Lakásért anyagi jólét?

Hazánkban elsőként, még 1997-ben a főváros XIII. kerületi önkormányzata kezdeményezte annak a programnak az elindítását, amelynek keretében rendszeres anyagi támogatásban részesítik azokat a nyugdíjasokat, akik lemondanak otthonuk tulajdoni jogáról.

A tulajdoni jog átengedésével a nyugdíjas továbbra is a lakásában lakhat, az ingatlan használati joga tehát változatlanul megilleti, sőt a havi életjáradék mellett a szerződéskötést követően egy összegben megkapja az ingatlan piaci értékének egy bizonyos, a szerződésben meghatározott hányadát, továbbá a közös költség nem fogyasztásfüggő részének fizetését, a lakásbiztosítás részleteinek rendezését, és az esetleges karbantartási munkálatok díjának finanszírozását is átvállalják tőle.

Lakástulajdonosok előnyben

A lakásért életjáradék programban azok az idős emberek vehetnek részt, akik – személyes adataik és a tulajdonukban lévő ingatlan paramétereit tekintve – megfelelnek a szerződésben foglalt feltételeknek. Tehát legalább a 65. életévüket betöltötték, a tulajdonukban lévő ingatlan per-, teher- és igénymentes - mely egyébként az életjáradék-alapból is tehermentesíthető -, továbbá legalább 30 négyzetméter alapterülettel rendelkezik, komfortos vagy összkomfortos, és megfelelő műszaki állapotban van. Az életjáradékot házastársak és élettársak, de egyedülállók is igénybe vehetik, a legfőbb kritérium csupán, hogy az adott ingatlan tulajdonosaként legyen bejegyezve a szerződő fél.

Tartási szerződés kontra életjáradéki szerződés

Az életjáradék program alapjaiban konkurál a már bevett szokássá vált eltartással. A tartási szerződés keretében ugyanis egy idősebb személy és egy fiatalabb, általában rokon köt megállapodást arra vonatkozóan, hogy a fiatalabb gondoskodik idősebb rokonáról, aki ezért cserébe ráhagyja az ingatlanát, amelyre az örökösök ez alapján nem tarthatnak igényt. Számos alkalommal láttunk már ilyet, mint a fiatalok "ingatlanszerzésének" egyik módját, az életjáradék-program elindulásával azonban egyre kevesebb az eltartási szerződések a száma.

Fontos tudni azonban az életjáradéki szerződéssel kapcsolatban, hogy - az esetek többségében - azt az ingatlant sem visszavásárolni, sem örökölni nem lehet, amelyet életjáradék terhel. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert az esetek többségében, ha az ügyfél, jelen esetben a nyugdíjas vagy aktív időskorú időközben mégis kezdeményezné a szerződés megszüntetését, tudnia kell, hogy azzal kötelezi magát az addig kifizetett életjáradék teljes összegének, valamint az összes addigi költség visszafizetésére.

Elsőként a XIII. kerületben

A lakásért életjáradék programot elsőként a XIII. kerületi önkormányzat "dobta" piacra, ma Budapesten azonban összesen nyolc kerület önkormányzata kínálja ezt a szolgáltatást – több-kevesebb sikerrel. Mint ahogy azt a zuglói önkormányzatnál megtudtuk, a XIII. kerület például már leállt azzal, hogy újabb ingatlanokat vonjon be a programba, jelenleg a már szerződött ügyfelek járadékának folyósítása folyik. A zuglói önkormányzat 2004 novemberében kötötte meg az első szerződést, és jelenleg kicsit több, mint egy tucat ügyfelet számlálnak, míg a XVI. kerület önkormányzatát például senki sem kereste meg azzal, hogy igénybe venné a szolgáltatást, pedig feltételeik megegyeznek az előbb említett kerületek szerződéseiben foglaltakkal.
Az önkormányzatok által nyújtott életjáradék-program sikertelensége mögött feltételezhetően, de nem bizonyítottan az állhat, hogy az ingatlant terhelő egyéb költségeket – közüzemi-díj elmaradás, lakásbiztosítás törlesztő részlete, közös költség bizonyos része – az életjáradék terhére törlesztik.

Bővült a program

Néhány éve már nemcsak az önkormányzatokkal köthet életjáradéki szerződést az, aki anyagi támogatásért átruházná otthona tulajdonjogát.
Mint az első magáncég, amely az önkormányzatok mellett szintén az életjáradékban lát üzletet, az Hild Örökjáradék Zrt. 2005 nyarán kötötte meg első szerződését, emellett az OTP Életjáradék Zrt. 2006 januárjában történt megalapítása óta szintén életjáradéki szerződések megkötésével foglalkozik, konstrukciójukat tekintve pedig igen sok hasonlóságot mutatnak az előbb említett cég által kínálttal.

Mindkét cég életjáradék-programjának lényege az idősek számára nyújtott élethosszig tartó anyagi támogatás a lakásuk tulajdonjogáért cserébe. Mindketten a 65. életév betöltéséhez kötik az életjáradék-programban való részvételt, és ahhoz, hogy a szerződő fél valóban tulajdonosa legyen a programba felajánlani kívánt ingatlannak.
A lakásnak legalább 30 négyzetméteres alapterülettel kell rendelkeznie, további feltétele pedig a komfortosság vagy összkomfortosság. Értékét tekintve azonban az OTP minimum 6 millió forintban húzta meg a határt, míg az Örökjáradék Zrt.-nél már akkor is részt lehet venni a programban, ha a lakás csupán 5 millió forintot ér; erről mindkét esetben a cég által felkért független értékbecslő nyilatkozhat.

A siker kulcsa?
A Gazdasági Versenyhivatal 2007 januárjában a fogyasztók megtévesztése miatt az Örökjáradék Ingatlanbefektető Zrt.-t 500 ezer forintra büntette, a Hild Ingatlanbefektető Kft.-re pedig 13 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, véleménye szerint ugyanis nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint a Deutsche Bank London - mely állítólag a cég anyagi hátterét biztosítja - tulajdoni érdekeltséggel is rendelkezik a cégben, így a Deutsche Bank London által megkötött megállapodásból az sem következik, hogy a "Hild Örökjáradék-program" hátterében egy 40 millió eurós banki finanszírozás áll.
Sőt a GVH szerint az sem valós állítás, hogy a "Hild Örökjáradék" lenne a piacon fellelhető legjobb, legbiztonságosabb ajánlat.
A cég fellebbezett, végleges döntés azonban még nem született.
Forrás: [origo]

Anyagi biztonság a tulajdonjogért cserébe

A konstrukciók többek között az ingatlan értékére és az ügyfél életkorára alapoznak, az életjáradék-alap ezen paraméterek alapján kerül kiszámításra.

A cégek a szerződésben meghatározott életjáradékot minden hónapban rendszeresen utalják át az ügyfél folyószámlájára, aki ezzel anyagilag élete végéig biztosítja magát, miközben saját otthonában lakhat.
Ezen felül mindkét társaság vállalja a közös költség nem fogyasztásfüggő részének, a lakásbiztosítás havi költségének és az ingatlan állagmegőrző karbantartási munkálatainak finanszírozását is, az önkormányzatokkal ellentétben a havonta utalt életjáradékon felül, tehát nem annak terhére.

Apropó lakásbiztosítás!

A Gazdasági Versenyhivatal 2007 márciusában 18 millió forintra büntette az OTP Életjáradék Zrt.-t, mert úgy találta, hogy a cég reklámjaiban, szórólapjain és plakátjain megtévesztette a fogyasztókat azzal, hogy ígérete szerint a szerződés megkötése esetén a járadékfolyósító fizeti a lakásbiztosítás, illetve a lakás biztosításának költségeit is. A GVH szerint ezeknek a kifejezéseknek az általánosan vett jelentése alapján a fogyasztók arra a következtetésre juthattak, hogy mindez az általuk korábban megkötött lakásbiztosítás díjára vonatkozik.
Forrás: [origo]

Életre szóló döntés

Hangsúlyoznunk kell, hogy az életjáradék-szerződés megkötésével amellett, hogy az ügyfél anyagi biztonságot teremt magának élete végéig úgy, hogy ráadásul az otthonából sem kell kiköltöznie, egyértelműen lemond a lakásáról, tehát azt már - néhány kivételtől eltekintve - senki nem örökölheti, ennél fogva megtámadni sem lehet, mint örökséget. 

A lakás tulajdoni lapján bejegyzésre kerül az életjáradéki jog, mint az ingatlan terhe, emellett pedig az, hogy a "volt" tulajdonost, mint a lakás egyetlen - házas- vagy élettársak esetén két - jogos használóját a használati jog élete végéig megilleti, valamint hogy a lakás tulajdonjoga innentől kezdve azé a cégé, akivel a szerződés köttetett.

• költség
• ingatlanpiac
• jogok
• lakás- és pénzügyek
• Otthon