Halált is okozhat, ha így fűtesz: szigorúan tiltja a Katasztrófavédelem

Bár a városi lakásokban leginkább távfűtés, illetve gázüzemű központi fűtés a jellemző, máshol máig nagyon sokan fűtenek vegyes- vagy fatüzelésű kazánnal, sőt, egyre jellemzőbbek utóbbiak modern változatai is. Így fűteni azonban korántsem játék, és bár gázfűtés esetén is nagyon sok mindenre oda kell figyelni, fa- és vegyestüzelés esetén talán még fontosabb a biztonságos üzemeltetés. Ezzel kapcsolatban érdemes megfogadni a Katasztrófavédelem tanácsait.

Kéménytűz lehet belőle, ha helytelenül fűtesz!

A szilárd tüzelés, elsősorban a fatüzelés eredményeként a tökéletlen égésből eredően elégetlen gázok távoznak a füsttel, továbbá korom, kátrány, szurok keletkezik, ami a kémény belső falazatára, sok esetben az összekötőelemben vagy akár már a tüzelőberendezésben is lerakódhat. Ezek az éghető lerakódások megfelelő hőmérsékletet elérve meggyulladhatnak.

A kéményégetés az a folyamat, amikor mesterségesen a kéményseprő gyújtja be a lerakódást, majd a teljes kiégést követően kitisztítja a kémény járatát. Ezt mindig csak ő végezheti el. Ha a kéményseprő által nem ellenőrzött, nem tisztított, esetleg üzembe helyezés előtti kötelező műszaki vizsgálat nélküli kéménynél következik be a spontán kiégés, vagy nem szakember végzi a kiégetést, előfordulhat, hogy a kéménytűzből épülettűz lesz.

Tilos a háztartási hulladék elégetése

A kéménytűz keletkezésének megelőzéséhez a kéményseprő általi vizsgálat fontossága mellett is lényeges felhívni a figyelmet néhány szabályra. Ezek közé tartozik, hogy a szilárdtüzelésű tüzelőberendezésekben kizárólag a gyártó által előírt tüzelőanyagot szabad eltüzelni, háztartási hulladékot, műanyagot szigorúan tilos.

Amennyiben háztartási hulladékok is elégetésre kerülnek, úgy a tüzelőberendezés idő előtti tönkremenetelét is előidézheted, a szén-monoxid mellett egyéb igen mérgező gázok, gőzök, savhatások is keletkezhetnek, továbbá növekedhet a lerakódás mértéke, ami kéménytüzet, valamint a rendszer idő előtti tönkremenetelét és a biztonságos működés feltételeinek romlását eredményezi.

Tüzelésre kizárólag kezeletlen - festék-, lakk-, pác-, ragasztóanyag-mentes -, légszáraz keményfát szabad használni. A tüzelőberendezéseket nem szabad túlterhelni, egyszerre sok fát rátenni. Ennek eredményeként ugyanis nő az elégetlen gázok mennyisége, a korom-, kátrány-, szurokképződés, a lerakódás a füstjáratokban, a kéményben.

Erre kell még figyelni az üzemeltetés során

A Katasztrófavédelem leszögezi, hogy csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad üzemeltetni.
Szilárd tüzelőanyaggal - fa, szén, szalma, pellet - üzemelő berendezés közelében nem szabad éghető anyagot elhelyezni. A tüzelőberendezésen lévő ajtókat csukott állapotban kell tartani, a berendezést pedig csak akkor tisztítsd, amikor az már lehűlt. Berendezési tárgyak, bútorok a fűtőtestek és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövek közelében nem helyezhetőek el.

Fontos tudni, hogy áramszünet esetén a keringető szivattyú nem működik, ilyen esetben a tüzelést ne folytasd - tarts készenlétben nem éghető anyagú edényt és lapátot, melyekkel ki tudod szedni a parazsat a kazánból, és biztonságosan kiviheted olyan helyre, ahol ezt követően eloltható. Amennyiben elmész otthonról, ne rakd meg a kazánt, mert áramszünet esetén, a keringetés hiánya miatt a víz felforr a kazánban, ami felhasadhat, felrobbanhat.

A szilárd égéstermékeket, hamut, salakot csak kihűlt állapotban öntsd ki, a forró anyagmaradványok ugyanis tüzet okozhatnak a szeméttároló edényben. Tilos olyan helyen kiüríteni, ahol tüzet okozhat, például a száraz aljnövényzetet, tűzifát meggyújthatja. További információkat ide, illetve ide kattintva találsz a témában.

• fűtés
• kazán
• fatüzelés
• lakás- és pénzügyek
• veszélyes
• katasztrófavédelem
• Otthon