A NAV nevében próbálják kicsalni a bankkártyaadatokat: sokan be is dőlnek, hogy adóvisszatérítést kapnak
Sajnos nem ritka, hogy csalók keresik meg az embert telefonon.

szamlabefizetes
beauty and style
Top olvasott cikkek

A modern világban azok, akik tisztességtelen úton szeretnének meggazdagodni, sajnos könnyűszerrel boldogulhatnak. Ma ugyanis már szinte mindenkinek van bankszámlája, ami még a különböző biztonsági kódok ellenére is jókora kaput nyitott a virtuális fosztogatók számára.

Zsebtolvaji tehetségre sincs szükség ahhoz, hogy valaki észrevétlenül kirabolja a másikat: rafinált módszerekkel próbálják kicsalni a bankkártyaadatokat, telefonon, e-mailben, sőt olykor SMS-ben keresik meg a gyanútlan áldozatokat Rengeteg jóhiszemű ember csak utólag ébred rá, hogy valójában bűncselekményt követtek el ellene. Akkor, amikor már késő.

A NAV nevében keresik meg az ügyfeleket

2021 elején közleményt  tett közzé honlapján a NAV, melyben körmönfont, bankkártyaadatokra pályázó csalókra hívták fel a figyelmet, akik intézményük nevében keresik meg az embereket.

Soraik szerint a hamis szándékú tolvajok intézményük nevében, e-mailben, illetve SMS-ben keresték meg az embereket, és azzal a kecsegtető hírrel álltak elő, hogy adóvisszatérítést kapnak.  Szövegükbe rendszerint egy linket is elhelyeztek, ami egy hamis, de valósnak tűnő weblapra vezetett. Az oldalon egy űrlap szerepelt, melyügyfélkapus bejelentkezési adatokra, valamint bankkártyaadatokra is rákérdezett, beleértve a kártya hátoldalán látható háromjegyű CVV/CVC-kódot, ami ahhoz szükséges, hogy az ember hozzájuthasson a számláján lévő összeghez.

A NAV közleményében leszögezte, hogy intézményük soha nem kér bankkártyaadatokat, és ha túlfizetés történik, akkor az Ügyfélkapun, postai úton vagy adószámla-kivonaton értesítik az ügyfeleket, a pénzt pedig egy konkrét nyomtatvány beadásával lehet visszaigényelni.  Ha bárki hasonlóval találkozna, akkor semmiképpen ne dőljön be az ígéretnek, és azonnal értesítse a NAV-ot.

Az e-mailes megkeresés az adathalászok egyik bevett módszere, és sajnos nem is az egyetlen, több trükk is van a repertoárjukban.

A cikk az ajánló után folytatódik

Telefonos csalók

Az ember nem is gondolná, de valóban, még a négy fal között, betörés nélkül is rablás áldozata lehet. Nemcsak az e-mailes vagy SMS-ben próbálkozó, de a telefonos csalók is óriási veszélyt jelentenek.  Elég csupán az alapfokú színészi tehetség és egy jó duma, hogy egy pillanat alatt tetemes összegtől szabadítsák meg a bankszámlát.

Így történt ez például abban a két esetben, melyről a police.hu számolt be 2021 januárjában. Az elkövetők az úgynevezett unokázós módszerhez folyamodtak, ami a telefonos csalók trükkjei közül az egyik leggyakoribb manapság - természetesen nem az egyetlen, hiszen akár egy bank vagy más intézmény nevében is próbálkozhatnak.

Az említett esetekben a csaló (vagy csalók) időseket hívott fel telefonon. Unokájuknak adta ki magát, és azt hazudta, hogy baleset miatt pénzre lenne szüksége. Az áldozatok érthető módon megrémültek, és segítő szándékuktól vezérelve elárulták a bankkártyaadataikat. Egyikük számláját sajnos több százezer forinttal megkárosították, a másikuk esetében pedig csupán a szerencsén múlott a dolog. Addigra, mire egy nagyobb összeg átutalásával próbálkozott volna az elkövető, már értesítették a bankot, és lezárták a sértett bankszámláját.

Óvatosan a gyanús megkeresésekkel!

Nem lehet eléggé kihangsúlyozni, hogy mennyire fontos az óvatosság: a rossz szándékú csalók nagyon hihető álcák mögé bújnak, és az emberi jóhiszeműség, naivitás miatt könnyen sikerrel is járhatnak. Számos apró jel vészcsengőként működhet, és megóvhatja az embert attól, hogy akár egy e-mailes, akár egy telefonos megkeresés által áldozattá váljon.

1. A bankáártyaadatok e-mailes, telefonos, de pláne SMS-ben történő bekérésének nem szabad eleget tenni. Még akkor sem, ha valaki bizonytalan abban, hogy valóban be akarják-e csapni. Ha felhívja az illető intézmény ügyfélszolgálatát, percek alatt megbizonyosodhat felőle, hogy csalókkal van dolga. Amennyiben jelenti, amit tapasztalt, azzal másokat is megóvhat a bajtól.

Előfordul, hogy egy ismerős nevében mutatkoznak be, és az ember bizonytalanná válhat, de ez egy, az illető ismerős felé indított hívással ellenőrizhető. Bárki is van a vonal túlvégén, a bankkártyaadatok bizalmas adatok, azokat semmilyen indokkal sem szabad elárulni.

Sajnos ennek a csaló módszernek, mint a fenti példákból is kiderült, különösen a hiszékenyebb idősek vannak kitéve, ezért őket fontos minél türelmesebben és alaposabban felkészíteni erre.

2.  Az írásos, például e-mailben érkező adathalász-próbálkozásoknak számos szembetűnő tulajdonsága van: sokszor magyartalanok, helyesírási hibák szerepelnek bennük, nem a megszokott, hivatalos stílust képviselik, olykor tegeződnek, és szerkesztésük is láthatóan amatőr. Ha SMS-ben jön egy hasonló értesítés, már csak a megkeresési forma komolytalansága is arra utal, hogy szélhámosságról van szó. Gyanús megkeresés esetében tanácsos felvenni a kapcsolatot a feladóként feltüntetett intézménnyel.

3. Amennyiben a kapott szövegben egy link is szerepel, arra nem szabad rákattintani. Ha ez mégis megtörténik, kis figyelemmel azonnal előbukkannak a vészjósló jelek.

Bár a weboldal, ahová a hivatkozás vezet, első ránézésre jól utánozhatja az adott intézmény valódi weblapját, azonnal észrevehető lehet, hogy a címsorban szereplő webcím nem ugyanaz, ahová az e-mailben szereplő linknek vezetnie kellett volna. Ugyancsak árulkodó jel, ha a weblap szövegében nyelvtani, fogalmazási hibák fedezhetők fel. Az pedig végképp egyértelmű buktató, ha a weblapon szereplő űrlapon gyanúsan bizalmas kérdések fogadják az embert, így például a bankkártyaadatok számára kijelölt rubrikák.

4. Soha nem lehet tudni, hogy a szélhámosok nem folyamodnak-e a személyes megkereséshez, és nem kérnek-e ilyen formán bankkártyaadatokat. Semmilyen ürüggyel nem biztonságos idegeneket beengedni a lakásba. Érdemesebb közölni, hogy nem alkalmas az időpont, és felhívni azt az intézményt, akinek a nevében az illetők állítólag érkeztek. Így azonnal kiderülhet, hogy csalásról van-e szó, ráadásul a bejelentés segíthet a rossz szándékú fosztogatók további működésének megakadályozásában is.

5. Olyan is előfordul, hogy a csalók nem keresik meg az áldozataikat, hanem mintegy csapdát állítanak, és az internetes vásárlások alkalmával megadott kódokat lopják el. Ez történhet úgy, hogy az ember felületesen választja meg a webáruházat, és szélhámos oldalra téved. Ez esetben gyanús lehet, ha indokolatlan információkat kérnek, például a kártyaszámon túl például a PIN-kódra is rákérdeznek. Olyan is előfordul, hogy egy adott webshop nem rendelkezik megfelelő biztonsági rendszerrel, és egyszerűen lehalásszák róla az információkat. Fontos, hogy csak olyan webáruházban történjen online fizetés, amelynek a rendszere valamilyen módon titkosítva van. Hacsak lehet, érdemes átvételkor fizetni, illetve alapvetően kerülni a bankkártyaadatok megadását az interneten.

A gyanús webáruházak ismertetőjegyei

A gyanús webáruházak ismérveiről korábbi cikkünkben írtunk bővebben.

Ezt is szeretjük