Madárfióka a kertben: pontosan hogyan segíthetsz rajta, ha tényleg jót akarsz neki?

A madárdal a tavasz egyik szépsége, a minket gyönyörködtető tollasoknak pedig köszönettel tartozunk különleges ajándékukért: télen eledel kihelyezésével, az évnek ebben a szakában pedig a veszélyben lévő, magányos fiókáknak nyújtott segítséggel tehetünk értük.

Fontos kérdés azonban az, hogy egyáltalán mikor van szüksége egy fiókának ránk, és mi az igazi segítség, azaz, hogyan lehet nekik úgy segíteni, hogy azzal valóban jót tegyünk.

Hogy kerül a madár a földre?

A Magyar Madártani Egyesület ismertetője szerint általában nem véletlen, ha egy madárfióka kiesik a fészkéből: ilyesmi akkor történhet meg, ha nagyon erős szél fújt, nagy vihar csapott le, esetleg, ha egy nagyobb testű madár korhadt, öreg, gyenge ágakkal rendelkező fára rakta súlyos fészkét, és az nem bírta el a terhelést.

Olyan is előfordul, hogy maga a szülőmadár löki ki a fiókáját, vagy legyengülés, betegség miatt esnek a földre. Ha például a szülőpár egyik tagja elpusztul, és a másik képtelen etetni minden fiókáját, egyet-egyet, rendszerint a leggyengébbeket, szándékosan kilöki. Ha a táplálék kevés, rossz minőségű, illetve a madárpár nem elég tapasztalt, így a fiókák nem gyarapodnak jól, gyengék, vagy esetleg valamilyen születési, genetikai rendellenességgel jöttek a világra, a szülőmadár pedig érzékeli gyengeségüket, ugyancsak kilökés vagy akár kiesés is történhet. Előfordul, hogy a fióka ragadozó támadása során pottyan ki. Az is megesik, hogy a kismadár szülei hangjától megrettenve kel útra, esetleg túl izgága, és idő előtt indul világot látni. Esetenként a fióka későbbi kelésű, mégis szárnyaikat próbálgató testvérei után ered, holott még az ő esetében nem érkezett el ennek az ideje.

Mikor van szükség mentésre, és mikor nincs?

Bár a fűben botladozó, szárnyait esetlenül emelgető fiókákat látván a legtöbb ember úgy gondolja, közbe kell avatkoznia, és a segítségére kell sietnie, valójában nem minden helyzetben van erre szükség, és a legtöbbször azzal tehetünk valóban jót a madárnak, ha békén hagyjuk.

Az MME szerint, amennyiben toll fedte énekesmadárról van szó, mely szemmel láthatóan nem bágyadt, nem beteg, nem legyengült, képes szaladni, próbálgatja a szárnyait, és valamilyen szinten fel is tud röppenni, nincs szükség mentésre, a beavatkozás felesleges, sőt ártalmas is lehet. Ha az ember megfogja, és beviszi a lakásba, a fióka kiszakad természetes környezetéből, így az a tanulási és fejlődési folyamat, amiben éppen volt, megszakad. Szülei nem tudják tovább táplálni a kismadarat, pedig valószínűleg a közelében tartózkodtak, és gondoskodtak róla. Szinte biztos, hogy a fióka a segítő szándékú tett következtében veszíteni fog, tollazata, csontozata fejlődésében probléma alakul ki.

Ha azt a pontot, ahol megtaláltuk, kutya vagy macska közelsége miatt veszélyesnek ítéljük, akkor sem szabad jóval arrébb helyezni vagy hazavinni a kismadarat. Csupán egy közeli, ágas-bogas bokor alatt, sűrű aljnövényzetbe kell helyezni, és a természetre bízni a folytatást.

Amennyiben több napon vagy héten át rendkívül mostoha, esős és hideg az idő, és az ember csapzott, ázott fiókát talál, az egyesület tanácsai szerint megtörölheti egy papírzsebkendővel, esetleg tenyerében megmelengetheti, de ha már száraz, szabadon kell engedni ugyanott, ahol a megtalálás pillanatában volt.

Abban az esetben, ha a madár láthatóan sérült, meg lehet próbálkozni a megmentésével, hiszen így mégis több az esélye az életben maradásra, mint ha kint maradna. Amennyiben valaki tanácstalan, és nem tudja felmérni a helyzetet, vagy nem tudja, mit kezdjen a sérült madárral, hogyan segítsen neki, az MME közönségszolgálatának vonalát hívhatja hétfőtől péntekig 8-16 óráig, és felteheti kérdéseit: 1/275-6247. A helyi állatorvos ugyancsak szolgálhat hasznos információkkal.

Mi lesz a sorsára hagyott madárral?

Nehéz a sorsára hagyni, de az egyesület tájékoztatója szerint általában ezzel tehetünk legtöbbet a madárért. Noha úgy tűnhet, egyedül van, a szárnyait próbálgató fióka valószínűleg kommunikál a szüleivel, akik a nevelés utolsó szakaszában már nem a fészekben, hanem a szabadban etetik őt. Ha az ember beavatkozik, és elviszi a fiókát onnan, ahol volt, elszakíthatja a szüleitől, így mind a táplálásában, mind a tanulásában akadályozza a madarat, túlélési esélyeit csökkentve.  Sajnos olyan is előfordul, hogy egy fióka nem éli túl a fészek elhagyása utáni időszakot. 

Nem könnyű elfogadni, de így vagy úgy a fiókák mintegy 80 százaléka elpusztul, még akkor is - sőt úgy talán még valószínűbb -, ha az ember magához veszi a fiókát. Ez a veszteség azonban normális, a természet egyensúlyához igazodik.

Ha a kutya vagy a macska falhoz nyomja a fejét

A házi kedvenc is segítségre, méghozzá sürgős beavatkozásra szorul, ha a falhoz nyomja a fejét: gazdiként tudnod kell, mi a teendő.

• madár
• kert
• állat
• mentés
• segítség
• Otthon