Engedd el a fájdalmat
Emlékezni otthon, csendben
Ha ma inkább egyedül lennél, akkor semmi mással ne törődj. Húzd be a függönyt, és emlékezz azokra, akik már csak lélekben lehetnek veled.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

November elsején még azok közül is sokan ellátogatnak szeretteik sírjához a temetőkbe, akik évközben kevésbé tehetik meg ezt. Ám arra, hogy ki hogyan emlékezik elhunyt szeretteire, nincs általános szabály.

Ha a mai napot inkább otthon töltenéd, akkor ne foglalkozz mással. Zárd be az ajtót, húzd be a függönyöket, és gyújts egy gyertyát azokért, akik már testben nem lehetnek veled. A néphit szerint ugyanis a világosban ezen a napon hazalátogató lelkek a gyertya fénye mellett lelnek ismét megnyugvásra.

Zárd ki a zavaró külvilágot!

Ha csak egy órára is, de emlékezz úgy, hogy közben semmi más ne zavarjon. Zárd be az ajtót, húzd be a függönyöket, kapcsold ki a telefonodat, a tévét, a rádiót és a számítógépet. Ezzel kizárod a rohanó, felszínes és zajos világot, és lehetőséged lesz egy kis időre magaddal és a gondolataiddal lenni. Nem utolsósorban pedig azokkal, akik közel álltak hozzád, de testben már nem lehetnek veled. Lélekben ugyanis mindig melletted lesznek: ott vannak, amikor döntés előtt állsz, és úgy érzed, valami megsúgja, mit is kell tenned. Amikor válaszút előtt állsz, és mintegy hatodik érzékként egyszerre csak megvilágosodik előtted a helyes út. Amikor egyedül érzed magad, valami mégis azt mondja legbelül, hogy egyáltalán nem vagy egyedül.

Gyújts meg egy gyertyát!

A gyertya lobogó lángja az azok iránt érzett töretlen szeretetet jelképezi, akik már nincsenek ezen a világon.

Nem kell hatalmas koszorúkat és mécsesek tucatjait megvenned ahhoz, hogy méltón emlékezz rájuk ma: elegendő egyetlen gyertya, amelynek lángja mellett elhunyt rokonaidra, barátaidra, szeretteidre gondolhatsz.
A gyertya ugyanis sokkal többet jelent, mint gondolnád. Az egyre olvadó, önmagát emésztő viasz az emberi múlandóságról beszél, míg az évezredeken átívelő láng a halandóságon túlmutató örök élet, az örökké tartó hit és az el nem múló szeretet jelképe. Azonosul a világossággal, amely teremtetett, és amely életet ad. A szeretett, de a földi testétől megszabadult lélekre emlékeztet - a magyar néphit szerint a mennyországban minden embernek van egy saját gyertyája.

Emlékezz és emlékeztess!

A muzulmán, a zsidó, az unitárius, a katolikus és a református vallások hívői - hogy csak néhányat említsünk - mind más szokásokat, más hagyományokat követnek. Egyben azonban az összes vallás megegyezik: a lét nem ér véget azzal, hogy az ember megszabadul a földi korlátaitól, és leveti azt a testet, amelyet evilági létének kezdetén magára öltött. Ha a test halott is, a lélek tovább él valahol.
Ha hiszel benne, hogy szeretteid lélekben haláluk után is veled vannak, akkor ne szégyellj kapcsolatba lépni velük! Ha úgy érzed, képes vagy rá, vagy sokat jelentene számodra, az égő gyertya mellett vedd elő azokat a fényképeket vagy tárgyakat, amelyek rájuk emlékeztetnek. Ha nem is mered hangosan, gondolatban beszélj hozzájuk: mesélj magadról, mondd el, hogy mennyire hiányoznak, vagy, hogy mennyire érzed, hogy melletted állnak, még ha fizikailag nincsenek is jelen. Ha sírva fakadsz, az sem baj, hiszen az csak az irántuk érzett szereteted mélységéről árulkodik.

Engedd el a fájdalmad!

Bármennyire ridegen hangzik, a szeretett ember halála után érzett fájdalomban önmagunk sajnálata rejlik. A halál ugyanis megszabadít: egyes vallások szerint a földi kötelékektől, az evilágon a lélekre kényszerített testtől, más hitek szerint pedig csupán egy állomástól, hiszen a test halála után a lélek nem hal meg, tovább él valahol máshol, másban, más formában.
Higgy bármiben, és gyászolj úgy, ahogy neked jólesik, de ne feledd: az elhunytak után érzett fájdalom a testi kapcsolat hiányából fakad. A tárgyaiktól és fényképeiktől ne a saját szomorúságod enyhítését várd, hanem próbálj úgy tekinteni rájuk, mint azoknak az emlékeire, akik már egy jobb helyen vannak. Nem kell
mélyen elrejtened a szekrényben ezeket a tárgyakat, de talán az sem segít többet, ha görcsösen ragaszkodsz hozzájuk.

Tedd őket az életed részévé, élj velük együtt úgy, mint ahogy teszed ezt a szeretteid emlékével. Légy boldog, amikor rájuk gondolsz, hiszen ők már megváltattak.

Ezt is szeretjük