Évente 14 ezer magyar hal bele: a téli rossz levegőt nem csak az autók miatt szívjuk be
1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, így azok energiaigénye indokolatlanul magas.

hoszigeteles
Ez is érdekelhet

Szakértelem és újító szemlélet az Ilcsinél (x)

A női okosóra duplán öltöztet! (x)

„Egy gyerek voltam” – vallott Szilágyi Áron (x)

Dobd fel a hétköznapi menüt, készíts citrusos-csípős tengeri sügért! (x)

beauty and style

Mattítja a zsíros bőrt, lassítja a bőröregedést: a bambuszpor sokféleképpen használható »

Beatrice hercegnő stílusérzéke lassan Katalinéval vetekszik: nőies szettjei figyelemre méltóak »

Beindítja az anyagcserét, és feltölt energiával: napindító smoothie citrommal és kurkumával »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Sokszor hallhatod, hogy a rossz szigeteléssel az utcát fűtjük, de mégis, Magyarországon a legtöbbször nem megfelelő az épületek hőszigetelése, ami miatt nem csak a pénztárca lesz karcsúbb, de a környzetnek is sokat ártunk vele.

Magyarországon tízből csupán két családi ház hőszigetelése megfelelő, míg 80%-uk, vagyis 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, így azok energiaigénye indokolatlanul magas, de energetikai felújítással jelentősen csökkenthető a Knauf Insulation közleménye szerint.

A lakosság a legnagyobb energiafogyasztó

A korszerűtlen épületek többletenergia-fogyasztása nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. Szigetelésükkel azonban több üvegházhatású gáztól menthetjük meg a Föld légkörét, ugyanis így több mint 0,4 tonnával, akár 40-50%-kal is csökkenthetjük CO2-kibocsátásunkat.

Hazánkban egy átlagos családi ház fajlagos energiafelhasználása kétszer annyi, mint például egy osztrák családi ház szükséglete. Az ország teljes energiafogyasztásának 40%-át a lakossági energiafogyasztás teszi ki, ennek pedig az energiapazarló családi házak a legfőbb okai. 

A Knauf Insulation felmérése szerint tovább ront a helyzeten, hogy a magyar háztartások közel 75%-a még mindig fosszilis energiahordozók felhasználásával fűt. 800 ezerre tehető azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek fával, szénnel, alacsony fűtőértékű lignittel, vagy éppen hulladékok - köztük műanyaghulladék - elégetésével fűtik ingatlanjaikat.

Gyorsabban melegszik a Föld, mint ahogy eddig gondoltuk

A fosszilis tüzelőanyagok égetése nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. A téli hónapokban úgynevezett hideg párnában úszik az ország.

A cikk az ajánló után folytatódik

A 20. század közepe óta jelentősen nőtt az üvegházhatású gázok koncentrációja, amely napjainkra 1,5 Celsius fokos felmelegedést okozott. Az UNEP, az ENSZ Környezetvédelmi Programja, Emissions Gap Report című jelentésében a párizsi klímaegyezményben vállaltak betartása alapján a globális átlaghőmérséklet 3,2 Celsius-fokkal fog növekedni 2030-ra. Ennek következménye a csapadék csökkenése, a párolgás növekedése, illetve extrém időjárási jelenségek kialakulása, mint például az aszályok és a hőhullámok. A tartós szárazság miatt a korábban is előforduló erdőtüzek soha nem látott mértékű pusztítást okoznak bolygónkon. Példa erre a 2019-es amazonasi esőerdőket, illetve az Ausztráliát sújtó hatalmas tűzvész.

Saját magunk ellenségei vagyunk

A fosszilis tüzelőanyagok túlzott használatának nem kívánt következménye a szállópor is, amely ilyenkor télen már nem csak a Sajó-völgyben, de a nagyvárosok agglomerációjában élőket is terheli. A szálló por miatt sok esetben csak évek múlva jelentkezik súlyos betegség, például asztma, tüdőrák vagy szívinfarktus.

Mikroszkopikus méretük miatt a szállóporrészecskék ingerlik a szem kötőhártyáját, a nyálkahártyát, és a légutakon keresztül pedig könnyen bejutnak tüdőnkbe, amelynek következtében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon évente több mint 14 000 ember hal meg a levegőszennyezésre visszavezethető okból.

A szállópornak nevezett, 10 mikron átmérőjű, vagyis az emberi hajszál átmérőjével megegyező méretű szennyező részecskék eltérő forrásokból, de leginkább a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű felhasználásával kerülnek a levegőbe, és bizonyos földrajzi és időjárási körülmények mellett szmogot, azaz füstködöt idézhetnek elő. 

Az energiapazarlás a lelkünket is megbetegíti

A klímaváltozás azonban nemcsak testi, hanem mentális egészségünket is fenyegeti. A természeti katasztrófák szorongást, depressziót és poszttraumás stressz szindrómát okozhatnak. A klímaszorongás rádöbbenthet bennünket arra is, hogy ki kell alakítanunk egy olyan tudatos életmódot, amely lehetővé teszi a környezeti fenntarthatóság megteremtését. Ennek első lépése lehet otthonunk energiafelhasználásának optimalizálása, lakóépületeink szigetelése.

- Végeztessük el lakásunk energiahatékonysági felülvizsgálatát. Nézessük meg, hol tudnánk javítani a kibocsátásunkon és csökkenteni az energiafelhasználásunkat - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezetője.

- Az épületek energetikai optimalizálása az egyik fontos pillére a szállópor-mennyiség csökkentésének. Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50%-kal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását, és fűtési költségét, ezáltal károsanyag-kibocsátását - tette hozzá a szakember.

A klímaváltozás tény. 2019 volt az eddigi legmelegebb év, és sajnos ez a tendencia tovább romolhat. A globális felmelegedés ütemének megállítása közös érdek, az energiahatékonyság pedig globális kérdés, ezért fontos, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve ezzel energiacélú kiadásainkat.

Ez is segít bent tartani a meleget

Huzatfogó párnákkal is tehetünk azért, hogy ne kelljen feltekerni a hőszabályozót.

Ezt is szeretjük