57 éve ugyanolyan frizurát hord, és 35 millió dollárt ér: így lett Anna Wintour a divat legbefolyásosabb asszonya

Rövid, frufrus bubifrizura, napszemüveg, sikkes nyakláncok és szigorú, magabiztos megjelenés - Anna Wintourt, a divatszakma ikonikus alakját a legtöbben már messziről első látásra felismerik. Az amerikai Vogue magazin főszerkesztőjét jó ideje a divatvilág egyik legbefolyásosabb személyeként tartják számon. Azóta pedig még közismertebb lett, mióta megjelent egykori asszisztense, Lauren Weisberger könyve, majd az erről készült film, Az ördög Pradát visel, melyben a teóriák szerint róla mintázták Miranda Priestly karakterét.

De hogyan lett a londoni születésű, lázadó, az iskolát otthagyó tinédzserből havi 2 millió dollárt kereső és 35 millió dollárt érő ikon?

16 évesen hagyta ott az iskolát

1949-ben jött a világra Eleanor Trego Baker és Charles Wintour, az Evening Standard újságírójának gyermekeként. Előkelő, jómódú családba született, anyai nagyapja a Harvard Egyetem Jogi Karának egyik professzora, későbbi nevelőanyja pedig szintén magazinszerkesztő volt. Egyik bátyja, Patrick felnőttként a The Guardian egyik szerkesztője lett. Anna Wintour fiatal lányként igazi lázadó személyiség volt, szembeszegült például az iskolai dress code-dal, és feljebb varrta szoknyája szegélyét.

Elárulta, az, hogy a ’60-as évekbeli Londonban nőtt fel, nagyban befolyásolta a divathoz való hozzáállását, illetve ahhoz is hozzájárult, hogy ennyire beleszeretett. 14 éves volt, amikor bubifrizurát vágatott magának, a fazonon pedig azóta, több mint 57 éve szinte nem is változtatott. Állítólag mostanában napi kétszer szárítják be a haját, hogy mindig tökéletesen álljon.

A szeptemberi kiadás című dokumentumfilmben elmondta, úgy érzi, valójában apja már korán eldöntötte, hogy a divatszakmában fog dolgozni. Amikor lánya 15 éves volt, egy butikban szerzett neki állást, Anna pedig egy évvel később otthagyta az iskolát, és gyakornoknak állt a Harrodshoz, majd később az Oz magazinhoz. Közben szülei kérésére néha divatórákat adott, de ezt végül abbahagyta, mondván: valaki vagy ért hozzá, vagy nem.

21 évesen robbant be a divatújságírásba

1970-ben, amikor az angol Harper’s Bazaar és a Queen egyesült, Anna Wintour asszisztensként került a Harper’s & Queenhez - ekkor kezdődött divatújságírói karrierje. Már ekkor tudta, hogy a Vogue-nál akar dolgozni, és ezt nem is titkolta munkatársai előtt. Sokszor megcsillogtatta tehetségét, és széles körű kapcsolatokat alakított ki, de riválisával, Min Hogg-gal való nézeteltérései miatt felmondott, majd New Yorkba költözött. 1975-ben már az amerikai Harper’s Bazaar junior divatszerkesztője volt, de túl innovatív elképzelései miatt kilenc hónap múlva kirúgták, ezután került a Viva, a Savvy, aztán a New York magazinokhoz. Ő volt az első, aki felismerte, milyen sok olvasót vonzhat be azzal, ha hírességeket szerepeltet a címlapokon, különleges anyagaival, koncepcióival és fotózási ötleteivel pedig gyorsan felhívta magára a figyelmet.

Egyszer egy exkollégája leszervezett neki egy interjút a Vogue-nál az akkori főszerkesztővel, Grace Mirabellával, ám a meghallgatás szokatlan véget ért: Anna Wintour ugyanis közölte a hölggyel, hogy bizony valójában az ő pozíciójára pályázik. Végül akkor került a Vogue-hoz, miután 1983-ban Alex Liberman, a magazin kiadójának igazgatója beszélt vele egy nyitott pozícióról, hamarosan pedig ő lett a kreatív igazgató. De csak úgy fogadta el az állást, hogy megduplázták a fizetését.

Úgy vélte, a magazin addigra már divatjamúlt és unalmas lett, ezért nagy változtatásokat eszközölt. A baj csak az volt, hogy ezeket nem vitatta meg a főszerkesztővel, hanem önálló döntéseket hozott, így rengeteg volt köztük a feszültség és a konfliktus. Végül átment a brit Vogue-hoz, ahol megkapta a főszerkesztői állást, nem sokkal később pedig a csapat jó részét le is váltotta. Itt kapta a Nukleáris Anna becenevet.

Tíz hónappal később, 1988-ban már az amerikai Vogue főszerkesztője lett, valóban leváltotta Grace Mirabellát, akinél korábban állásinterjún járt. Az első szám, ami az ő irányítása alatt jelent meg, igazán történelmi és különleges lett: címlapján az akkor 19 éves izraeli modell, Michaela Bercu szerepelt egy Christian Lacroix kabátban, és ez volt az első alkalom, hogy farmer szerepelt a Vogue borítóján. Anna Wintour azóta is ezt a címlapot tartja a kedvencének.

1989-ben szintén forradalmi borítóval jelentkezett, amikor a sokak által botrányosnak tartott Madonnát szerepeltette rajta. Arról már nem is beszélve, hogy egészen addig sosem pózolt sztár a Vogue címlapján. Bár személyiségét és viselkedését sok kritika éri, az tény, hogy Anna Wintour azóta a divatvilág legbefolyásosabb asszonya lett, több mint három évtizede irányítja a magazint.

71 évesen elképesztő energiával, munkabírással és kreativitással áll a Vogue élén, évi fizetése meghaladja a 2 millió dollárt, értékét pedig több mint 35 millió dollárra becsülik.

Anna Dello Russo, a Vogue Japan kreatív vezetője

Az 58 éves, hatalmas befolyással rendelkező Anna Dello Russo igazi stílusikon, aki különleges öltözködéséről, a divat iránti extrém rajongásáról, valamint hatalmas ruhagyűjteményéről is híressé vált. Az elmúlt időszakban azonban komoly változáson ment keresztül, és egyre több figyelmet szentel a fenntarthatóságnak, a környezetvédelemnek.

(Borító- és ajánlókép: Getty Images.)

• anna wintour
• divat
• befolyásos nő
• karrier
• inspiráló nők
• Szépség és divat