Családi ház 240 ezer forintért? Megdöbbentő, de van ilyen Magyarországon!

Az ingatlanárverések jelenleg talán a házak, lakások megszerzésének legolcsóbb alternatíváját jelentik, nem véletlen azonban, hogy a módszer kevésbé népszerű, sokan úgy vélik ugyanis, ez az egyik legkevésbé etikus formája az otthonteremtésnek.

Az árverésre bocsátott ingatlanokat általában a becsült értéknél jóval kisebb összegért, annak 50-70%-áért meg lehet szerezni, fontos azonban tudni, hogy sok ilyen ház, lakás az adós lakhatását biztosítja, és árverésre is lakottan kerül.

Hogy működik az árverés?

Jelenleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, illetve a NAV is elektronikus árverési felületet működtet, egyfajta virtuális árverési csarnokot, amelyen a lefoglalt ingóságok és ingatlanok között keresni is lehet, megfelelő regisztráció után pedig a licitálás is működik a már elindult árverések esetében.

Vevő szinte bárki lehet, aki regisztrálta magát, emellett fontos, hogy a komoly vételi szándékot jelezve 10%-os előleget is kifizessen a megadott módon, amelyet azonban a licit lezárulta után - amennyiben nem ő a nyertes licitáló - visszakap.

A licitálás az úgynevezett kikiáltási áron kezdődik meg, amely azonos az ingatlan becsértékével. Ha az árverés sikertelenül zárul, ezt fokozatosan lejjebb lehet szállítani, lakóingatlanok esetében a becsérték 70, míg más esetekben 50%-áig. Ez egyben az úgynevezett minimálár.

Milyen házakat kínálnak?

Az árverési felületeken az ingóságok és ingatlanok számos típusát meg lehet találni, utóbbiak tekintetében például lehet licitálni zártkertre, üres telekre, családi házra, lakásra, de például erdőre is. Az ingatlanok állapota változó, nem kell ugyanis mélyszegénységben élni ahhoz, hogy valaki adósságcsapdába kerüljön, a nagyon alacsony árak ugyanakkor jellemzően a rosszabb, elhanyagoltabb állapotban lévő házakra, lakásokra vonatkoznak. Cikkünk megírásának időpontjában találtunk 240-500 ezer forintos kikiáltási árral kínált házakat is.

Az árverések másik arca

Bár sokan úgy tartják, az árverések segítséget jelentenek az adósoknak, hiszen hozzájárulnak tartozásaik rendezéséhez, jellemző, hogy utóbbiak ezt nem érzik így, sőt, a végrehajtási folyamat részeként eszközölt árverés csak fokozza kilátástalanságukat, főként, ha az érintett ingatlan egyben lakhatásukat is jelenti. Az árverés továbbá sok esetben nem fedezi az adósok minden tartozását.

Nem lehet viszont egyértelműen kijelenteni, hogy a sikertelen árverés kedvezne az adósnak, mert bár időt nyer - ezzel együtt pedig akár lehetőséget arra, hogy árverésen kívüli megegyezéssel saját maga, magasabb áron értékesítse az ingatlant -, az elhúzódó végrehajtási folyamat minden költsége az adóst terheli, tovább növelve tartozását.

Nem lehet persze hibáztatni és a felelősséget azokra hárítani, akiknek csak ilyen olcsón van lehetőségük ingatlant szerezni, nem árt azonban tudni, hogy egy lakott ingatlan esetében nem feltétlenül lesz egyszerű a dolguk: problémás helyzetet teremthet például már az is, hogy a házat úgy lehet csak megnézni, hogy ott még laknak, nem beszélve a kiköltözés körüli esetleges nehézségekről.

• lakás- és pénzügyek
• lakásvásárlás
• adósság
• végrehajtás
• árverés
• Otthon