Akár évi 150 ezret is hozhat, és idős korban sem kell aggódni: miért jó az önkéntes nyugdíjpénztár a szakértő szerint?

Bár egyesek inkább a belátható jövőnek élnek, akadnak, akik távolabbra néznek az időben, és már jó előre elgondolkodnak azon, vajon hogyan fognak megélni idős napjaikban.

Sokan ismerik az önkéntes nyugdíj fogalmát, de azt, hogy pontosan mit is jelent ez, vannak-e kockázatai, vagy hogyan kell igényelni, nem tudják. Annak érdekében, hogy a képet valamelyest élesítsük, a Grantis pénzügyi szakértőjét, Sipos Viktóriát kérdeztük meg.

- Az önkéntes nyugdíjpénztár egy 1993 óta létező, államtól független, adóvisszatérítéssel támogatott nyugdíj-megtakarítási forma, mellyel 1,1 millió magyar takarít meg jelenleg - magyarázta el a szakértő elöljáróban a fogalmat.

Miért fontos önkéntes nyugdíjpénztárról gondoskodni?

A kérdés jogos, a válasz pedig evidens. A szakértő azt mondja, hogy ha nyugdíjasként valaki nem szeretne a korábbi fizetése mindössze 70-80 százalékából megélni, akkor annak egy nyugdíj-megtakarítás elindítása lehet a megoldás, amivel ez esetben még az aktív időszakában tud félretenni a nyugdíjas éveire.

Aki él a lehetőséggel, az nemcsak a saját maga által félretett összeggel számolhat idős korában, hanem valamennyivel több pénzzel.

- Azonkívül, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár hozamot és kamatot generál nekünk a félretett pénzen, a megtakarítási szándékot az állam évi 20 százalékos adójóváírással támogatja. Ez azt jelenti, hogy évente akár 150 ezer forintot lehet visszaigényelni a személyi jövedelemadóból nyugdíj-megtakarítási célra a befizetéseink után - mondja Sipos Viktória.

Noha az önkéntes nyugdíjpénztár alapvetően jó dolog, azt tudni kell, hogy egy bizonyos módon, bár csak idézőjelesen, de veszíteni is lehet vele.

- Az önkéntes nyugdíjpénztárral olyan téren “veszíthet” valaki, mint bármelyik megtakarítási konstrukcióval: ha lenne jobb alternatíva, de mégsem a számára megfelelőt választja ki, ugyanis minden az egyéni igényeken, élethelyzeteken múlik.

Ahogy más nyugdíjcélú megoldásoknál, úgy az önkéntes nyugdíjpénztárnál is részvények, befektetési alapok és állampapírok segítségével őrzik és építik jól felkészült portfóliókezelők a nyugdíjvagyonunkat. Így árfolyamkockázattal kell számolni. Kockázattűrő képességünktől függően választhatunk nagyon biztonságos, de alacsonyabb hozamot termelő, vagy kockázatosabb, de magasabb hozammal kecsegtető portfólió közül - magyarázza a szakértő.

Mi az önkéntes nyugdíjpénztár hátránya?

Bár sok előnye van, természetesen, mint mindennek, az önkéntes nyugdíjpénztárnak is vannak hátrányai. A szakértő szerint az is megeshet, hogy meglepően kevés pénz gyűlik össze az időskori felhasználásig.

- Az önkéntes nyugdíjpénztár hátránya, hogy nem kötelező fizetni, és akár nagyon alacsony tagdíjat is fizethetünk. Emiatt sokan csak havi néhány ezer forintot tesznek félre, amiből nem lehet értelmezhető nyugdíjvagyont építeni, ugyanakkor hamis biztonságérzetet ad. “Én mindent megtettem az ügy érdekében” - gondolja a megtakarító, de csalódni fog, mikor nyugdíjba megy, és látja, milyen kevés megtakarítása gyűlt össze - részletezi a szakértő.

Alternatívák

Ha valaki szeretné alaposabban is átgondolni, hogyan szeretne megtakarítani idős napjaira, érdemes tájékozódnia az alternatívákról. Sipos Viktória szerint két másik választási lehetőség is létezik.

- Az önkéntes nyugdíjpénztáron kívül két másik adójóváírással támogatott nyugdíj-megtakarítás létezik Magyarországon: a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). A nyugdíjbiztosítás nem olyan rég jelent meg a piacon, ehhez képest igazi slágertermék: több mint 400 ezren választották már. Ezzel a megoldással átlagosan 22 340 forintot tesznek félre havonta a nyugdíjpénztárak 9950 forintjához képest. A NYESZ mindig is a tehetősebb és pénzügyileg képzettebb emberek nyugdíj-megtakarítása volt, jelenleg már 100 ezren sem használják - mondja.

Mikor érdemes intézkedni?

Amikor valaki elgondolkodik az önkéntes nyugdíjpénztáron, felmerülhet benne a kérdés, hogy idejében kezdeményezi-e, elhamarkodja, vagy esetleg elkésett a dologgal. Vajon mikor ideális?

- Minél előbb kezdi el valaki a megtakarítást a nyugdíjas éveire, annál kisebb havi összegből építhet magának nyugdíjvagyont. A realitás azonban az, hogy vannak olyan anyagi célok az életben, amik fiatalon fontosabbak a nyugdíjnál. Legkésőbb azonban 40-45 éves korban érdemes hozzákezdeni a nyugdíj-megtakarításhoz, ugyanis legalább 15-20 évre szükség van ahhoz, hogy a pénztárcának is kényelmes tempóban elérhessük a nyugdíjcéljainkat.

Már csak egy kérdés maradt: hogyan kell elintézni?

- Ma több tucat pénzintézet megannyi terméke közül kellene kiválasztanunk a számunkra legjobbat. Könnyű belátni, hogy könnyen elveszhet az, aki nem foglalkozik napi szinten ezekkel a pénzügyi megoldásokkal, ugyanakkor életünk meghatározó döntéséről van szó, hiszen a nyugdíjunk múlik rajta. Ha valóban az igényeinknek megfelelő nyugdíj-megtakarítást szeretnénk, akkor érdemes független nyugdíjszakértőhöz fordulni, aki a személyes élethelyzetünkre szabva kínál választási lehetőséget a teljes megtakarítási piacról, és a döntésünk után is segít a megtakarítás eredményes fenntartásában - mondja a szakértő.

Mennyi önerő kell egy 25 milliós lakáshoz?

A Grantis nem először segített nekünk válaszaival. Pénzügyi szakértőjük korábban a lakásvásárlást, hitelfelvételt fontolgatóknak adott információkat.

• nyugdíj
• pénz
• önkéntes nyugdíjpénztár
• anyagiak
• spórolás
• Otthon