Csak 1,5 millió magyar csinálja rendszeresen
A te életedbe belefér?
Számos betegséget előzhetsz meg vele, de gondolnád, hogy még ennél is többre képes?

Ez is érdekelhet

7 tipp kényelmes ajándékvásárláshoz - találd meg a legjobb ajánlatot! (x)

Tippek hogyan hozd a legjobb formád télen is - a hideg idő nem akadály! (x)

Nem tudod, milyen legyen idén a karácsonyi dekoráció? Segítünk! (x)

Négy dekortrend, amivel biztosra mehetsz karácsonykor (x)

Megvan az év legnagyobb gyermekelőadása: ha szemfüles vagy, jövőre megnézheted! (x)

beauty and style

Virágillatú parfüm házilag: egyszerűen elkészítheted a saját illatod »

Puha és meleg pulcsik karácsonyi mintával – Árakkal és lelőhelyekkel »

Ha válaszolsz erre a 3 kérdésre, tudni fogod, milyen legyen az esküvői sminked »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A hazai lakosság 44%-a, vagyis csaknem négy és fél millió magyar soha nem sportol - derül ki az Eurobarometer 2013-mas felméréséből.

Tovább árnyalja - és teszi még borúsabbá a képet -, hogy a megkérdezettek mindössze 15%-a nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen edz, vagyis csupán másfél millió magyar életének része a sport. A fennmaradó 41% csak alkalmanként végez valamilyen testmozgást.

Miért nem sportol 4 és fél millió magyar?

Nincs rá időm. A nap végére teljesen kipurcanok, semmi energiám a sportra. Egy tucat ember röhögne a hurkáim hullámzásán a pályán. Nincs hozzá kedvem. Most komolyan, miből fizessem? Télen nem sportolok, mert megfázom. Nem bírom az izomagyú bunkókat az edzőteremben. Nem hiszem, hogy a jóga, a futás, a biciklizés, az aerobik, a zumba nekem való sport lenne. Vegyek fel úszódresszt erre a testre?!

Mindenki ismer néhányat a fenti kifogásokból, és sokáig lehetne még folytatni a sort egészen addig, hogy hagyjál lógva, nem sportolok, és kész. A valódi indok azonban legtöbbször a lustaság és a változtatástól való félelem huncut elegyében rejlik.

Nem mozogsz, mert az elmúlt évek, évtizedek alatt volt időd megszokni, hogy a munkán és a családi életen kívül más nemigen fér bele a hétköznapokba.

Még akkor sem, ha történetesen szeretnél leadni pár kilót, vagy, ha az egész napos irodai munka után vérkeringés hiányában tested minden porcikája nyöszörög a fájdalomról.

Ezért éri meg sportolni! Gondoltál rá?

Hiába tudod, hogy a sport segítségével könnyebb leadni a plusz kilókat, olyan krónikus betegségeket előzhetsz meg vele, amibe felmenőid belehaltak, erősítheted az immunrendszered, ráadásul a visszatérő fájdalmaktól is elbúcsúzhatsz, mégsem vágsz bele. Miért? Mert ez mind csak következmény, amit úgy érhetsz el, hogy reggel korábban kell kidörzsölni szemedből az álommanókat, vagy este később érsz haza a kanapé ölelésébe a kedvenc sorozat elé. Arról ritkán esik szó, hogy a mozgás pusztán önmagáért is jó, a vele járó változás pedig olyan új élményekkel gazdagítja az életed, melyek színekkel töltik meg a hétköznapokat.

Óriási felfedezés volt, hogy, bár a munkahely és az otthon egymástól tíz kilométerre esik, a távolság legyőzhető két keréken. Ráadásul sokkal szórakoztatóbb - és olcsóbb - biciklivel közlekedni, mint a fullasztó föld alatti világban vagy akár a felszíni közlekedést választva, ahol az ideges testek muszájból összeérnek, és a feszültség hétfő reggelenként szinte tapintható.

Nem, a jóga sem kerül sokba: otthon is végezhető, ha sikerül tanfolyamon elsajátítanod az alapokat. 15 perc reggel vagy fél óra este már elég ahhoz, hogy kiűzzem a testemből és az agyamból a hajnal okozta visszatérő félelmeket, illetve a nap során felhalmozott görcsöket. Bár még mindig nem tudom a nyakamba venni a lábam, az életet könnyebbnek érzem.

És, amikor a reggeli fényben, kissé vacogva meglátom az ébredő parkról ráérősen felszálló tejfehér ködfelhőt, futócipőm pedig mosolyogva szeli a sárga és bordó színben játszó avarhullámokat, úgy érzem, olyan látvánnyal bővült a szürkének induló novemberi napom, amiről kár lett volna lemondani egy plusz óra alvásért.

Ezt is szeretjük