Ügyvédek és buktatók

Magyarországon bárki szabadon választhat ügyvédet, és még annyi korlátozással sem kell számolnia, mint mondjuk a kezelőorvos kiválasztásánál. Ráadásul a „kínálat” is bőséges. Mint dr. Bérczes Róberttől, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettesétől megtudtuk: egyedül a fővárosban közel 5500 ügyvéd praktizál, ami önmagában több, mint amennyi egész Ausztriában dolgozik!

Ezen kívül tekintélyes – mintegy 2200 – az ügyvédjelöltek száma is. Mint minden más hivatás művelői között, vannak kifejezetten jók és megbízhatóak, de sajnos akadnak dilettánsok is, akikkel kapcsolatban a „hivatás” kifejezés igencsak túlzásnak tűnik.

Mindenkinek számára más az ideális

Mi, potenciális ügyfelek pedig, gyakran nem vagyunk elég körültekintőek, amikor kiválasztjuk a minket képviselni hivatott ügyvédet. Más szolgáltatásokkal ellentétben itt nem feltétlenül jelent garanciát, ha mondjuk a szomszéd vagy az egyik kolléga elégedett volt az ajánlott ügyvéd munkájával. A szomszéd gyerek-elhelyezési perében jelesül teljesítő szakember ugyanis nem szükségszerűen jártas a büntető- vagy éppen az ingatlanjogban. Fontos, hogy az ügyvéd ne csak megbízható legyen, hanem az adott szakterülethez is remekül értsen!
Ahogy van háziorvosod, aki minden bajodra tud jó szakorvost ajánlani, úgy megnyugtató egy „saját”, kipróbált ügyvéd is - aki persze nem feltétlenül alkalmas arra, hogy egész másfajta ügyben megfelelően képviselje az érdekeidet.

Az igazán megbízható ügyvéd nem vállal el mindent, hanem adott esetben elirányít valamelyik, a megfelelő szakterületet jól ismerő kollégájához.
Ha valóban körültekintő, akkor a megbízó anyagi helyzetét is figyelembe veszi a javaslatnál. A kamara elnökhelyettese szerint nem kell elkeseredned, ha nem tudsz sztárügyvédet fogadni. A bíróságon nem fognak „neked adni” egy ügyet csak azért, mert közismert ügyvéded van. Ugyanakkor sok, a kívülállók által kevéssé ismert ügyvédről tudják szakmai berkekben, hogy lelkiismeretesen dolgozik, és a maga szakterületén kiváló eredményeket ér el.

Az „orvosos” példánál maradva: azért, mert nem gyógyulsz meg maradéktalanul, nem feltétlenül az orvos a hibás. Így van ez az ügyvédeknél is, ugyanakkor szakmai vétségnek számít, ha például minden indok nélkül távol marad a tárgyalástól. Ezt a mulasztást be lehet jelenteni a kamaránál, amely vizsgálatot folytat az ilyen ügyekben. Ezen kívül fel is mondhatod az ügyvéddel kötött megbízási szerződést.

Szerződjünk vagy ne?

Aki már igénybe vett ügyvédet, pontosan tudja, hogy nem mindig köttetik megbízási szerződés. A szakember szerint ajánlatos, sőt kötelező írásba foglalni a megbízást és az érte járó díjazást is. A tarifa szabad megállapodás tárgya, mely például egy ingatlan adásvételi szerződés esetében pontosan meghatározható: általában az ingatlan értékének bizonyos százalékában határozzák meg. Vannak azonban olyan ügyek – ilyenek például a büntetőügyek –, amelyeknél nem kalkulálható a végösszeg.
Az ügyvéd előre is kérheti a pénzt vagy annak egy részét, de ha bármilyen okból nem csinálja végig az ügyet, elszámolási kötelezettsége van. Ha nem hajlandó elszámolni, a kamara figyelmezteti. Munkadíjvitákban viszont bírósághoz kell fordulnod: vita tárgyát képezheti az is, hogy adott esetben ügyfélként mit várhatsz el az ügyvédjétől. A legtöbb ügyvéd megmondja a megbízójának, mit lehet elérni egy perben, sőt az sem ritka, hogy ha nem sikerül a kitűzött célt teljesítenie, visszaadja a munkadíjat, illetve annak arányos részét.
A megbízási szerződéstől – bármilyen fázisban van is az ügy – bármikor el lehet állni. Felmondás esetén azonban az ilyen szerződések még 15 napig élnek: ez jó a megbízónak, mert biztosítékot jelent arra, hogy a fellebbezési és más határidők elmulasztása miatt nem érheti kár.

Mit tehet a pecsételő ügyvéd?

Vannak olyan ügyletek, amelyekhez a törvény szerint ügyvédi ellenjegyzés szükséges. Az úgynevezett pecsételő ügyvédek közül sokan fillérekért vállalják ezt a munkát, és nem ritka, hogy mondjuk egy ingatlan adásvételi szerződését minden körültekintés nélkül ellenjegyzik. Azután kiderülhet, hogy a tulajdonjogot nem lehet bejegyezni, és a megbízót sokmilliós kár éri. Ennek következményeit az ügyvédnek vállalnia kell, az ő feladata ugyanis az, hogy mielőtt az aláírását adná, beszerzi a tulajdoni lapot, amiből kiderül, kinek a nevén van az ingatlan.

Jó, ha tudod!
Ha az ügyvéd szabályszerűen jár el, akkor lemásolja az eladó személyi igazolványát. Az igazi eredményességhez azonban az kellene, hogy az ügyvédek bejuthassanak a Belügyminisztérium adatbázisába, ahol ellenőrizni tudják az eladó személyi igazolványának számát. Az igényt a kamara már előterjesztette, és bár az ügy lassan halad, abban reménykednek, hogy végül sikerül elérniük a céljukat.

Ügyvédi hibák és következmények

Közokirat-hamisítás vagy csalás miatt évente átlagosan tíz ügyvédet zárnak ki a Budapesti Ügyvédi Kamarából. Ez súlyos büntetés, mert az érintettek nem gyakorolhatják praxisukat, és csak tíz év elteltével kérhetik újrafelvételüket a Kamarába. A kisebb hibák kisebb fegyelmi eljárást vonnak maguk után: ha az ügyvéd nem jelenik meg a tárgyaláson, és mulasztásának következménye elhárítható, a megbízót kár nem éri. Ha viszont az ügyvéd „ült” egy ügyön, és nem vette figyelembe a fellebbezési határidőt, az súlyos vétség, az ügyfelet viszont nem érheti hátrány, mert az ügyvédbiztosító megtéríti a kárát.

Magadat is képviselheted

Bizonyos típusú pereknél felmerülhet a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán ügyvédre. Akkor sem kell aggódnod, ha ezt választod, de bizonytalan vagy: polgári eljárás esetén a bírónak ugyanis kioktatási kötelezettsége van az ügyvéd nélkül megjelenő féllel szemben. Vannak azonban úgynevezett ügyvédkényszeres ügyek: ha például ötmillió forint feletti vagyonjogi perben nem elégedetlen valaki az ítélettel, akkor a táblabíróságra már csak ügyvéddel mehet.

Jó, ha tudod!
A legtöbb iparjogvédelmi ügyben is képviseleti kényszer van.
A szavatossági igények érvényesítéséhez ajánlatos, jótállási ügyekben azonban nem okvetlenül szükséges ügyvédet fogadni. Munkaügyi perek esetén mellőzhető az ügyvéd, baleseti vagy nem vagyoni kárral kapcsolatos perben viszont célszerű ügyvédet fogadni. Az olyan közigazgatási perekre is ez vonatkozik, ahol fellebbezésre nem volt mód. Súlyosabb bűnügyekben is szükség van védőre, ha te nem gondoskodsz róla, akkor kirendelnek számodra. Ma már nincs ok ettől tartani, mert a kirendelt ügyvédek többsége színvonalas és lelkiismeretes munkát végez.

Sok múlik a kiválasztáson

Azt senki nem vitatja, hogy sok múlhat a megfelelő ügyvéd kiválasztásán, de érthető, ha felmerül a kérdés, hogy kaphatsz felelős tanácsot ebben a kérdésben. A Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján például hiába keresel szakterület szerint – például család- vagy munkajogban jártas – ügyvédet: az ügyvédek adataihoz csak úgy lehet hozzáférni, ha tudod a nevüket. Többségüknek ezután is csupán a székhelye – azaz irodája címe –, telefon- és fax-száma jelenik meg.

Telefonon érdeklődve sem lesz az ember okosabb: szakterület szerint ugyanis nincsenek nyilvántartva a kamarai tagok. Öröm az ürümben, hogy a kamara elnökhelyettese megnyugtató megoldást ígér: egy éven belül korszerűsítik az adatbázist, és akkor lehetővé válik majd, hogy szakterület szerint is lehessen keresni benne.

• ügyvéd
• jogok
• buktató
• lakás- és pénzügyek
• Otthon