Közkedvelt, de mérgező szobanövények

Ha azt gondolod, hogy a növények védtelen kis lények, akkor tévedsz. Néhányuk ugyanis veszélyes is lehet a levelében, szárában vagy éppen a talaj alatti gumójában található méreganyaga miatt. Na persze nem kell őket száműznöd az otthonodból, hiszen számos gyönyörűséggel találkozni a mérgezők között is, csupán tudnod kell, hogy melyik esetében mire ügyelj, és melyek azok, amelyektől jobb távol tartanod a csemetédet, esetleg a macskát vagy a kutyát.

Egyenesen Indiából: rákvirág

Az Aglaonema crispum, közismertebb nevén a rákvirág Dél-Indiában és a Maláj-szigeteken őshonos növény. Sokan hajlamosak összekeverni a dieffenbachiával, ez azonban annál alacsonyabb rövid szárai miatt. Levelei világoszöldek, és fehéres-krémes színű foltok, rajzolatok díszítik őket, virágai azonban jelentéktelenek.

Mivel eredetileg trópusi növény, ezért a párás, meleg helyeket kedveli, érdemes lehet így például a fürdőszobában tartani, hiszen míg folyadékszükséglete viszonylag nagy, addig a fényt kevésbé igényli. Tápoldatozni is csak ritkán kell, a téli időszakban például egyáltalán nem, tavasztól őszig azonban havonta egyszer érdemes.

Csak óvatosan!

Bár a rákvirág szép dísze lehet a lakásnak, vigyázni kell vele: bőr- és nyálkahártya-irritáló anyagokat tartalmaz, amelyek hányást, hasmenést és hasi fájdalmakat okozhatnak, így a levelektől a virágokig minden része mérgező.

Egy fátyolos afrikai: fátyolaszparágusz

A latin nevén Asparagus setaceus eredetileg Dél-Afrikából származik, de Ázsiában is őshonos. Többnyire vágott virágcsokrok díszítésére használják, ám önmagában, cserépben nevelve is szép dísze lehet a lakásnak, különösen érdekes fátyolos, toll formájú leveleinek köszönhetően. Magassága 40-50 cm körüli, ezért kis lakásokba kitűnő választás, de azt azért számításba kell venni, hogy ágai akár az egy méteres hosszúságot is elérhetik.

Érdemes fényben gazdag helyre tenni, víz- és tápanyagigénye azonban közepes, ezért elég csak havonta egyszer tápoldatozni, és szükség szerint öntözni a téli hónapokban. Tavasztól őszig azonban érdemes kéthetente ellátni tápanyaggal, és sűrűbben locsolgatni, ám arra ügyelj, hogy ekkor is hűvös helyen tartsd, a meleg hatására ugyanis könnyen lehullhatnak a levelei.

Csak óvatosan!

Jó, ha tudod, hogy a fátyolaszparágusz minden része mérgező: a háziállatok esetében gyakori érintkezés során bőrirritációt okozhat, az apró bogyók pedig lenyelve hasmenést, hányást és gyomorpanaszokat eredményezhetnek.

Egy fenséges dél-amerikai: királybegónia

A Dél-Amerika trópusi esőerdőiből származó Begonia rex a "levélbegóniák" családjába tartozik, melyek jellegzetessége, hogy virágai jelentéktelenek, ám levelei annál inkább díszítik a növényt. Ezek a színes levelek a királybegónia esetében szív alakúak, és akár a 30 cm-es nagyságot is elérhetik. Alapszínük zöldes fekete és ezüstbe hajló, amit bíboros és lilás árnyalatú cakkos mintázatok díszítenek. A minták és színek mellett azonban a levelek felülete is változó, így találkozni szőrös, hólyagos, de sima felületű fajtával is.

A fátyolaszparáguszhoz hasonlóan szintén nem nő nagyra - magassága 30 cm körül alakul -, levelei miatt azonban általában szétterül, amit érdemes figyelembe venni az elhelyezésekor. Bár fényigénye kicsi, megkívánja, hogy odafigyeljenek rá: szereti a meleg és árnyékos helyeket, és azt, ha egyenletesen öntözöd, ám a pangó vizet, a huzatot és a tűző napot ki nem állhatja, levelei pedig könnyen kifoltosodhatnak, ha víz éri őket. A párás környezetet viszont meghálálja.

Csak óvatosan!

A királybegóniában található erős sav a növény bármely részének lenyelése esetén hányást okozhat, kimarhatja a nyelvet, a szájat és a torkot, amelyek ennek hatására be is dagadhatnak.

A krumpli távoli rokona: korallbokor

A Solanum pseudocapsicum különleges bogyói következtében az egyik legérdekesebb szobanövény. Dél-Amerikából és a Madeira-szigetekről származik, és ha hiszed, ha nem, a krumplifélék családjába tartozik: termete egy apróbb fácskához hasonlít, míg virágai a burgonya virágára emlékeztetnek. A növény érdekességei korallszínű, színes bogyói, amelyek őszre fejlődnek ki az apró virágokból, melyek a sötétzöld levelek között bújnak meg.

Bár vízigénye közepes, fényre és tápanyagra nagy szüksége van, ezért nyáron érdemes meleg, fényben gazdag helyre tenni. Télen jól eléldegél a lakás hűvösebb részében is, ám legyen megfelelően párás a levegő ekkor is, ellenkező esetben ugyanis elhullatja a bogyóit, és a levéltetvek is megtámadhatják.

Csak óvatosan!

A korallbokor minden része mérgező, a szervezetbe kerülve emésztési problémákat, hányást és hasmenést, depressziós tüneteket, valamint légzési nehézségeket okozhat.

• betegség
• szobanövény
• fény
• gondozás
• mérgező növény
• növények
• Otthon