Egyetlen ok, amiért a NAV elviheti a lakásodat: egyáltalán nem egyedi eset

A NAV korántsem csak cégek ellen indíthat végrehajtási eljárást, magánszemélyek számára is komoly kockázatot jelent, ha adótartozásuk vagy adók módjára behajtható köztartozásuk egy bizonyos összeget meghalad.

Ilyenkor, ha a tartozást az adós önkéntesen nem akarja - vagy gyakoribb esetben nem tudja - törleszteni, utána pedig inkasszóval, munkabérletiltással és ingóságok értékesítésével sem sikerül behajtani, arra is sor kerülhet, hogy ingatlanját is végrehajtják.

Egyetlen dolog, ami miatt már az ingatlant is bevonják

Ahhoz, hogy az adóhatóság ingatlan végrehajtását kezdeményezze, nem kell komolyabb indok annál, minthogy az adós adótartozása meghaladja az 500 ezer forintot, sőt, már ennél kisebb összeg esetén is sor kerülhet rá, amennyiben a végrehajtás alá vont ingatlan értékével a tartozás arányban áll.

Fontos tudni azonban, hogy ha az adott ingatlan közvetlenül érinti az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó lakhatását - tehát ott élnek, és nincs a tulajdonukban más, lakhatásra alkalmas ingatlan -, az értékesítésre csak akkor kerülhet sor, ha a végrehajtás egyéb formái nem vezettek eredményre.

Ezen végrehajtási formák alatt a végrehajtási eljárás menetének egyes lépéseit kell érteni: inkasszózhatják a bankszámlát, a tartozás törlesztésének érdekében a munkabérből is vonhatják azt, emellett az ingóságok, például a gépjármű értékesítésére is sor kerülhet. Ha előbbiek által sem sikerült behajtani a tartozást, az ingatlan következik.

Így zajlik egy ingatlan-végrehajtás

Az adótartozással kapcsolatban kezdeményezett ingatlan-végrehajtás szabályait a 2003. évi XCII., az adózás rendjéről szóló törvény egyes bekezdései határozzák meg. Az adóhatóság egy bírósági végrehajtóra bízza az ügyet, aki az ingatlan lefoglalását, pontosabban a végrehajtási jogot bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba is. Fontos tudni, hogy jelzálogjogot is bejegyeztethet, amennyiben a végrehajtásnak nincs helye.

A lakás értékét ezután felbecsülik, következő lépésként pedig az ingatlan felkerülhet a NAV honlapjára, az elektronikus ingatlanárverési felületre. Utóbbira jellemzőek az igen alacsony árak, így ha valaki nem akar a lehető legrosszabbul járni, érdemes megegyezni, és megpróbálni árverésen kívül értékesíteni az ingatlant.

Ha azonban ez nem sikerül, és a második árverés is sikertelen, a becsérték feléért a végrehajtást kérő is átveheti az ingatlant - illetve 70%-áért, ha ez az adós egyetlen lakóingatlana. Nem árt tudni azonban, hogy a végrehajtás költségeit az adós fizeti, így jobb minden követ megmozgatni még az utolsó lehetőség előtt, hiszen, ahogy telik az idő, egyre magasabb összegekkel kell számolni.

A végrehajtási eljárás menetének hosszát és végkifejletét megváltoztathatja, ha az egyes végzések, intézkedések vagy azok elmaradása miatt - vagy épp csak a becsérték kapcsán - az adós kifogást terjeszt elő, csakúgy, mint az, ha fizetési könnyítés vagy mérséklés iránt nyújt be kérelmet.

Nemcsak az adótartozást hajthatják be így!

A törvény szerint ugyanúgy hajtható be a köztartozás is, mint a meg nem fizetett adó, nem véletlenül használatos az adók módjára behajtandó köztartozások fogalma, mely kategóriába igen sok minden beletartozik.

Köztartozásnak általában olyan fizetési kötelezettségek minősülnek, melyek az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére szolgálnak, illetve, melyek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.

Köztartozás többek között a szabálysértési, közlekedési, végrehajtási bírság, a be nem fizetett földhivatali eljárási díj, de ide tartozik például a visszafizetendő lakástámogatás, a diákhitel-tartozás, 2013-tól pedig a hulladékgazdálkodási díj hátraléka is.

• lakás- és pénzügyek
• adó
• NAV
• végrehajtás
• Otthon