Amikor a megvásárolt ingatlanban hemzsegnek a hibák: mit tehet a vevő az ügyvéd szerint?

Nem tíz forintba kerül, és nem is két napra szól - két nyomós indok, amiért az embernek az arcára fagy a mosoly, ha újonnan vásárolt ingatlanjáról kiderül egy addig rejtve maradt probléma.

Az sem biztos, hogy jogos a felháborodás. Hogy mik a vevő esélyei egy ilyen helyzetben, arról dr. Dobozy Lilla ügyvédet kérdeztük meg.

Tehet bármit a csalódott vevő?

Egy szerződés aláírásához két fél kell, és ha mindkét fél aláírta, nincs mit tenni - gondolhatják sokan. Valójában mégis van.

A vevő ugyanis egy bizonyos vélt állapotában vásárolta meg az ingatlant, és ha ez eltér a valóságtól, a törvény jó eséllyel mellé állhat.

- Az eladót mind az új építésű, mind a használt ingatlan vonatkozásában kellékszavatosság terheli. A Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.

Amennyiben a vevők az ingatlant alaposan megtekintették, és annak akkori jogi, műszaki és esztétikai állapotával, állagával teljes mértékben tisztában voltak, akkor azt a megtekintett és megismert állapotban vették meg, melyet az adásvételi szerződésben is rögzítettek. A Ptk. 6:157. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eladó (kötelezett) hibásan teljesít, ha az ingatlan a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben, illetve a jogszabályban megállapított minőségi követelménynek.

Annak a bizonyítása az eladót terheli, hogy a vevő a problémát a szerződéskötéskor ismerte, vagy vélhetően ismernie kellett azt. Ha ez így van, akkor az eladó mentesül a szavatossági felelősség alól - mondja az ügyvéd.

Az első, ami a vevő eszébe juthat, az, hogy az eladó szándékosan nem szólt a hibáról, és egyszerűen becsapta őt. Az, hogy az eladó direkt hallgatta el a problémát, vagy sem, valóban számít, ám egy szembetűnő rendellenesség esetén más a helyzet.

- A Polgári Törvénykönyv alapelvei között szerepel a jóhiszeműség és tisztesség elve, továbbá a felek együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége. A felek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötése és fennállása során, különösen a szerződéssel kapcsolatos jogaik gyakorlásánál kötelesek együttműködni. Az együttműködési kötelezettség keretében különösen kötelesek tájékoztatni egymást a szerződést érintő minden lényeges körülményről.

Amennyiben az eladó szándékosan hallgatott el az ingatlannál felmerülő problémát, úgy az alapelveket sértette meg, de ez még nem ad okot arra, hogy bírói útra menjünk.

Az eladóval szemben kellékszavatossági igénnyel léphetünk fel, ha olyan hibával találjuk szemben magunkat, amit a birtokbavétel előtti látogatás alkalmával nem ismerhettünk, és amit nem is közölt velünk az eladó - mondja az ügyvéd.

Abban az esetben azonban, ha a probléma szembetűnő, azaz felismerhető volt, a törvény nem a vásárló érdekeit védi.

- Rejtett hibáról akkor beszélünk, ha egy adott hiba a vevő számára ténylegesen nem volt ismert, és nem is volt felismerhető akkor sem, ha kellő körültekintést tanúsított. A bírói gyakorlatban megfogalmazták, hogy felismerhető hibának az úgynevezett nyílt, tehát az egyszerű észleléssel megállapítható hibák minősülnek, továbbá azok a hibák, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg az ingatlan életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie, valamint azok a hibák is, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható. Vagyis a bírói gyakorlat kimondja, hogy aki nem méri fel kellő körültekintéssel a kiszemelt ingatlant, később nem tudja érvényesíteni a szavatossági igényét.

Javíttatás, kártérítés és elállás is szóba jöhet

A vevő a fentiek alapján akkor indul jó esélyekkel, ha nem láthatta a megvásárolt ingatlan hibáját. Többféle utat is választhat érdekei és jogai érvényesítésére. 

- Elsősorban javaslom, hogy forduljon egy ügyvédhez, aki által kérhetjük, hogy a hibát az eladó javítsa ki a saját költségén. Amennyiben a hiba kijavítását az eladó nem vállalja, akkor a hibát a vevő is kijavíttathatja saját költségén, vagy igényelheti a vételár bizonyos mértékű, a hibával arányos leszállítását is. 

Végül, de nem utolsó sorban a vevő el is állhat a szerződéstől, amennyiben arra nem jelentéktelen hibából kifolyólag kerülne sor. Az elállást írásban kell közölni az eladóval, és ilyen esetben az eredeti állapotot kell helyreállítani, ami azt jelenti, hogy a vevő jogosult az általa már kifizetett vételárra, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban is rendezni szükséges az ingatlan tulajdonosi viszonyait. E lehetőségeken túl a vevő kártérítést is követelhet, melyhez nem árt beszerezni egy bíróság előtt is elfogadható szakértői véleményt is - tanácsolja az ügyvéd.

Hosszú jogi procedúrát persze senki nem szeretne a nyakába venni. A mérlegelés lehetősége mindenki kezében ott van, ám azt is fontos tudni, meddig van módja rá, hogy bármit is tegyen.

- Úgy vélem, egy ügyvéd segít felmérni az ügyfelének a lehetőségeit, hogy mikor érdemes a kellékszavatosság jogcímén kártérítést követelni, ugyanis a bírói út nem minden esetben éri meg valóban. Az ingatlan kapcsán felmerült hiba észlelésétől számított öt éven belül van lehetőségünk az eladóval szembeni jogainkat érvényesíteni. Amennyiben a bírói út mellet dönt valaki, úgy érdemes egy bíróság által is elfogadott, közjegyző előtti előzetes bizonyítási eljárásban beszerzett, igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakembertől szakértői véleményt is beszerezni, amely segít a bírósági eljárásban a jogok érvényesítésében - mondja az ügyvéd.

Konyhaátalakítások

Néha a legreménytelenebbnek tűnő helyiségekkel is csodát tesz a felújítás: íme néhány ékes példa erre.

• lakás
• ingatlan
• ház
• hiba
• ügyvéd
• panasz
• probléma
• ügyvéd válaszol
• Otthon