Egészségesek és roppanósak lesznek a konyhakerti zöldségek, ha így termeszted őket: Megyeri Szabolcs kertész tanácsai

A tavasz és a nyár egyik legkellemesebb, legrelaxálóbb és legszebb tevékenysége a kertészkedés. Ha valaki nem csupán virágokat, hanem zöldségeket is nevelgetne, csodaszép konyhakertre tehet szert, benne paprikával, répával, brokkolival és még sok-sok jóval.

Egy saját konyhakert nemcsak azért jó, mert frissen vágott, illetve szedett zöldségek kerülhetnek az asztalra. Az, aki ilyeneket termel, akár biozöldségeket is termeszthet, de azt mindenképp tudni fogja, milyen szerek érték azt a zöldséget, amely a konyhájába kerül. A vitaminforrások azonban csak úgy lesznek szépek és egészségesek, ha megfelelő gondozást kapnak: Megyeri Szabolcs kertészt kérdeztük meg, mit és hogyan érdemes csinálni a konyhakertben.

Milyen zöldségek kerülhetnek a konyhakertbe?

Kiindulásképpen érdemes végiggondolni, pontosan mi kerüljön a konyhakertbe, milyen zöldségeket fogyasztanánk, illetve használnánk fel alapanyagként a konyhában. Legfőbb ideje a májusi ültetésnek, de pontosan mi vethető ilyenkor?

- A legtöbb zöldségfélének melegre van szüksége a csírázáshoz, ezért kap szerepet kora tavasszal a lakásbelsőben végezhető palántanevelés. Májusban viszont már bátran lehet vetni a kerti szabad földbe, hiszen hajnali fagyoktól vagy hideg időszakoktól már nem kell tartani, és most már a napos órák száma is kimondottan magas. Az előkészített, felásott, gyommentesített, tápanyagokkal dúsított kerti talajba májusban vethető többek közt a póréhagyma, a sárgarépa, a brokkoli, a paszternák, a paradicsom, az uborka, a spenót, de nincs még későn a paprikának, a zöldborsónak vagy a tökféléknek sem. A ritkábban termesztett zöldségfélék iránt érdeklődőknek ajánlható a cikória, a csemegekukorica vagy a kelkáposzta. Májusban jön el az ideje számos előnevelt palánta kiültetésének is, így a már 3-5 levéllel rendelkező paradicsom, káposzta, paprika, mángold és társaik is kiköltözhetnek a kinti ágyásba - mondja a kertész.

A vetésről

Ha megvan, mit vetnénk, fontos a szakszerű technika: enélkül aligha indulnak cseperedésnek, és nem is erősödnek meg igazán a növények. Szerencsére az eljárás relatíve hasonló az egyes zöldségek esetében.

- A magvetés a különféle zöldségeknél alapvetően nagyon hasonlóan zajlik, két fontos adat merülhet fel, a sortávolság és a tőtávolság. A legtöbb zöldségfélét sorba vetjük, vagyis több egyenes vonal mentén helyezzük ki a magokat. A magok egymástól való távolsága adja ki a tőtávolságot, vagyis azt, hogy az egyes növények egymástól milyen messzire kerülnek. A sortávolság pedig a sorok közötti távot jelenti. Ezek az adatok a zöldség típusától függően eltérőek, hiszen a távolságok alapja az, hogy a növények mekkorára cseperednek, és mekkora élettérre lesz szükségük a problémamentes növekedéshez. A nagy lombot növesztő brokkolinál például mindkét adat 60 centiméter, a jóval kisebb reteknél elegendő 3 centiméter a tő-, és 15 a sortávolság. Nem elhanyagolható körülmény az ültetési mélység sem, ami a talajszint alatti távolságot jelenti a kihelyezett magoknál, ez is eltérő lehet, de általában 1,5-2 centiméter megfelelő a legtöbb gyakran termesztett kiskerti zöldségnek. Az ideális mértékeket a vetőmagok csomagolásán mindig megtalálhatjuk, erősen ajánlott ezeket pontosan betartani - mondja Megyeri Szabolcs.

Mielőtt nekilátnánk a munkának, fontos megkeresni a kertnek azt a szegletét, amely ideális a konyhakert kialakítására. Sajnos nem kerülhet bárhová, hiszen figyelembe kell venni a növények fényigényét, de a friss, saját termesztésű zöldségért cserébe érdemes újragondolni az udvar elrendezését.

- A zöldségfélék szinte kivétel nélkül napfény- és melegigényes növények, így lehetőleg ilyen adottságú területre kerüljenek. Természetesen nem minden kertben áll rendelkezésre árnyékmentes, ideális fekvésű rész a veteményesnek, ilyenkor törekedni kell arra, hogy a lehetőségekhez mérten a legnaposabb, legmelegebb területre kerüljön a konyhakert. Mélyárnyékba, erős takarásba ne telepítsünk zöldségeket, ha csak ilyen kertrész áll rendelkezésre, akkor sajnos le kell mondani a haszonnövények neveléséről.

Hogyan érdemes nevelni a zöldségeket?

Bár azt gondolnánk, a dolog oroszlánrésze a vetés után jön, valójában a vetés a leglényegesebb mozzanat a konyhakerti növények nevelésében. Természetesen később is érdemes odafigyelni egy-egy dologra, a locsolás mellett például a gyommentesítés és a tápanyag-utánpótlás is fontos.

- A zöldségfélék nevelésének sikere nagyban függ az előkészületektől, tehát többek közt a talaj milyenségétől, az ágyás helyszínének megfelelő kiválasztásától, a jól eltalált vetési, ültetési időtől. A már cseperedő növények gondozása a kisebb kihívás, hiszen ha az alapok megfelelőek, akkor a zöldségek jól érzik magukat, szépen növekednek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lenne körülöttük teendő.

Nagyon fontos a gyommentesítés, főleg a kezdeti szakaszban, mikor a zsenge kultúrnövény elől szó szerint elszipkázhatják a nedvességet és a tápanyagot a gyomfélék. Gyakori kapálással, kézi gazolással mindez megelőzhető.

Az öntözés is kardinális kérdés, az egyes zöldségek vízigénye eltérő, de általánosságban minél nagyobb lombot nevel egy zöldség, annál több vízre van szüksége, így a salátákat, káposztaféléket biztosan gyakrabban kell nedvesíteni. A pangó vizet egyik zöldség sem kedveli, így a ritkább, de bőségesebb vízkijuttatás nem jó módszer, a gyakori kisebb mennyiség jobban hasznosul. A zöldségeket inkább talajközelben öntözzük, ne pedig esőt imitálva, permetezve, ez utóbbi metódus kedvez a gombás betegségek terjedésének. Jó ötlet a csepegtető öntözőrendszer kiépítése, mely nemcsak folyamatos és egyenletes vízellátást biztosít, de kiküszöböli a feledékenységből adódó problémákat, és még takarékos is. A zöldségféléket a tenyészidejük alatt általában nem kell tápanyagozni, főképpen, ha ültetés, vetés előtt a talaj megfelelő ellátottságáról gondoskodtunk - részletezte a kertész.

Nagyon lényeges, hogy minden konyhakerti növény ki van téve a kártevők jelentette veszélynek, és sajnos más betegségek is megtámadhatják őket. Jó már előre tájékozódni, milyen módszerekkel lehet kiküszöbölni ezeket a problémákat.

- A zöldségeket többféle betegség és kártevő fenyegeti, egyesek súlyosak, míg mások akár biokertészeti módszerekkel is könnyedén semlegesíthetők. A haszonnövényeket támadhatják vírusos betegségek, ezek a legmakacsabb ellenségek, a vírussal fertőzött növényt ugyanis általában nem lehet gyógyítani, olykor még az érintett részek lemetszése sem segít. A bakteriális fertőzések jobban kezelhetők, általában barnás, sárga szegélyű foltok képében jelentkeznek. Az érintett részek levágásával a terjedés jó eséllyel megállítható, a fertőzés pedig például rézalapú permetszerekkel kezelhető. Számos gombás betegség is létezik, így a peronoszpóra vagy a lisztharmat gyakori, de többféle rozsdabetegség is előfordulhat. A gombásodások megelőzésében kulcsszerepe van a nedves, nyirkos körülmények megszüntetésének, így a szellős ültetés, a megfelelő légáramlás, illetve az esti öntözés elhagyása sokat segít.

A kártevők listája is terjedelmes, atkák, tetvek, zöldséglegyek, bolhafélék vagy éppen talajlakó rovarok tizedelhetik az állományt. A rovarkártevők általában vagy jellegzetes nyomot hagynak, vagy könnyen megtalálhatók a növényen, így a beazonosításban és az ellenszer kiválasztásában egyszerűen segíthet egy tapasztaltabb kertbarát vagy egy felkészült gazdabolti eladó.

Korábbi cikkünkben Megyeri Szabolcs a biomódszerekkel történő kártevőmentesítés kapcsán válaszolt nekünk.

Mikor lehet először megkóstolni a zöldséget?

Az, aki szeretettel nevelgeti konyhakerti zöldségeit, tűkön ülve várja, hogy szedhessen belőlük, és megkóstolhassa azokat. Ez az idő minden növénynél máskor érkezik el.

- A betakarítás ideje zöldségenként eltérő, sőt ugyanazon zöldségfélének gyakran léteznek rövidebb és hosszabb tenyészidejű változatai, így ha megkésett vetés esetén már nincs elegendő idő, akkor a rövid tenyészidejű változatokkal még megoldható az időben történő betakarítás. Példaképpen a borsó, a brokkoli vagy a cékla jellemzően 60-80 nap alatt válik szedhetővé, a karalábé, a burgonya, a mángold, a paradicsom beérik 50-60 nap alatt is, a paszternák, a sárgadinnye vagy a sütőtök akár 100 napot is igényelhetnek. A rekorder a spárga, melyet hajtásról nevelve közel két év után lehet konyhakész állapotban begyűjteni - mondja Megyeri Szabolcs.

Így termessz saját bazsalikomot

Megyeri Szabolcs egy korábbi cikkünkben abban segített, hogyan lehet házilag zöldellő és illatos bazsalikomot termeszteni.

(Képek: Getty Images.)

• kertészkedés
• kert
• zöldség
• tippek
• konyha
• Otthon