Nem védekezhetsz így a betörők ellen, hiába szeretnéd: téged büntetnek meg!
A csapdaállítás számos kérdést felvető probléma.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Sokan gondolják úgy, hogy otthonuk szent és sérthetetlen - ami persze jogos is -, épp ezért védelme érdekében bármit megtehetnek, és a lehető legerélyesebben léphetnek fel bárkivel szemben, aki annak nyugalmát háborgatja, különös tekintettel a rablókra, betörőkre.

Ez azonban nincs így, a magántulajdon védelmét ugyanis felülírja az élet védelme - egy bűnöző esetében ugyanúgy -, nem véletlen azonban az sem, hogy rendszerint hatalmas port kavarnak az olyan esetek, melyek során végül a birtokát védeni szándékozó áldozat kerül bajba, legyen szó egy kerítésébe áramot vezető gazdáról vagy épp arról a férfiról, aki borába kevert fagyálló folyadékot.

Bár a hasonló helyzetek máig számos kérdést felvetnek, és jogilag sem teljesen tisztázottak, léteznek alapvető törvényi előírások arra vonatkozóan, mit lehet megtenni, és mit nem.

Mi számít jogos, megelőző önvédelemnek?

A 2009 óta törvényileg is létező megelőző jogos védelem fogalma főként olyan védelmi eszközökre vonatkozik, melyek a jogtalan támadást hivatottak megelőzni. Ilyeneket azonban csak akkor lehet alkalmazni, ha azok nem alkalmasak az élet kioltására, a védekezésből származó sérelem a támadót éri, illetve a védekező mindent megtett azért, hogy az eszköz ne okozzon sérelmet.

Az adott eszköz miatt nem sérülhet meg más, például rendőr, tűzoltó vagy akár csak egy szomszéd, ezt azonban nehéz kizárni, csakúgy, mint ahogy azt sem lehet pontosan megállapítani, mi az, ami ki tud oltani egy életet.

A méreg vagy például egy erős áramütés nyilvánvalóan képes erre, de lehet akár egy medvecsapda is ilyen, ha súlyos sérülést okoz. Mindemellett a jelentős fájdalom és a maradandó károsodás okozása sem megengedett, az ugyanis már a kínzás fogalomkörébe tartozhat, melyet a nemzetközi jog is tilt.

Van törvény, de problémás élni vele

Szakértők is elismerik, hogy a törvény aggályos - az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa, dr. Bárd Petra írását ide kattintva olvashatod el a témában -, az ugyanis, hogy mit nem lehet használni, szabályozva van, azt azonban nem említi a törvény, hogy mit szabad használni, így valójában nem teremt lehetőséget arra, hogy élni lehessen vele. A hasonló esetekben a bíróság az arányosságot és a szükségességet alaposan vizsgálja.

Túl nagy a felelősség

A 2012-es Büntető Törvénykönyvben is a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok között szerepel a jogos védelem, így nem büntetendő annak a személynek a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

Utóbbi részben azt jelenti, hogy egy esetleges csapdára, veszélyhelyzetre - csakúgy, mint a harapós kutyára - fel kell hívni a figyelmet, felirattal, piktogrammal ellátott, jól látható jelzés formájában, ennek hiányában például nem is lehet jogos védelemre hivatkozni.

Mindezek fényében, mivel a védekező fél felelőssége túl nagy, az esetek pedig kiszámíthatatlanok, nem véletlen, hogy senki nem ajánl különféle emberi csapdákat és agresszívebb védekezési eszközöket a betörők ellen, csupán olyan hagyományos eszközöket, mint a riasztó, a minőségi zárrendszer vagy épp a kamerás megfigyelés.

Ezt is szeretjük