Így szabadulj meg a közös képviselőtől!

A közös képviselővel kapcsolatban számos, panaszba forduló történetet hallani, és az sem ritka, amikor a lakók már nem bíznak benne, de tehetetlennek érzik magukat. Pedig számos lehetőség van: a közös képviselő bármikor visszahívható, felelősségre vonható, adott esetben pedig akár saját vagyonával felel.

Amikor a közös képviselőt a társasház közgyűlése megbízza, akkor ez utóbbi értelemszerűen nem autoritást választ, hanem a közös érdekek - polgári jogi szerződésben is - felhatalmazott képviselőjét.

A megbízott lehet magánszemély, de cég is. Ami közös bennük: ha a társasház közössége nem elégedett a munkájával, a megfelelő jogi keretek között meneszthető, miként az ügyvéd, a könyvelő, a fogorvos, a fodrász. A felsoroltakhoz hasonlóan ugyanis a közös képviselőség is bizalmi szakma.

Leváltás közgyűlés keretein belül

A saját leváltása tárgyában döntő közgyűlést - ha tetszik neki, ha nem - a közös képviselő hívja össze. Ezt a gyűlést az összes tulajdoni hányad egytizedével rendelkező tulajdonostársaknak a napirend és az ok megjelölésével, írásban kell kérniük. Ha a közös képviselő nem akceptálja a kérést, és előre látva vesztét azt 15 napon belül nem teljesíti, a közgyűlést az összehívást eredetileg kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy, esetleg a számvizsgáló bizottság is összehívhatja.

Erre a megoldásra akkor is mód van, ha a közös képviselő szándékosan nem nyolc nappal az időpontot megelőzően értesíti a lakókat írásban a nagy találkozóról. A játékszabályokat egyébként a társasház közösségének is be kell tartania.

Megtörtént eset, hogy a lakók egyszerű postai levélben jelezték a közös képviselőnek, miszerint a továbbiakban nem tartanak igényt szolgáltatásaira. Ez azonban érvénytelen, ily módon nem lehet felmondani, közgyűlési határozat szükségeltetik.

Egyszerű szavazattöbbség dönt

A közgyűlésen egyszerű szavazattöbbséggel születhet határozat a közös képviselő felmentéséről - ehhez az összes tulajdoni hányad több mint felével rendelkező tulajdonostársaknak kell jelen lenniük. Ha nem határozatképes a gyűlés, 15 napon belüli időpontban, az eredetivel azonos napirenddel kell összehívni.

A megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes, ám ez természetesen nem érinti a törvény által meghatározott, bizonyos kérdésekben megkövetelt, minősített szavazati arányt. Hiszen a tulajdoni hányadra vonatkoztatott négyötödös szavazattöbbség szükséges a közös tulajdont illető kérdésekben - pince, padlás, lépcsőház, felújítás, bérbeadás -, így a közös képviselőtől való búcsú érdekében összehívott megismételt közgyűlésen a minősített kérdések ügyében nem lehet határozatot hozni.

Kár esetén per indítható ellene

A jogi vagy magánszemély közös képviselő bármilyen károkozásért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint tartozik helytállással, melyet vagy a felelősségbiztosítása fedez, vagy a saját vagyona. A felelősségbiztosítást tipikusan arra az esetre találta ki a jogalkotó, amikor a közös képviselő kötelezettségeit saját hibájából nem teljesíti, és ennek következtében a társasház vagy a tulajdonostársak vagyonában, életében, egészségében okozott kárért felelősséggel és kártérítési kötelezettséggel tartozik.

 

Hogy mikor felelős a közös képviselő? Főszabály szerint akkor indítható ellene kártérítési per, ha megszegi, vagy nem megfelelően teljesíti vállalt kötelezettségeit, ennek megítéléséhez pedig a társasházi törvényt és a képviselő, illetve a ház között kötött szerződést kell alapul venni.

A tevékenységi kör egyébként igen széles, beletartoznak a számviteli, pénzügyi feladatok, a nyilvántartások, a közös költség kiszámítása, az elszámolás, a mérlegkészítés, az épület állagának felügyelete, a közösség hivatalos képviselete, a házirend ellenőrzése, a hátralékok behajtása.

• hasznos
• jog
• törvény
• társasház
• közös költség
• lakás- és pénzügyek
• Otthon