Az ügyvédet kérdeztük: mit tehetünk, ha nem adják meg a tartozást? Végigvettük a lehetőségeket
A meggondolatlan kölcsönadásnak csúnya vége lehet.

GettyImages-1329065720
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Bárkivel megtörténhet, hogy egy ismerőse, aki nehezebb anyagi helyzetbe került, kölcsönkéréssel keresi meg. Sokan érzelmeiktől, lelkiismeretüktől vezérelve vagy engedve a nyomásnak, gondolkodás nélkül rábólintanak a segítségnyújtásra.

Sajnos az, aki a kölcsönt adta, csak a nagyon szerencsés esetekben látja viszont a pénzét, ugyanis a másik fél pénzügyi helyzete esetleg nem javul, vagy nem is szándékozik visszaszolgáltatni az összeget. Mit tehet ilyenkor a kölcsönadó fél az ügyvéd szerint, és van-e biztonságos módja az ilyen típusú segítségnyújtásnak? Dr. Markó-Lévai Szófia, ügyvéd válaszolt.

Ha nem adják vissza a kölcsönt

Kölcsönadott pénz után járni nem egy közkedvelt feladat. Egyesek számára kínos, mások képtelenek elengedni a bizakodást, hogy a másik fél mégis előáll az összeggel, de akadnak olyanok is, akik attól tartanak, az unszolás miatt megromlik a viszonyuk az illető ismerősükkel.

Ezek a kifogások azonban nem kifizetődőek, hiszen nem segítenek visszaszerezni a pénzt, amiért az ember megdolgozott, megtakarított, gyűjtögetett. Fontos lépéseket tenni: az ügyvéd elmondta a lehetőségeket.

- Ha valaki nem fizeti vissza határidőben a tartozást, úgy először érdemes ügyvédi felszólító levet küldeni részére. Az adósok egy része már a felszólítás hatására önként teljesít. Ha az adós nem fizet, akkor további jogi lépésekre lehet sort keríteni.

A fizetési meghagyásos eljárás egy peren kívüli eljárás, melynek előnye, hogy megindításához nem szükséges csatolni semmilyen bizonyítékot. Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem a közjegyzőhöz hiánytalanul benyújtásra kerül, akkor a közjegyző kibocsátja a fizetési meghagyást, és megküldi azt az adós részére.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az adósnak a fizetési meghagyás kézhezvételétől számítva 15 napja van, hogy ellentmondással éljen, ha vitatja a követelést. Ha az adós nem él ellentmondással, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és az végrehajtható lesz.

Ha az adós nem ért egyet a követeléssel, és ellentmondással él, akkor az eljárás perré alakul. Ez esetben keresetlevelet kell benyújtani, és a bíróság fog dönteni arról, hogy jogos-e a követelésünk. Itt már a rendelkezésre álló bizonyítékoknak meghatározó szerepe lesz. Jó tudni, hogy 30 millió forint feletti tartozás esetén egyből peres eljárást kell indítani, fizetési meghagyásos eljárásra ilyen esetben már nincs lehetőség.

Ha az adós nem magánszemély, hanem gazdasági társaság, akkor felszámolási eljárást is lehet indítani vele szemben a jogszabályi feltételek fennállása esetén. A felszámolási eljárásban a gazdálkodó szervezet működését megszüntetik, vagyonát értékesítik, és a hitelezők követeléseit a törvényben meghatározott sorrendben kifizetik - mondja az ügyvéd.

Így észszerű kölcsönadni

A legjobb, ha elkerüljük a kölcsönadás kelepcéjét, de ha erre nincs mód, akkor is fontos észszerűen eljárni. Az ügyvéd szerint elmaradhatatlan a kölcsönszerződés.

- A későbbi viták megelőzése érdekében mindenképp javasolt írásban szerződést kötni, ha kölcsönt adunk valakinek, még akkor is, ha családtagról van szó. Magánszemélyek között a szóbeli kölcsönszerződés is érvényes, de ilyen esetben sokkal nehezebb a bizonyítás, főképp, ha a pénzátadás készpénzben, tanúk nélkül történt - mondja.

Természetesen nem mindegy, mi szerepel a szövegben. Dr. Markó-Lévai Szófia szerint szerződésnek minimum tartalmaznia kell a felek személyes adatait, a kölcsön összegét és visszafizetésének határidejét, illetve a kamat mértékét.

- Arra is ügyeljünk, hogy a pénzátadásról készüljön átvételi elismervény, vagy válasszunk banki átutalást. Legjobb, ha legalább teljes bizonyító erejű magánokiratot készítünk, például két tanú igazolja, hogy a felek a szerződést előttük írták alá, vagy ügyvédi ellenjegyzéssel készül a kölcsönszerződés - tanácsolja az ügyvéd.

39755317 4455db111542a2f98ad4d5e5ea28549d wm

Dr. Markó-Lévai Szófia, ügyvéd

Kiemelt szakterülete az ingatlanjog, ezen belül is az ingatlanajándékozásra vagy -adásvételre vonatkozó szerződések készítése. Teljes körű ügyintézést biztosít ügyfelei számára a szerződés előkészítésétől kezdve a szerződés megkötésén át a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig.

Az ingatlanajándékozásról

Korábbi cikkünkben dr. Markó-Lévai Szófia az ingatlanajándékozást illetően adott válaszokat. Jó tudni, hogy az elajándékozott ház vagy lakás bizonyos feltételekkel visszavehető.

Ezt is szeretjük