Mi lesz az ingatlan sorsa, ha nincs végrendelet, de vannak rokonok? Dr. Markó-Lévai Szófia ügyvédet kérdeztük

Haláleset esetén sokat segít az örökséggel kapcsolatos intézkedésben, ha az elhunytnak volt végrendelete, hiszen abban le van fektetve az egyes ingóságok, ingatlan vagy ingatlanok további sorsa.

Nehezebb a helyzet, ha az elhunyt végrendelet nélkül távozik el: ez esetben a családtagok, rokonok között konfliktus támadhat, például egy, a hozzátartozójuk után hátramaradt ingatlan sorsa miatt. Dr. Markó-Lévai Szófia ügyvédet kérdeztük, mi történik a házzal vagy lakással ilyenkor.

A törvényes öröklés rendje

A szakértő szerint, ha az örökhagyó nem hagyott hátra végrendeletet, akkor a törvényt kell figyelembe venni, azaz a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek.

- A törvény szerint az elhunyt után elsősorban gyermekei örökölnek, egyenlő arányban. A gyermekek mellett az elhunyt házastársát megilleti az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a holtig tartó haszonélvezeti jog, továbbá a hagyaték többi részéből egy gyermekrész - mondja.

Természetesen előfordulhat, hogy az örökhagyónak nem született gyermeke. Ez esetben a házastárs az öröklő, de az elhunyt rokonai sem maradnak üres kézzel.

- Ha nincs gyermek, akkor az elhunyt házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. A hagyaték többi részén pedig a házastárs és az örökhagyó szülei osztoznak fele-fele arányban. Ha sem gyermek, sem szülő nincs, akkor az egyedüli örökös az elhunyt házastársa - mondja.

Jó azt az esetet is számításba venni, hogy sem gyermek, sem házastárs nincs, hiszen ilyen is előfordul. Ilyenkor az örökhagyó szülei örökölnek egyenlő arányban. Ha már egyikük sem él, akkor helyette gyermekei, vagyis az örökhagyó testvérei örökölnek. Amennyiben egyáltalán nincs örökös, akkor akkor az állam örököl - magyarázza dr. Markó-Lévai Szófia.

Mit jelent az ági vagyon?

- Ha az örökhagyó az ingatlant a szüleitől örökölte, vagy ajándékba kapta, és az örökhagyó után nem a gyermeke örököl, hanem például a házastársa, úgy az ingatlan ági öröklés alá esik. Ez azt jelenti, hogy az ingatlant az elhunyt szülei öröklik, vagy ha ők már nem élnek, akkor az örökhagyó testvérei. Az ági öröklés szabályai tehát meggátolják, hogy az örökhagyó családjától ajándékba kapott vagy örökölt vagyon kikerüljön a családból. A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Az ági jelleget annak kell bizonyítania, aki azt ezen a címen örökölné - magyarázza a szakértő.

Az osztályrabocsátási kötelezettség

- Abban az esetben, ha az elhunyt után gyermekei örökölnek, akkor minden gyermek köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ajándéknak az értékét, amelyet az örökhagyótól kapott, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Ezt nevezzük osztályrabocsátási kötelezettségnek.

Tegyük fel, hogy az elhunyt után két gyermeke örökli az örökhagyó tulajdonában lévő három darab ingatlant. Az egyik gyermek viszont már korábban kapott az örökhagyótól ajándékba egy ingatlant. Ezt az ingatlant hozzá kell számítani a hagyatékhoz, így a két gyermek között a négy ingatlant kell felosztani. Feltételezve, hogy valamennyi ingatlan ugyanolyan értékű, az a gyermek, aki korábban már kapott egy ingatlant, az örökléskor csak egyet kap, és a másik gyermek fog két ingatlant kapni, mert ő korábban nem kapott semmit. Így tehát a vagyon igazságosan elosztásra kerül.

Hagyatéki eljárás

Sokszor halljuk a fogalmat, de nem mindig világos, mit jelent a hagyatéki eljárás. A szakértő szerint ennek során a közjegyző hagyatékátadó végzést hoz, amely tartalmazza, hogy pontosan ki és mit örökölt.

- Ingatlan esetén a hagyatékátadó végzés szükséges ahhoz, hogy tulajdonjogunkat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztethessük.

Lakás vagy lakóház öröklése esetén főszabály szerint 9% illetéket kell fizetni, azonban az örökhagyó egyenesági rokona (szülő, gyermek), valamint a házastársa által megszerzett örökség illetékmentes - magyarázza.

Ha valaki nincs megelégedve, jogorvoslattal élhet. A szakértő szerint a közjegyző által hozott érdemi végzések ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárásban.

- A hagyatékátadó végzés ellen egy éven belül a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.

Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül pedig hagyatéki pert lehet indítani a hagyatéki eljárásban figyelembe nem vett öröklési igények peres úton történő érvényesítése érdekében - mondja az ügyvéd.

Kinek mennyi jár váláskor?

Nehéz helyzet az is, ha válásra kerül sor: következő cikkünkből kiderül, hogy ilyenkor kinek mennyi jár az ingatlan árából.

(Képek: Getty Images.)

• ügyvéd válaszol
• ügyvéd
• végrendelet
• ingatlan
• lakás
• ház
• rokonok
• Otthon