7 eset, amikor az ingatlanvásárlás illetékmentes lesz: az ügyvéd részletezte a tudnivalókat
Az ingatlanvásárláskor fizetendő illetéktől több címen is lehet mentesülni.

GettyImages-1308633779
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Bár egy ingatlan vételára önmagában is magas, ez a borsos kiadás még nem az összes költség, amivel a vevőnek a folyamat során számolnia kell.

Ott vannak például az ingatlan-tulajdonjog átírásával kapcsolatos költségek, a földhivatali eljárás díja és az ügyvédi munkadíj is. Végül ne feledkezzünk el az illetékfizetésről sem. Hasznos tudni, hogy ez utóbbi alól bizonyos esetekben mentesség jár. A témában dr. Markó-Lévai Szófia ügyvédet kérdeztük meg.

A fizetendő illetékekről

A szakértő elöljáróban kifejtette, hogy pontosan milyen illeték megfizetésével jár az ingatlanvásárlás. Mint mondta, annak, aki házat, illetve lakást szeretne vásárolni, mindenképp számolnia kell a fizetendő illetékkel, miután az ingatlan ellenérték fejében történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.

- A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke ingatlan megszerzése esetén 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. 

Az illetékfizetési kötelezettség az ingatlan-adásvételi szerződés megkötésével keletkezik. Az adásvételi szerződéssel együtt az eljáró ügyvéd az úgynevezett B400-as NAV-adatlapot is benyújtja a földhivatalhoz. A tulajdonjog bejegyzését követően a NAV a forgalmi érték alapján kiszabja az illetéket, és erről Ügyfélkapun keresztül vagy postai úton fizetési meghagyást küld a vevőnek - mondta.

A cikk az ajánló után folytatódik

Milyen esetekben járhat illetékmentesség?

Vásárlóként érdemes előre tájékozódni, ugyanis egyes esetekben az illetéket nem kell megfizetni. Az ügyvéd részletezte.

- Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól például:

  • A lakóház építésére alkalmas telek megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés földhivatalba történő benyújtásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
  • A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot, akkor az illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne (azaz csak a 15 és 30 millió forint közötti értékre kell megfizetni a 4%-os illetéket).
  • A lakástulajdon magánszemély általi vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb.
  • Lakás tulajdonjogának a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) felhasználásával történő megvásárlása.
  • Ha egyenes ági rokonok, házastársak egymás közötti vagyonátruházásából vagy a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik a vagyonszerzés.

Jó tudni, hogy a fentieken túl bizonyos esetekben illetékkedvezményt lehet igénybe venni, például cserepótló vétel esetén, vagy ha a vevő első lakásszerző.

Illetékkedvezmény cserepótló vétel esetén

- Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete. Ha például, 6 hónapja eladtunk egy lakást 30 millió forintért, és most veszünk egy másikat 40 millió forintért, akkor csak a 10 millió forintos értékkülönbözet 4%-át kell illetékként megfizetnünk. 

Ha a magánszemély a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. A vagyonszerző a másik lakástulajdona eladását jellemzően az adásvételi szerződés másolatával igazolja - fejtette ki az ügyvéd.

Első lakásszerzőknek járó kedvezmény

Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. 

A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának megszerzése esetén - életkortól függetlenül - a NAV a vagyonszerző kérelmére, a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. 

Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga - magyarázta dr. Markó-Lévai Szófia.

Az ingatlan adásvétel költségei

Korábbi cikkünkben az ingatlan adásvétel költségeiről írtunk.

39755317 4455db111542a2f98ad4d5e5ea28549d wm

Dr. Markó-Lévai Szófia ügyvéd


Kiemelt szakterülete az ingatlanjog, ezen belül is az ingatlanajándékozásra vagy -adásvételre vonatkozó szerződések készítése. Teljes körű ügyintézést biztosít ügyfelei számára a szerződés előkészítésétől kezdve a szerződés megkötésén át a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig.
Ezt is szeretjük