Te szennyezed a vizet?

A hazai ingatlantulajdonosok nem is sejtik, hogy az úgynevezett "kiemelten érzékeny felszín" alatti vizek szennyezettségének megszüntetésére vonatkozó uniós irányelv mit is jelenthet a gyakorlatban számukra. Annak lehetőségét, hogy tulajdonosként, illetve használóként fizethetik az esetenkénti horribilis költségeket.

Víz által homályosan

Magyarországon 2015. december 22-ig kötelező a kiemelten érzékeny felszín alatti vizek minőségvédelmi, kármentesítési feladatainak elvégzése - szól a verdikt.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy amennyiben egy ingatlanon kimutatható a felszín alatti vizek szennyezettsége, kötelező azon megkezdeni a kármentesítést, amely 10 millió forintokba, de adott esetben 100 milliókba is kerülhet.
Ki fizeti mindezt? Most jön a történet legszomorúbb része: az uniós kötelezettség költségeit ellenkező bizonyításig az ingatlantulajdonosnak kell állnia. Ráadásul a kiemelten érzékeny felszín fogalma ne tévesszen meg senkit, egész megyék minősülnek ilyennek, továbbá az összes folyó, tó határsávja, vagyis gyakorlatilag az egész országról, minden tulajdonosról, használóról beszélünk.

Természetesen uniós és kormányzati fajsúlyú kérdéskörről van szó, programok indulnak, közös alapok állnak rendelkezésre, de az ingatlantulajdonosok bizonyos köre ennek ellenére keserű tapasztalatokra tehet szert.

A szennyező fizet - vagy sem

Bár Magyarországon a "szennyező fizet" elve érvényesül, vagyis mindig a szennyező fél köteles fizetni a környezetben okozott kárért - akár maga takarítja el, vagy külön adókötelezettség által teszi -, ugyanakkor felelősségét bizonyítani kell, és magát a károkozót is meg kell találni.

A boldog békeidőkben vígan és felelőtlenül szennyező hajdani szocialista nagyvállalat esetében azonban látható az elv betartásának gyakorlati lehetetlensége: a társaság például már nem létezik, a rendszerváltás után szétkapták, mint foxi a lábtörlőt...

Nem túlzás, a hazai ingatlantulajdonosok ketyegő, időzített bombán ülnek. Ki tudja pontosan a szennyezettség mértékét, fokát, ki rendelkezik olyan dokumentumokkal az elmúlt évtizedek általános környezetvédelmi felelőtlensége közepette, amelyek azt bizonyítják, nem őt - magánszemélyt, gazdasági társaságot - terhelik az esetenként akár tetemes kármentesítési költségek?
Az Országos Környezeti Kármentesítési Program elvei sem kecsegtetnek túl sok jóval, amikor kimondják: a felelősség viselésének szabatos jogi szabályozásával célszerű biztosítani, hogy különösen a hátrahagyott területszennyezések esetén egyértelmű legyen, a terület mindenkori tulajdonosa (is) felelős a kármentesítésért akkor is, ha a szennyezésben ő maga vétlen.

Ki fizessen hát?

A Polgári Törvénykönyv világosan kimondja, a kárt okozó fizet - természetesen magatartása, annak következménye között ok és okozati viszonynak kell fennállnia. A helytállási kötelezettség, illetve az eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége tehát a jogsértő tevékenység folytatóját vagy elkövetőjét terheli.

Ez idáig rendben is van, ám ha kellő gondosság ellenére sem állapítható meg az elkövető személye, akkor az egyetemleges felelősségre vonatkozó szabályok alapján az ingatlantulajdonos, illetve használó, birtokos felelőssége lép be.

Ebben az esetben a bizonyítási teher megfordul, nekik kell bizonyítaniuk, hogy a jogsértő tevékenységért nem őket terheli a felelősség. Ha viszont nem sikerül a bizonyítás, akkor a költségeket még az egyébként teljesen vétlen tulajdonosnak, használónak kell megfizetnie. Szép dolog hát a "szennyező fizet elve", ám van egy kis gond vele: csak sikeres bizonyítás esetén lép hatályba.

Sikeres bizonyítás és előrelátás

Nem akarjuk túlságosan megrémiszteni az ingatlantulajdonosokat, hiszen számtalan jogi lehetőségük van vétlenségük sikeres bizonyítására. Ekkor egyébként új helyzet áll elő, a környezetvédelmi hatóság a költségvetésből finanszírozza a kármentesítést, és a károkozó teljes ingó- és ingatlanvagyonára jelzálogjogot jegyeztet be. Ha nincs meg a károkozó - és sikeres volt a már említett bizonyítás - tovább keresik egy ideig. A jogszabály szerint ugyanis a költségek megtérítését csak a kármentesítés befejezésétől vagy a környezethasználó azonosításától számított öt éven belül követelheti a hatóság.

A sikeres bizonyításon túl még akkor jársz el gondosan, előrelátóan, ha alaposan megvizsgálod a megvásárolni kívánt ingatlan "környezetvédelmi előéletét". Milyen jellegű termelő, ipari tevékenység folyt ott, milyen állapotban van a talaj, a talajvíz? E kérdéseket szerződéskötést megelőzően kell megnyugtató módon, vizsgálatok révén rendezni - annál is inkább, mert van jogszabály minderre, akárcsak a szennyezett talaj kitermelési, elszállítási és elhelyezési módjára.

Hasonlóan a kontraktusban kell rendezni a költségek kérdését, és azt, hogy mindez milyen hatással van a vételárra. A felelősségi körök pontosítása éveken keresztül tartó pereskedéstől óvhatja meg a feleket.

• pénz
• ingatlanpiac
• víz
• buktató
• lakás- és pénzügyek
• Otthon