Lakás alanyi jogon a fiataloknak

A szakközépiskola elvégzése vagy a diploma megszerzése után hazánkban még jó néhány évet kell dolgoznia annak a fiatalnak, aki saját lakást szeretne vásárolni. A nagyon szerencsések szülői segítséggel megvehetik a vágyott otthont, a többségnek marad azonban az albérlet évekig, amíg esetleg össze tudnak kaparni annyi önerőt, mellyel már érdemben tárgyalhatnak valamelyik bankkal egy évtizedekre szóló hitel megszerzéséről.

Ám a csaknem 30-40%-os vagy ennél is magasabb önerő megszerzése szinte lehetetlen egyszerű spórolással, ahogy az sem biztos, hogy a bank a kiszemelt ingatlant érdemesnek tartja arra, hogy jelzáloggal terhelje, és cserébe néhány millió forint kölcsönt folyósítson. Vajon Európa-szerte kilátástalan a fiatalok helyzete, ha otthonteremtésről van szó? Megnéztük a lehetőségeket.

Európában jó a helyzet

Az úgynevezett housing price-income ratio, röviden HPIR az a mérőszám, mely megmutatja, hogy egy országban mennyire könnyű lakáshoz jutni az átlagkeresetek tükrében. Az adott ország lakásárait veszik figyelembe a kiszámításához, valamint az egy főre jutó GDP összegét: a HPIR végleges értéke egy, az átlagosnál némiképp magasabb kategóriába tartozó, 100 négyzetméteres lakás árának az egy főre jutó GDP-vel osztott értéke. Az eredmény pontos képet ugyan nem ad, de segítségével némi fogalmat lehet alkotni az egyes országok közötti különbségekről.

Egy, a Global Property Guide által publikált felmérés szerint - melyet a portfolio.hu közölt - jelentős eltérések vannak a lakáshoz jutási lehetőségek között Európa-szerte. Ám Európában még mindig könnyebb az élet: egy kivételével többségében a lista első részében kaptak helyet az európai országok a felmérésben részt vevő 70 ország között.

Hitel nélkül, néhány év alatt

A 2007-es adatokra építő felmérés szerint manapság Luxemburgban a legkönnyebb lakáshoz jutni: ott egy magasabb kategóriás ingatlan megvásárlása az éves jövedelem egy főre jutó részének alig ötszöröséből lehetséges - hitel nélkül. Ezt Németország, Belgium és Ausztria követi, ahol kicsivel több, mint az egy főre jutó éves jövedelem ötszöröse az ár.

Hollandiában, Dániában és Svájcban is kedvező a helyzet: az első esetében a mérőszám 6,88, a másodikéban 7,38, míg Svájc esetében ez 8,21. Magyarországon a felmérés szerint egy magasabb árkategóriába tartozó lakás ára több mint 14 évnyi egy főre jutó éves jövedelemből tehető össze, ám ez a szám még mindig jobb, mint Spanyolországé.

Utóbbi esetében a HPIR értéke 221,3, ami nagyjából annyit jelent, hogy hitel nélkül 220 év alatt lehetne ott megkeresni annyit, amennyi elég lenne a saját otthon megteremtéséhez.

Lakás alanyi jogon, hitelelbírálás nélkül

A felmérésből is megmutatkozik, hogy minél fejlettebb egy ország, és stabilabb a gazdasági helyzete, annál könnyebb a lakáshoz jutás is.

Ám külföldön nem csak a magas bérek miatt lehet nagyobb esély minél előbb saját lakást szerezni: Skóciában például már jó ideje kötelessége az államnak gondoskodni arról, hogy állampolgárainak legyen hol laknia, 2008 óta pedig Franciaország is komolyan kezeli a lakhatás kérdéskörét. Utóbbiban alanyi jogon jár: Franciaország 2007-ben döntött arról, hogy állampolgári jog legyen a lakhatás az országban.

A 2008-ban életbe lépett törvény kimondja, hogy minden, az ország területén legálisan tartózkodó személynek az állam garantálja az önálló és megfelelő szálláshoz való jogot.

Bár ingyen sehol nem adnak lakást sem idősnek, sem fiatalnak, számít az is, hogy mennyi esélyük van az embereknek hitel felvételére, és azt milyen kondíciókkal kaphatják meg.

A gazdasági válság ugyan Európa-szerte szigorított a hitelpiacon, Svédországban például ma is könnyebb kölcsönt kapni, majd abból lakást vásárolni, mint sok más helyen.

Nem ellenőrzik olyan szigorúan a hitelfelvevő körülményeit, nem kell hosszasan várni arra, hogy a bank elbírálja a hitelkérelmet, ráadásul amint igent mond a bank a kérelemre, máris aláírható az adásvételi szerződés.

• ingatlanpiac
• lakásvásárlás
• lakás- és pénzügyek
• Otthon