alakja látható az alkotáson.

Élete utolsó interjúján a Vogue-ban szerepelt.
Élete utolsó interjúján a Vogue-ban szerepelt.
Fotó: Vogue archívum

Bár a botrányai alaposan megtépázták a hírnevét, egyben még ismertebbé is tették, nemzetközi sztár lett, újra táncolni kezdett, és fellépett Európa-szerte és az Egyesült Államokban is. New York-i tartózkodása alatt újságírók ostromolták, és az utcán rengetegen állították meg autogramért. A fellépését nagyon várták, de csalódást okozott, a sajtó dicsérte szépségét, de azt mondták, hogy tehetségtelen, és nem tud táncolni.

A cikk az ajánló után folytatódik

A kritikák továbbra is utolérték az élet számos területén, azonban azt senki nem vitatta, hogy gyönyörű arcával és hírnevével bármit el lehet adni, nem véletlenül tartják őt a világ első igazi fotómodelljének. Élete egyik utolsó interjúját 1964-ben adta a Vogue-nak, önéletrajzában pedig leírta, hogy életében csak két férfival volt kapcsolata, egy francia arisztokratával és egy spanyol szobrásszal. Soha nem házasodott, és gyereke sem született, 1966-ban, 91 évesen hunyt el a világ első híressége, akiről ma már sokan elfeledkeztek.

A világ legkegyetlenebb szépségtrendjei a múltból: sokszor halállal végződtek a beavatkozások

A régi időkben a szépségért néha valóban alaposan meg kellett szenvedni, amiről ezek a kegyetlen szépségtrendek tanúskodnak.

(Borítóképek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük