Jövőre már nem újíthatsz fel akárhogy, végezd el még az idén!

Kevesebb mint egy év áll az energetikai felújítást tervező lakóközösségek rendelkezésére, hogy korszerűsítési terveiket még az enyhébb műszaki elvárásrendszer keretében valósíthassák meg.

2018. január 1-jével lépnek ugyanis hatályba azok a jogszabályi szigorítások, melyek a lakóépületek energetikai felújításával kapcsolatban határozzák meg a szigetelések, nyílászárók és egyéb épületelemek minimumkövetelményeit.

Ennek ismeretében várhatóan számos lakóközösség igyekszik kihasználni a szigorításig hátralévő szűk 12 hónapot, így 2017 a szigetelés éve lehet Magyarországon - hangsúlyozzák a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői.

Komoly szigorítások jönnek

December 31-ig van már csak lehetőségük a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek, hogy még az enyhébb jogszabályi követelményrendszer mellett végezhessék el épületenergetikai felújításaikat.

- A homlokzati fal és a padlásfödém esetében majdnem 100%-kal, a nyílászárók esetében pedig nagyjából 25%-kal hatékonyabb szigetelést kell kialakítani a 2017 után megkezdett energetikai felújítások során. Ebből is látható, hogy az újonnan bevezetett minimumkövetelmények a korábbinál jóval szigorúbb elvárásokat támasztanak a felújítók számára. Így várhatóan ahány lakóközösség csak teheti, igyekeznek még idén, a szigorítások bevezetése előtt megvalósítani felújítási terveiket - emelte ki Sárvári Marcell, a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője.

Az elvárásokkal együtt nőhetnek a felújításokkal járó költségek is, az előbb említett hatékonysági arányszámokkal akár egyenes arányban is, ami azt jelenti, hogy homlokzati fal és a padlásfödém esetében 100%-kal is több lehet az összköltség, míg nyílászárócseréknél 25%-kal. Bár a társasházak ezt jellemzően pályázati források révén valósítják meg, ahhoz szükséges önrész, nem véletlen, hogy a közös költségnek is részét képezi a felújítási alapba szánt összeg. Ha egy társasház felújítást tervez, akár ez is növekedhet az említett arányszámok tükrében. Persze ezt társasháza válogatja, de ha szó lesz felújításról, akár még arra is van esély, hogy meg is duplázódjon.

Sárvári Marcell azonban hozzátette, hogy időzítéstől függetlenül is mindenképp érdemes a lehető legjobb hőtartóképességet adni a háznak, hiszen ez a költségek szempontjából messzemenő előnyöket jelent a lakástulajdonosok számára, tehát a rezsi tekintetében mindenképp érezhető lesz a változás, és megtérül a befektetés.

A panelházak vannak a legrosszabb helyzetben

Az energiahatékonyság tekintetében a panelházak vannak az egyik legrosszabb helyzetben. Ezeknél az épületeknél számos olyan műszaki és anyagi probléma merül fel, melyek nagyban megnehezítik a szigetelési munkálatok megkezdését, illetve kivitelezését.

- A legtöbb panelépületnél egy üres tér húzódik meg a tetőfödémben, ez a légüres tér pedig nemcsak a tető csekélyebb szigetelőképessége miatt jelent komoly problémát, de a penészesedés kialakulását is elősegíti. Mivel az épületek teljes szigetelésével elérhető megtakarítások mintegy negyede a professzionális tetőszigetelésnek köszönhető, rendkívül fontos, hogy a lakóközösségek ne hagyják figyelmen kívül a tetőfödém szigetelését - hangsúlyozta Kimmel János, a Kimmel Insulation Kft. ügyvezetője.

Magyarországon a települések közel negyedét az 1960-as és ’70-es években épült panelépületek teszik ki, így ezek energetikai fejlesztése kulcsfontosságú feladat manapság.

A korszerűsítések finanszírozása terén korábban a Panelprogramok jelentettek kiemelt lehetőséget a lakóközösségek számára. Ma ilyen robusztus pályázat hiányában a lakás-takarékpénztári megtakarítások, illetve a kisebb volumenű pályázatok lehetnek a legfőbb külső források a munkálatok finanszírozásában.

• lakás- és pénzügyek
• társasház
• felújítás
• panel
• szigetelés
• szabály
• energiatakarékos
• Otthon