Kitehető a lakásból, akit az ember ingyen engedett oda? A szívességi lakáshasználat kérdései, az ügyvéd válaszai
Dr. Markó-Lévai Szófia ügyvéd válaszolt a kérdéseinkre.

GettyImages-1008204378
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Gyakori, hogy üresen álló ingatlanjukat kiadják az emberek, ám olyan is előfordul, hogy nem bérlőt keresnek a lakásba, hanem szívességből használatba adják azt egy rokonnak, barátnak, ismerősnek.

A segítség szép dolog, a helyzet azonban bonyolódik, ha a tulajdonos szeretné visszakapni a lakását, esetleg rövidebb időre szerette volna kölcsönadni, mint azt ideiglenes lakója elképzelte, ám ő a kérés ellenére sem távozik, csak ellenáll, haladékot kér, vagy nem is kommunikál. Erről a bonyolult helyzetről kérdeztük meg dr. Markó-Lévai Szófia ügyvédet

- A Polgári Törvénykönyvben hiába keresnénk a szívességi lakáshasználatra vonatkozó szabályokat, a szívességi lakáshasználat nem egy külön nevesített szerződéstípus, a haszonkölcsön-szerződés szabályait alkalmazzuk rá - mondta el elöljáróban.

Mi a szívességi lakáshasználat?

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, pontosan milyen szituációról van szó, ha valaki szívességből használhat egy lakást.

- Szívességi lakáshasználatról akkor beszélünk, ha valaki ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül használja a más tulajdonában lévő ingatlant. Ez tipikusan családtagok, barátok között szokott előfordulni. Ebben az esetben a lakáshasználó jellemzően csak a használattal összefüggő rezsiköltségeket viseli - magyarázza az ügyvéd.

Szerződni is kell?

Amikor két fél között bérbeadói és bérlői viszony keletkezik, vagyis valaki kiad, illetve kivesz egy lakást, bérleti szerződést szoktak írni, mely magában foglalja a feltételeket, és védi mindkét fél érdekeit. Felmerül a kérdés, hogy szívességi lakáshasználat esetén szokás-e, szükséges-e ilyen dokumentumot készíteni.

- A szívességi lakáshasználati szerződés nemcsak írásban, hanem szóban is létrejöhet, azonban az írásbeliség hiánya később sok vitát eredményezhet, ezért mindenképp javasolt a szerződést írásba foglalni. A szerződésben rögzítsük a szívességi lakáshasználat célját, határidejét, megszűnésének és megszüntetésének eseteit, lehetőségeit - mondja dr. Markó-Lévai Szófia.

Feminashop termékajánló
Ajánló ID:
A cikk a hirdetés után folytatódik: igen

Tehát akár egy jóbarátról, akár egy családtagról van szó, a használatról szóló szerződésről még illendőségből sem szabad lemondani, fontos lefektetni a részleteket.

A bérleti viszony és a szívességi használat alapjában véve nem különbözik sokban, csupán bérleti díj nincs. Az ügyvéd felhívja a figyelmet, hogy a lakáshasználó a lakást ugyanúgy használhatja, mintha bérleti szerződésről lenne szó, tehát a kölcsönadó nem zavarhatja őt a lakás használatában, azonban a tulajdonos jogosult ellenőrizni a lakáshasználat módját. 

Felmondható

Mi a helyzet abban az esetben, ha a tulajdonos úgy határoz, hogy szeretné, ha elmenne az ingatlanban élő illető? Az ügyvéd szerint a lakáshasználat felmondható, ha bizonyos feltételek teljesülnek.

- A tulajdonos felmondhatja a szerződést, ha:

  • a szívességi lakáshasználat meghatározott célja lehetetlenné vált,
  • a lakáshasználó a lakást rongálja, nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy egyébként fennáll a veszély, hogy az ingatlant nem fogja épségben visszaadni,
  • a felek között a viszony a lakáshasználó magatartása következtében megromlott,
  • a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van az ingatlanra - részletezte az ügyvéd.
Feminashop termékajánló
Ajánló ID:
A cikk a hirdetés után folytatódik: igen

Ha nem megy el

A helyzet akkor válik igazán faramucivá, ha a szívességből ott lakó személy a kérés, felszólítás ellenére sem akarja elhagyni az ingatlant.

- Ha a felmondást követően a lakáshasználó nem hajlandó az ingatlant elhagyni, úgy polgári peres eljárást lehet indítani vele szemben az ingatlan kiürítése érdekében. Egyebekben a szívességi lakáshasználó az ingatlan birtokának visszaadását bármikor felajánlhatja a tulajdonos részére, aki annak visszavételét alapos ok nélkül nem tagadhatja meg - mondja dr. Markó-Lévai Szófia.

41746742 b1fd1ef5fee2159c4f741956430c3beb wm

Dr. Markó-Lévai Szófia, ügyvéd

Kiemelt szakterülete az ingatlanjog, ezen belül is az ingatlanajándékozásra vagy -adásvételre vonatkozó szerződések készítése. Teljes körű ügyintézést biztosít ügyfelei számára a szerződés előkészítésétől kezdve a szerződés megkötésén át a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig.

Mi legyen a bérleti szerződésben?

Ha valaki hagyományos módon szeretne lakást bérelni, az ingatlanszakértő szerint csak akkor írja alá a szerződést, ha ezek a tételek benne vannak.

Ezt is szeretjük