Bárki lakását elveheti az állam: 18 ok, amikor kisajátításra kerül sor

Nem kell ahhoz milliós tartozást felhalmozni, hogy valaki örökre búcsút intsen az otthonától. Természetesen az előbbitől egészen eltérő feltételek mellett, de bárki kényszerülhet arra, hogy saját akaratán kívül kelljen távoznia a lakásból.

Bár alapvető emberi jogként tartják számon a magántulajdonhoz fűződő jogot, amelyet az alkotmány is véd, egyes törvényben foglalt esetekben mégis lehetősége van az államnak, az önkormányzatnak vagy azok megbízottjának arra, hogy kisajátítson egy ingatlant. Ez a választás nem történhet meg önkényesen, annak indokoltnak és semmilyen más módon nem kivitelezhetőnek kell lennie.

A kisajátítási eljárás

A 2007. évi CXXIII. törvény kimondja, hogy a tulajdonjog csak kivételesen vonható el, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett, közérdekű cél megvalósítása érdekében, méghozzá akkor, ha csak az adott területen lehetséges a kivitelezés, vagy amennyiben más ingatlanon még nagyobb tulajdoni sérelemmel járna a kisajátítás.

A kisajátítónak a jogszabályban meghatározott módon először adásvételt vagy cserét kell felajánlania, amelynek meghiúsulását követően eljárást folytathat le a terület megszerzésére. Tehát ha a területre szükség van, tulajdonosa előbb-utóbb sajnos kénytelen lemondani róla.

A kisajátítás leggyakoribb esetei

Ha pedig most legyintenél, hogy ez a te ingatlanodat egész biztosan nem fogja soha érinteni, tudnod kell, hogy a törvény 18 olyan esetet megfogalmaz, amikor az állam ráteheti a kezét egy magánterületre, tehát a jog nagyon megengedő az ingatlanok kisajátításában.

Sokan szembesülnek például a jogszabály azon pontjával, amely a közlekedési infrastruktúra fejlesztése érdekében teszi lehetővé a kisajátítást: ez végbemehet akár egy autópálya, egy vasúti sínpár vagy bármilyen közút építésekor, ha az út a te ingatlanodat fogja keresztülszelni.

Inkább a telkeket érinti, amikor a kisajátítást az energiatermelés, az energiaellátás, a víziközmű-szolgáltatás vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatás indokolja, tehát amikor a vezetékeket csak a te ingatlanodon keresztül tudják végigvezetni, de akár az árterek közelében levő területeket is elvehetik a gátépítések miatt, vízgazdálkodási célokra hivatkozva. Valószínűleg ezzel is sokaknak volt már dolga, ha például az ingatlanjuk közvetlen kapcsolatban van a szabályozni kívánt ártérrel.

Ritka, de előfordul

Akkor sem szabadna meglepődni a jogszabály szerint, ha a terület- és településrendezés, a honvédelem, a sportinfrastruktúra fejlesztése, az örökségvédelem, esetleg a természet- és a környezetvédelem céljából tartanak igényt az ingatlanra. Tehát például egy sportlétesítmény bővítése vagy egy régészeti feltárás is indokolhatja, de szélsőséges esetben még az is, ha az emlékhely más módon nem megközelíthető.

Az előbbi eseteknél jóval ritkább, de törvényileg az sem kizárt, hogy kötelező állami vagy önkormányzati feladathoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi vagy szociális létesítmény helyeznének el az adott területen, de még az Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet helyévé is válhat, a jogszabály legalábbis megengedi.

További kisajátítási lehetőségek között szerepel a fenntartható erdőgazdálkodás, erdőtelepítés, az építésügyi korlátozások felszámolása, az ingatlant terhelő használati jogok miatti hátrányok megszüntetése, a bányászat, illetve a nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere.

Ha pedig a határozatot már kézhez kaptad, még lehetőséged van arra, hogy egy ügyvédhez fordulj, aki az adásvételi szerződés felajánlása, vagy a megfelelő indoklás hiányában egy szakértői véleményt is elrendelhet, hogy kiderüljön, valóban kizárólag a tulajdonodban levő területen végezhetik-e el a megnevezett munkálatokat.

• lakás- és pénzügyek
• lakás
• ház
• ingatlan
• törvény
• Otthon