Mit vihetnek el a végrehajtók? Amihez joguk van, és amihez nincs

Sajnos egyre többen kerülnek közelebbi ismeretségbe a végrehajtókkal, hiszen  a jelenlegi gazdasági helyzetben az adósság törlesztése sok ember számára megoldhatatlan. Arra az esetre, hogy ez bekövetkezhet, jó, ha az ember előre felkészül, és tisztában van azzal, mit tehet meg, mit vihet el a végrehajtó, ha egy napon becsenget.

Milyen esetben és mikor jöhet a végrehajtó?

Mielőtt az ügy elkezdődne, a végrehajtó felkeresi a nyugdíjfolyósítót, a gépjármű-nyilvántartást, illetve az ingatlan-nyilvántartást, hogy tájékozódhasson az adós körülményeiről. Ha a tartozás mértéke a megítélése szerint nagyobb, mint amit az adós ki tudna fizetni, akkor elkezdődik a procedúra.

A végrehajtásra vasárnap és munkaszüneti napok kivételével bármely napon sor kerülhet reggel hat és este tíz óra között.

Ki jogosult végrehajtásra?

Végrehajtási eljárás csak jogerős bírósági határozat birtokában, illetve közjegyző által végrehajtható záradék birtokában kezdeményezhető az adós ellen.

Végrehajtási eljárást végezni jogosult lehet az önálló bírósági végrehajtó, az adóvégrehajtó, illetve a megyei bírósági végrehajtó. Ha bárki más ilyen szándékkal csenget be valakihez, akkor az illető nem köteles semmilyen követelésének eleget tenni, mivel csak a fenti három ember van a végrehajtásra felhatalmazva.

Mit tehet meg a végrehajtó?

A végrehajtó jogosult kinyitni egy bezárt lakást, illetve más ingatlant is, és benézhet olyan bútorokba, például szekrényekbe, amelyeket előzőleg az adós bezárt.

A végrehajtó megtekinthet, átvizsgálhat bármely helyiséget vagy tárolóhelyet a lakásban, és megnézhet bármilyen hivatalos iratot, ami az adós gazdasági tevékenységével összefügg.

A látogatása utáni 15 napon belül, ha az adós nem fizette ki a követelést, a végrehajtó jogosult az adós munkabérének 33, súlyos esetben 50%-ának levonására.

Mit vihet el a végrehajtó?

A Végrehajtási Törvény 86. § (1) alapján a végrehajtó lefoglalhat minden olyan vagyontárgyat, amely feltételezhetően a tulajdonos birtokában van, és nem foglalhat le olyasmit, ami minden kétséget kizáróan nem képezi az adós tulajdonát.

Így aztán, hogy a végrehajtó mit vihet el, egy végtelen hosszú listán lehetne összeírni. Az a lista azonban, hogy mit nem vihet el a végrehajtó, sokkal egyszerűbben összeállítható. Nem viheti el az adós munkavégzéséhez nélkülözhetetlen tárgyakat - például szerszámok -, a rendszeres tanulmányokhoz folytatásához szükséges eszközöket - például tanszerek -, a szükséges ruházati cikkeket - konkrétan három felsőruha, egy télikabát, egy felöltő, három pár lábbeli -, az ingatlanban élő személyenként egy készlet ágyneműt két huzattal,  számuknak megfelelően szükséges bútort - legfeljebb három asztal és három szekrény, személyenként egy ágy vagy más fekvőhely és egy szék vagy más ülőbútor -, a szükséges fűtő- és világítóeszközt, a szükséges konyhai eszközöket, egy hűtőt, egy mosógépet, bármely bizonyíthatóan saját kitüntetést, a szükséges gyógyszereket, a mozgást segítő eszközöket, kiskorúak tárgyait, a be nem takarított terményt, egy havi élelmiszert és háromhavi tüzelőanyagot.

A végrehajtás része lehet a gépjárművek lefoglalása is. A gépjármű-lefoglalás együtt jár a forgalomból való kivonással. Az adóst felszólítják, hogy adja le a gépjármű forgalmi engedélyét az illetékes hivatalban.

Az ingatlan árverezésének menete

Ha a munkabér levonásából és az ingóságok lefoglalásából nem térül meg az adós tartozása, akkor a tulajdonát képező ingatlan kerül veszélybe. A végrehajtó árverésen értékesítheti az adós ingatlanát.

Miután jogerőre emelkedett az árverezés, a tulajdonos elveszti a tulajdonjogát. Az ingatlant 30 nappal a befejezett árverezési eljárás után kell elhagynia. A kilakoltatásra a végrehajtó jogosult.

Ellenszegülés esetén

Ha az adós ellenáll a végrehajtónak, akkor a végrehajtó rendőri segítséget jogosult igénybe venni. A kiérkező rendőrök kötelesek segíteni a végrehajtó munkáját.

• adósság
• adósságrendezés
• Otthon