Sárguló, gyengülő szobanövények: tél végén erre kell figyelni a kertész szerint
Több virágod is elhervadt, pedig gondoztad? A kertész segít, miért történhetett.

GettyImages-960946224
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet - mondják, és azt is hozzátehetjük, hogy aki igazán szereti a szobanövényeket, az nemcsak jó, de gondoskodó ember is.

Előfordul azonban, hogy a szobanövények minden figyelem és törődés ellenére elhervadnak, megsárgulnak, elpusztulnak. Jogos a kérdés, hogyan történhet ez meg, és a kertész, Megyeri Szabolcs tudja a választ: megkértük, mondja el, milyen okok állhatnak a rejtélyes szobanövényhalálok mögött, és mit lehet tenni a megmentésükért.

Tél végén következik be a legtöbbször a szobanövényhalál

A kertész szerint, bár az évnek minden szakában bekövetkezhet, hogy egy növény rossz állapotba kerül, és akár el is pusztul, de bizonyos időszakban ennek nagyobb a valószínűsége.

- A jelenség kifejezetten aktuális a tél végi időszakban, ugyanis a növényelhalások jelentős része ilyenkor következik be, és ez persze nem véletlen. A téli időszak nem csak nekünk megterhelő, nemhiába beszélünk tavaszi fáradtságról, hanem a szobanövényeknek is, hiszen számos megszokott és számukra kedvező körülmény változik meg ilyenkor, melyek a gyengülésüket okozzák, ez pedig ajtót nyit a növénybetegségeknek, vagy csökkenti a kártevőkkel szembeni ellenálló képességüket - mondja.

Annak, hogy a növények éppen ebben az időszakban gyengülnek le, több oka is van. A hideg évszakban megváltozott körülmények teszik.

- Télen csökken a fény mennyisége, ami nem feltétlen azért baj, mert így nem jutnak éltető fényhez a növények, hanem azt jelenti, hogy a növény nyugalmi időszakra vonul, élettani folyamatai lelassulnak, kicsit torz hasonlattal így ugyanúgy sebezhetővé válik, mint a téli álmot alvó medve. Az ilyenkor érkező betegségekkel, fertőzésekkel szemben kevésbé hatékonyan tudja felvenni a harcot, és gyakran áldozatává is válik azoknak. A téli szobabelső jellemzője, hogy a fűtés miatt intenzíven keringő levegő sok port lebegtet, aminek egy része a növények leveleire rakódik le. Ez a poros bevonat akadályozhatja a növény gázcseréjét és fotoszintézisét, ez is gyengítő hatással bír. A megoldás a levelek időnkénti lemosása, lehetőleg lágy vagy desztillált vízzel, így a csapvízben gyakran jelen lévő, és szintén lerakódást okozó ásványi sók kiiktathatóak. A nagyobb levelű szobai zöldeket elég nedves kendővel áttörölni, a kisebb példányokat pedig zuhanyszerű lemosásban részesíthetjük.

A cikk az ajánló után folytatódik

A téli hősokk is roppant káros, ez általában a gyakran használt nyílászárók mellett élő növényeket fenyegeti. A bejárati ajtónál lévő, vagy a szellőztetésre használt ablak közelében lakó cserepesek a hőingás és a beáramló hideg levegő miatt gyengülhetnek el, így az ilyen területeken tartott növényeket helyezzük át állandó hőmérséklettel rendelkező szobarészekre.

A hőmérséklettel kapcsolatos, fontos tudnivaló még az is, hogy számos pihenőidőt töltő növény télen nem igényel meleget, főleg nem 22-24 fokos, erősen fűtött belteret. A magas hőmérséklet megzavarhatja a növény biológiai óráját, és a meleg alapján úgy érzékelheti, hogy tavasz van, ezért hajtásokat kezd el hozni, ugyanakkor a csekély fénymennyiség miatt ezek a hajtások erőtlenek, satnyák lesznek, a növekedési kényszer pedig ennek ellenére sok energiát kivehet a növényből. Ennek a folyamatnak is elgyengülés lesz a vége, ami rossz folyamatokat indíthat el - magyarázza a kertész.

Sokan abban is hibáznak, hogy nem tudják, hogyan kell a tél folyamán gondozni a növényeiket. Ebben az időszakban változnak az igényeik, amihez igazodni kell.

A téli szobanövény-ápolás egyik alapszabálya, hogy a legtöbb növényfaj ilyenkor alacsonyabb igényekkel rendelkezik, vagyis vízből és tápanyagból is csekélyebb mennyiséget kell számukra kijuttatni. A túlzott tápanyag-kijuttatás is a fentiekhez hasonló erőtlen növekedést generálhat, a túl sok víz pedig - mivel a növény nem tudja felvenni azt olyan mértékben, mint mikor erőteljes növekedési fázisban van - pangóvíz kialakulásához, gyökérrothadáshoz vezethet. A téli időszakban ezért visszafogottabban öntözzünk, és csak a tavasz első heteiben kezdjük el a táplálást - tanácsolja Megyeri Szabolcs.

A téli veszélyfaktorokon túl

A szakértő szerint a téli veszedelmeken kívül is akadnak olyan faktorok, melyek problémát okozhatnak, és sokszor a levegőben keresendő a probléma. Ilyen ártó faktorok a dohányzás, a légszennyezés és a légkondicionáló.

- A lakásban dohányzás következményeképpen a növényi részeken a cigaretta füstjéből származó mikrorészecskék és vegyi anyagok telepedhetnek meg, amik a fotoszintézist gátolhatják, hanem például a füst egyik összetevője, az etilén egyenesen a hajtások lekonyulását, elhalását is okozhatja. Tévhit az is, hogy a cigaretta hamuja jót tesz a virág földjének, valójában a cigaretta hamuja több száz kártékony vegyületet tartalmaz, így nem szabad a cserepekbe hamuzni. A tévhit alapja, hogy a fahamu bizonyos helyzetekben valóban hasznos lehet a termőtalajnak, ám a fahamut össze sem lehet hasonlítani a cigaretta égésmaradványával.

A városi lét sem veszélytelen a szobanövényekre. A forgalmas utak mentén, belvárosi területeken lévő lakások rengeteg szennyeződést kapnak az utak felől, így például mikrorészecskéket, szálló port, kormot. Ezek a lerakódást képző anyagok filmbevonatszerűen tapadhatnak meg a leveleken, és ha tartósan ott maradnak, romboló hatást fejtenek ki. A rendszeres lemosás nagyon sokat segít ezen hatás semlegesítésében. Ugyanígy kockázatos lehet az esővíz használata is. Az ipari vidékeken, nagyvárosok közelében az esővíz kémhatása megváltozhat, és az ilyen öntözővíz az érzékenyebb szobanövényekre, egzotikus zöldekre veszélyt jelenthet. Amit az utcai vagy kerti növények megszoktak és tolerálnak, azt a kisebb tűrőképességű, szabadföldi léthez nem szokott cserepesek nem biztos, hogy elviselnek! A szobai zöldeket ezért inkább csapvízzel, vagy forralással és hűtéssel lágyított vízzel öntözzük.

A nyár ugyan még messze van, de témába vágó egy tipikusan nyári probléma felemlegetése is, ez pedig a légkondicionáló. A számunkra áldást jelentős hűsítőberendezés a növényekre nincs igazán jó hatással, sokszor pedig nem is sejtjük, hogy a légkondi áll növényeink gyengülése, kókadása mögött. A légkondicionáló két olyan körülményt teremt, ami a növények szempontjából nem hasznos. Az egyik az alacsony hőmérséklet, a másik a túl kicsi páratartalom. A légkondi szárítja a levegőt, az erősen letekert kapcsolóval pedig olykor 16-18 fokos hideget lehet előállítani, amit a növények egy része félreértelmez, és a nyugalmi időszak kezdetét észleli benne, vagy egyszerűen csak megfázik tőle. Az alacsony páratartalom ellen párásítóeljárások vethetők be, ez lehet a levelek permetezése vagy párásító alátéttálca elhelyezése, esetleg hidegpárásító berendezés használata. A gép által előállított, nyáron természetellenesnek mondható hideg ellen vagy a növények ideiglenes, melegebb helyre való kitelepítése, vagy a hőmérséklet emelése lehet megoldás - részletezte a kertész.

A föld is számít

Sokan nem is sejtik, hogy a boltokban árusított növények nem megfelelő földben vannak. Pedig ahogy a kertész is figyelmeztet, a megvásárolt szobanövény átültetésre szorul. Ha nem kerül jó minőségű, tápanyagban gazdag virágföldbe, akkor nem csoda, ha minden igyekezet ellenére elpusztul.

- A szobanövények közül nagyon sok példány tőzegbe ültetve kapható a boltokban, például a kertészeti árudákban, és a hipermarketekben kínált dekoratív, élő fűszernövények is jellemzően tőzegben vannak elhelyezve. A tőzeg alapvetően jó közeg, számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik, tápanyagot azonban önmagában nem tartalmaz, csak hozzáadott formában. Mikor ez a mesterségesen adagolt műtrágya elfogy, kimerül, a növény szinte szó szerint éhezni kezd, és a gondos öntözés, a megfelelő fénybe állítás vagy az ideális páratartalom ellenére hanyatlani kezd.

A védekezés egyszerű, a tőzegbe ültetett növényt otthon rögtön ültessük át, mégpedig az igényeinek megfelelő virág-, palánta- vagy egyéb speciális földbe, és persze a későbbiekben se feledjük a tápoldatot, (mű)trágyát. Tulajdonképpen ezt az átültetést érdemes minden hazavitt cserepes esetében előbb-utóbb megtenni, nem tudhatjuk ugyanis, hogy milyen minőségű talajba kerültek ültetésre - tanácsolja Megyeri Szabolcs.

37984497 426db336d5a1aed73e70abf45cfee774 wm

Megyeri Szabolcs

Kertész, kertészmérnök, blogger: látható a kertben tevékenykedve, amint a számítógép előtt dolgozik, illetve különböző médiafelületeken is ad interjút szakmai témákban. Emellett előadásokon is lehet vele találkozni akár élőben, akár videócsatornáját követve.

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük