“Ami mozog, azt nem esszük meg” - Ilyen csodás fogásokat készítenek a koreai templomi szerzetesek
A Koreai Kulturális Fesztivál keretében hazánkban járt Jeong Kwan szerzetesasszony, aki élőben mutatta meg, hogyan készülnek a koreai templomi ételek, közben pedig a táplálkozás filozófiájáról is beszélt.
Ha szereted a Netflixen futó A konyhafőnök asztaláról című sorozatot, biztosan ismerősen cseng számodra is Jeong Kwan neve. A jelenleg 66 éves buddhista szerzetesasszony húszéves kora óta él egy koreai kolostorban, közben pedig annak él, hogy minél több emberrel megismertesse a fenntartható táplálkozás, az ételek és a természet tiszteletének alapelveit.
A Koreai Kulturális Központban volt szerencsénk élőben találkozni vele, meghallgatni a tanításait és megkóstolni azokat a fogásokat, amelyeket helyben készített nekünk.
Az élet tisztelete: ezért vegán a koreai templomi konyha
Az előadás filozófiai mélységeibe ebben a cikkben nem mennék bele, hiszen keveset tudok a buddhizmusról, így könnyen előfordulhatna, hogy pontatlanságokat írok. Inkább az élményről szeretnék beszámolni, a találkozásról egy nem mindennapi asszonnyal és egy, a nyugati felfogástól annyira különböző világnézettel.
A koreai templomi konyháról megtudtuk, hogy vegán, tehát nem használ semmilyen állati alapanyagot. Ennek magyarázata az élet tisztelete. Ami mozog, azt nem esszük meg. A növényekkel is a fenntarthatóság elvei szerint bánnak. A magokat újra elültetik, a héjakat, szárakat, gyökereket, amennyire megoldható, felhasználják. Minden alapanyaguk helyi, a közelben termesztett. Maguk készítik a szójaszószt, a ragacsos rizsmalátát is. Ezek összeéréséhez sokszor szükségesek évek, de a szerzetesek ezt minden további nélkül kivárják.
Azért a növények közül sem fogyasztanak mindent. A hagymát és a fokhagymát kerülik, mert ezek átható fűszereknek számítanak, gyömbért és chilit viszont szívesen használnak.
Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül
A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?
További részletek: femina.hu/feminaklub
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. június 3. 18 óra
Helyszín: Thália Színház
Promóció
Kimchi és shiitake gomba - ezt főzte nekünk a szerzetesasszony
Jeong Kwan egész lénye varázslatos. A szemében folyamatosan ott csillogott valami semmivel össze nem hasonlítható derű: egy olyan ember létállapota, aki megtalálta a helyét a világban. Nem ítélkezett, nem mondta, hogy nem szabad húst vagy banánt enni, csak elmondta, hogy ők ott a kolostorban miért élnek e szerint a filozófia szerint. A tolmácsolással együtt kétórás előadása egy pillanatig sem volt unalmas. Beszélt a helyünkről a világban és a természet körforgásában, a harmóniáról az elemekkel, az ételek energiájáról.
Bő egy óra előadás után nekiállt a főzésnek. Párolt shiitake gombát és templomi vegán kimchit készített. A gomba a magyar ízlésnek is értelmezhető módon készült, koreai ízesítéssel. A kimchiről viszont érdemes kicsit többet írni.
A kimchi egy koreai savanyúság. Készülhet kínai kelből - mi olyat kaptunk -, káposztából vagy retekből is. A zöldséget három órán át sóban áztatta, majd megkente sokféle zöldségből és fűszerből álló pasztával. A hozzávalókat a fenntarthatóság jegyében magyar termelőtől vásárolta. A szósz többek között piros és sárga paradicsomból, céklából, karalábéból, gyömbérből, chiliből és rizslisztből készült kásából állt. Az eredeti kimchibe kell még halszósz is, de a vegán étkezés jegyében ezt kihagyta. Ezeket öntötte össze egy tálba, majd ezzel kente meg darabonként a besózott kínai kelt.
Az eredmény bámulatos volt. Soha nem ettem még csak hasonlót sem. A rengeteg nyers - vagyis nem hőkezelt - zöldség a magyar konyhától távol álló, de annál finomabb savanyúságot eredményezett. Akármennyit képes lettem volna megenni belőle.
A lényeg azonban nem ez. Hanem az, hogy nem kell Koreáig mennie annak, aki egészséges, fenntartható konyhát szeretne vezetni. Itthon is vannak helyi termelők, friss, szezonális zöldségek. Mi is megtanulhatjuk a mesterséges adalékanyagoktól mentes tartósítást vagy a természetes fűszerekkel, ízfokozók nélkül történő főzést. Az egész filozófiának ez a lényege: talán még az ázsiai boltba sem kell elmenni miatta. Ha szívesen meghallgatnád szerzetesasszony előadását és az utána következő beszélgetést, a Koreai Kulturális Központ Facebook-oldalán visszanézheted az eseményt.
Nézd, mit tett egy szerzetes, hogy maga is buddhává váljon!
Az önmumifikáció nagyon kemény folyamat, ráadásul már több mint száz éve illegális is: mégis van, aki megpróbálkozott vele.
Önmagát mumifikálta a buddhista szerzetes: Luang Pho Daeng történetét alig lehet elhinni
Az önmumifikáció vagy szokusinbucu alatt a buddhista szerzetesek úgy tartották, hogy élő Buddhává változnak. Nehéz folyamaton mentek keresztül.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary)