3 ok, amiért garantáltan nem kapsz hitelt

A hitelintézetek általában annak adnak hitelt, akiről a megfelelő mértékű jövedelem esetén feltételezik, hogy képes lesz visszaadni a kölcsönt. A döntést másrészről az ingatlan állapota is befolyásolja.

Abban az esetben ugyanis, ha mégsem tudod törleszteni a kölcsönt, az ingatlannal a bank rendelkezik: ha úgy látja, akár el is árverezheti azt, hogy visszakapja a hitelbe adott összeget. A hitelezés kérdésében tehát mind a hitelfelvevőt, mind pedig a hitelcélt vizsgálják.

A BAR-lista kizáró ok!

Első körben le kell szögezni, hogy, ha szerepelsz a rossz adósok listáján - azaz a KHR-ben, a Központi Hitelinformációs Rendszerben, régebbi nevén a BAR-listán -, biztosan nem kaphatsz hitelt, hiszen ez alapján a bank nem látja biztosítottnak, hogy visszakapja a pénzét.

Ha a tartozásod több, mint a mindenkori minimálbér, és ezt kilencven napon túl rendezed, akkor a teljes törlesztést követően még öt évig szerepelsz a banki adóslistán, minek eredményeként csak nehezen kaphatsz újabb kölcsönt. Az adóslistához a lakossági hiteleket nyújtó bankoknak online hozzáférésük van, és a hitelkérelmek befogadása előtt automatikusan ellenőrzik, szerepel-e leendő ügyfelük neve a listán.

A köztartozás sem jó ajánlólevél

Hasonló hátrányt jelent a hitelkérelem elbírálásakor, ha bármilyen köztartozásod van. A bankok tudják, hogy aki az államnak tartozik, az már eleve nem lehet számukra sem jó adós, továbbá a köztartozások behajtása olyan helyzetet teremthet, ami a megfelelő jövedelmi háttérrel rendelkező adósokat is fizetésképtelenné teszi.

Ebből a szempontból mindegy, hogy a köztartozást felhalmozó egyén magánszemély, egyéni vállalkozó vagy betéti társaság beltagja, hiszen a tartozás behajtása során a teljes vagyonával felel tartozásaiért.

Alacsony jövedelemmel ne is próbálkozz!

További gondok merülhetnek fel a hitelfelvételhez szükséges nettó jövedelem igazolása körül. A hitelintézetek számára a kezdetektől gondot jelent a bejelentett és a tényleges jövedelem eltérése - többnyire nem tehetnek mást, mint azt, hogy csak az igazolható jövedelmet veszik figyelembe a hitelképesség megállapításakor.

A bankok egyre inkább úgy keresik a megoldást erre a problémára, hogy igyekeznek olyan jelzáloghitel-termékeket is kialakítani, ahol a hitelbírálat során nagyobb szerepet kap az ingatlan értékesíthetősége. A fedezetalapú hitelek esetében a bankok nagyobb kockázatot vállalnak, de ekkor is igyekeznek a vagyoni helyzetet valamilyen módon feltárni.

Amikor az ingatlan a gond

Ritka eset, de előfordulhat, hogy azért nem kapsz hitelt, mert a fedezetként felajánlott ingatlan értéke túl alacsony. A nyújtható jelzáloghitel minimuma 1 millió forint, ehhez 3-4 millió forintos forgalmi értékű ingatlan szükséges - bár manapság lakáscélú hitelek esetén ez nem igazán okoz gondot.

Az már gyakrabban fordul elő, hogy a fedezetként szolgáló ingatlan az ország olyan részén helyezkedik el, ahol nehéz az értékesítés, ezért az értékbecslő az értéket nagyon alacsonyra veszi, és emiatt hiúsul meg a hitelfelvétel. A külterületi és nem lakóingatlanként nyilvántartott ingatlanokra nagyon nehéz bármilyen hitelt felvenni, kivéve a frekventált helyen lévő nyaralókat.
További gondot okozhat a lakóépület nem megfelelő színvonalú építéséből, a használt anyagok fajtájából adódó helyzet. A nem komfortos, vályogból, házilagosan felépített ingatlanokra nehezen ad a bank hitelt, mint ahogy alacsonyabb hitelbiztosítéki értéken veszik figyelembe a könnyűszerkezetes házakat is.

• pénz
• hitel
• ingatlanpiac
• bank
• bar-lista
• lakás- és pénzügyek
• Otthon