7 darabból 13 napon át készült a Luca széke: a hagyományos bútordarab régi története

December 13-a fontos nap a néphagyományban, ugyanis ez Luca napja, egy különleges szokásokkal, hiedelmekkel átszőtt nap.

Hogy néhányat említsünk, a régiek e naptól naptárt vezettek, hogy megjósolhassák, milyen lesz az időjárás a következő esztendőben. Úgy gondolták, az, hogy milyen idő van december 13-án, meghatározza következő év januári időjárást a megfigyelés helyszínén. 14-én a februári, 15-én a márciusi időt jósolták meg, és így tovább. A februári időjárást Luca másnapja, a márciusit harmadnapja mutatja meg a hiedelem szerint, és ez így megy tovább egészen karácsonyig, melynek időjárása a következő év karácsonyának időjárását jósolja meg előre. Luca napját egyébként a népi hiedelmek szerint gonoszjáró napnak is tartották, vagyis hogy ezen a napon kell a boszorkányok ellen legerősebben védekezni. A Luca-naphoz köthető a Luca-szék is, melyet érdemes közelebbről is megismerni.

Luca széke

A népi hiedelmek szerint varázserejű pentagrammára emlékeztető formájú, háromlábú Luca-széket a régi fiatal legények készítették el hét darabból és többféle fából.

A szék ülőrésze tölgy volt, a lábak csertölgy, akác- és kőrisfából készültek. A lábakat bükk-, feketedió és szelíddió elemek fogták össze. A csapokat fenyőből, hársból, cseresznyéből és gyertyánból faragták. Más források szerint kökény, boróka, jávorfa, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser és rózsafa voltak az alapanyagok.

A hagyományos darabnak 13 nap alatt kellett elkészülnie. Innen a mondás, hogy Lassan készül, mint a Luca széke! A szokás szerint december 13-án kezdték el, és karácsonyig fejezték be.

Habár szék volt, nem a ház berendezésének gyarapítására használták. A Luca-széknek érdekes funkciója volt. December 26-án, az éjféli misére csempészték be a legények, és felálltak rá, hogy megláthassák a tömegben a boszorkányokat. Mikor hazaértek, a széket elégették. A lángok lobogó hangja a máglyán égő boszorkányok szenvedését jelképezte.

A nap zárásaként a régiek a házat is megvédték a rontástól. A kulcslyukba fokhagymát dugtak, a kést a bal ajtófélfába vágták, a söprűt pedig keresztbe állították, így tartották távol a rossz erőket.

Ki volt Luca?

Luca valójában Szent Lúcia, akit a keresztény vallás vértanúként tart számon. Története szerint édesanyja csodával határos gyógyulása után álmában megjelent Szent Ágota, és ennek hatására Lúcia szüzességet fogadott, hozományát pedig felajánlotta a szegényeknek. Vőlegénye ezt nem vette jó néven, ezért, hogy bosszút álljon, kereszténység vádjával illette a lányt. Lúcia bíróság elé került, és elítélték: kínzás után halál várt rá. 

Boszorkánypróbák

Kegyetlen sors várt arra, akit boszorkánynak véltek a középkorban: így vagy úgy, de rábizonyították, hogy az.

• luca napja
• népszokás
• érdekesség
• hagyomány
• szék
• Otthon