Mire számíthat az, aki eltartási szerződést köt? Az ügyvédet kérdeztük
Az eltartási szerződésről kérdeztük dr. Markó-Lévai Szófiát.

GettyImages-504820564
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Tartási, illetve a köznyelvben elterjedt forma szerint eltartási szerződésről a legtöbb ember már hallott: ennek értelmében, ahogyan dr. Markó-Lévai Szófia, ügyvéd magyarázza, a tartásra kötelezett arra vállal kötelezettséget, hogy ellenérték fejében ellátja és gondozza a tartásra jogosultat.

 - A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tartásra kötelezett biztosítja a tartásra jogosult lakhatását, élelemmel és ruházattal való ellátását, gondozását, betegsége esetén ápolását és gyógyíttatását, halála esetén pedig gondoskodik illő eltemettetéséről - részletezte. Hogy alaposabb rálátást biztosítsunk a viszonyra, körüljártunk még néhány kérdést a szakértővel.

Ez jár a tartási szerződés értelmében

Az első kérdések között merül fel, vajon mi is járhat az eltartási szerződés alapján a kötelezettséget vállaló félnek. A közhiedelemmel ellentétben nem csak ingatlan, de általában az.

- A tartásra jogosult cserébe valamilyen vagyontárgy, jellemzően ingatlan tulajdonjogát ruházza át a tartásra kötelezett részére. Ha ingatlan tulajdonjoga kerül átruházásra, akkor a tartásra jogosult javára tartási jogot jegyeznek be az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként. Ha a jogosult továbbra is az ingatlanban kíván lakni, akkor haszonélvezeti jogot is célszerű bejegyeztetni.

Szerencseszerződés

Az ügyvéd magyarázata szerint, mivel a tartási szerződés megkötésekor nem lehet előre tudni, hogy a kötelezettnek milyen hosszú ideig kell eltartania a jogosultat, a tartási szerződést szokás „szerencseszerződésnek” is nevezni.

A cikk az ajánló után folytatódik

- A szerződés megkötésekor nem kiszámítható a szerződés időtartama, és az sem, hogy arányban fog-e állni a tartásért kapott ellenérték a cserébe nyújtott szolgáltatás értékével.

Jogos a felvetés, vajon támadható-e az eltartási szerződés. Ez csak egy esetben történhet meg az ügyvéd válasza szerint.

- A szerencse jellegre tekintettel a szerződés később nem támadható arra hivatkozva, hogy az eltartott által adott ellenszolgáltatás értékéhez képest az eltartó szolgáltatása aránytalanul csekély értéket képvisel. Ez alól kivétel, és a bírói gyakorlat jóerkölcsbe ütközőnek tekinti az olyan szerződést, amelynek megkötésekor a kötelezett tudta, hogy vállalt kötelezettségét csak rövid ideig kell teljesítenie a jogosult súlyos betegsége miatt - mondja.

A tartási szerződés módosítása és megszüntetése

Végül arra is érdemes kitérni, meg lehet-e szüntetni, vagy lehet-e módosítani a tartási, eltartási szerződést.

- A tartási szerződést egyoldalúan módosítani vagy megszüntetni nem lehet. Ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása - különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel - indokolatlan, a bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére módosíthatja.

Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását életjáradéki szerződéssé. Életjáradéki szerződés esetén a kötelezett nem természetbeni szolgáltatás, hanem pénz rendszeres szolgáltatására köteles a jogosult javára.

A szerződés megszüntetését szintén bíróságtól lehet kérni, ha a felek között nincs egyetértés - taglalta dr. Markó-Lévai Szófia.

A tartási szerződés hatása az öröklésre

Előfordulhat, hogy egy személy eltartási szerződést köt valakivel, és halála után jogos örökösöket is hátrahagy, akik igényt tartanának a nekik járó örökségre. Ez esetben a következő történik az ügyvéd szerint.

- A szerződés megszűnik a tartásra jogosult halálával. Amennyiben a tartásra jogosult a szerződés megkötésétől számított két éven belül hunyt el, úgy a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani a tartási szerződéssel elidegenített vagyon (ingatlan) értékének a ténylegesen nyújtott tartás értékével nem fedezett részét. Ez nem jelenti azt, hogy a szerződés érvénytelen lenne, csupán egy elszámolási kötelezettség jön létre az eltartó és a kötelesrészre jogosult között.

41646732 3f3f09377edcd492ee5beb741e2e2d83 wm

Dr. Markó-Lévai Szófia, ügyvéd

Kiemelt szakterülete az ingatlanjog, ezen belül is az ingatlanajándékozásra vagy -adásvételre vonatkozó szerződések készítése. Teljes körű ügyintézést biztosít ügyfelei számára a szerződés előkészítésétől kezdve a szerződés megkötésén át a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig.

Mi van, ha nincs végrendelet?

Megesik, hogy egy elhunyt végrendelet nélkül távozik el: az ügyvédet kérdeztük, ilyenkor mit kell alapul venni az öröklés tekintetében.

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük