Évente 14 ezer magyar hal bele: a téli rossz levegőt nem csak az autók miatt szívjuk be

Sokszor hallhatod, hogy a rossz szigeteléssel az utcát fűtjük, de mégis, Magyarországon a legtöbbször nem megfelelő az épületek hőszigetelése, ami miatt nem csak a pénztárca lesz karcsúbb, de a környzetnek is sokat ártunk vele.

Magyarországon tízből csupán két családi ház hőszigetelése megfelelő, míg 80%-uk, vagyis 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, így azok energiaigénye indokolatlanul magas, de energetikai felújítással jelentősen csökkenthető a Knauf Insulation közleménye szerint.

A lakosság a legnagyobb energiafogyasztó

A korszerűtlen épületek többletenergia-fogyasztása nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. Szigetelésükkel azonban több üvegházhatású gáztól menthetjük meg a Föld légkörét, ugyanis így több mint 0,4 tonnával, akár 40-50%-kal is csökkenthetjük CO2-kibocsátásunkat.

Hazánkban egy átlagos családi ház fajlagos energiafelhasználása kétszer annyi, mint például egy osztrák családi ház szükséglete. Az ország teljes energiafogyasztásának 40%-át a lakossági energiafogyasztás teszi ki, ennek pedig az energiapazarló családi házak a legfőbb okai. 

A Knauf Insulation felmérése szerint tovább ront a helyzeten, hogy a magyar háztartások közel 75%-a még mindig fosszilis energiahordozók felhasználásával fűt. 800 ezerre tehető azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek fával, szénnel, alacsony fűtőértékű lignittel, vagy éppen hulladékok - köztük műanyaghulladék - elégetésével fűtik ingatlanjaikat.

Gyorsabban melegszik a Föld, mint ahogy eddig gondoltuk

A fosszilis tüzelőanyagok égetése nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. A téli hónapokban úgynevezett hideg párnában úszik az ország.

A 20. század közepe óta jelentősen nőtt az üvegházhatású gázok koncentrációja, amely napjainkra 1,5 Celsius fokos felmelegedést okozott. Az UNEP, az ENSZ Környezetvédelmi Programja, Emissions Gap Report című jelentésében a párizsi klímaegyezményben vállaltak betartása alapján a globális átlaghőmérséklet 3,2 Celsius-fokkal fog növekedni 2030-ra. Ennek következménye a csapadék csökkenése, a párolgás növekedése, illetve extrém időjárási jelenségek kialakulása, mint például az aszályok és a hőhullámok. A tartós szárazság miatt a korábban is előforduló erdőtüzek soha nem látott mértékű pusztítást okoznak bolygónkon. Példa erre a 2019-es amazonasi esőerdőket, illetve az Ausztráliát sújtó hatalmas tűzvész.

Saját magunk ellenségei vagyunk

A fosszilis tüzelőanyagok túlzott használatának nem kívánt következménye a szállópor is, amely ilyenkor télen már nem csak a Sajó-völgyben, de a nagyvárosok agglomerációjában élőket is terheli. A szálló por miatt sok esetben csak évek múlva jelentkezik súlyos betegség, például asztma, tüdőrák vagy szívinfarktus.

Mikroszkopikus méretük miatt a szállóporrészecskék ingerlik a szem kötőhártyáját, a nyálkahártyát, és a légutakon keresztül pedig könnyen bejutnak tüdőnkbe, amelynek következtében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon évente több mint 14 000 ember hal meg a levegőszennyezésre visszavezethető okból.

A szállópornak nevezett, 10 mikron átmérőjű, vagyis az emberi hajszál átmérőjével megegyező méretű szennyező részecskék eltérő forrásokból, de leginkább a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű felhasználásával kerülnek a levegőbe, és bizonyos földrajzi és időjárási körülmények mellett szmogot, azaz füstködöt idézhetnek elő. 

Az energiapazarlás a lelkünket is megbetegíti

A klímaváltozás azonban nemcsak testi, hanem mentális egészségünket is fenyegeti. A természeti katasztrófák szorongást, depressziót és poszttraumás stressz szindrómát okozhatnak. A klímaszorongás rádöbbenthet bennünket arra is, hogy ki kell alakítanunk egy olyan tudatos életmódot, amely lehetővé teszi a környezeti fenntarthatóság megteremtését. Ennek első lépése lehet otthonunk energiafelhasználásának optimalizálása, lakóépületeink szigetelése.

- Végeztessük el lakásunk energiahatékonysági felülvizsgálatát. Nézessük meg, hol tudnánk javítani a kibocsátásunkon és csökkenteni az energiafelhasználásunkat - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezetője.

- Az épületek energetikai optimalizálása az egyik fontos pillére a szállópor-mennyiség csökkentésének. Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50%-kal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását, és fűtési költségét, ezáltal károsanyag-kibocsátását - tette hozzá a szakember.

A klímaváltozás tény. 2019 volt az eddigi legmelegebb év, és sajnos ez a tendencia tovább romolhat. A globális felmelegedés ütemének megállítása közös érdek, az energiahatékonyság pedig globális kérdés, ezért fontos, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve ezzel energiacélú kiadásainkat.

Ez is segít bent tartani a meleget

Huzatfogó párnákkal is tehetünk azért, hogy ne kelljen feltekerni a hőszabályozót.

• klímaváltozás
• klímavédelem
• hőszigetelés
• energia
• fűtés
• Otthon