Egyre nagyobb a sor az ételosztásokon

A Krisna-tudatú hívők ételosztásairól valószínűleg mindenki hallott már, vagy legalábbis belefutott olyan képbe, ami a Blaha Lujza téren a sorára váró tömegről készült. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy a "krisnások" túl azon, hogy ízletes és minden tekintetben tiszta táplálék révén teszik élhetőbbé nehéz sorsú embertársaink napjait, a maguk lehetőségei szerint lelki támogatást is nyújtanak nekik - nem csak ünnepekkor, és nem is csak a Blahán. Csak az idén közel félmillió tál ételt osztottak ki eddig. Mindemögött szívből jövő tenni akarás van - a csodának pedig bárki részese lehet, aki szerencsésebb helyzetben van, mint az ellátottak, és tud nélkülözni néhány órát az életéből vagy pár száz forintot a pénztárcájából.

Az egész világon elterjedt

- Az ételosztást mozgalmunk kiemelkedő tanítója, A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda kezdeményezte, amikor 1974-ben az indiai Mayapurban a templom mögötti szemétlerakónál étel után kutató gyermekeket pillantott meg, akik kóbor kutyákkal versengtek egy-egy falatért - mondja Fodor Kata, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének sajtóreferense. - Mivel különösen empatikus volt, megrázta, hogy korunkban ilyesmi megtörténhet ártatlan gyermekekkel. Ekkor arra kérte követőit, tegyenek meg mindent, hogy legalább a Krisna-templomok tízmérföldes körzetében ne legyenek éhező emberek, tanítványai gondoskodjanak a rászorulókról. Prabhupáda olyan sok templomot alapított, hogy az ételosztó misszió azóta az egész világon elterjedt. Jelenleg a Food for Life Program két másodpercenként oszt ki egy tál ételt. Az Annamrita kezdeményezés égisze alatt naponta 1,2 millió adag ételt készítenek India tíz különböző államában, és ezeket mind-mind általános iskolákba szállítják, ezzel is támogatva az oktatást. E programnak a hazai ága a Blaha Lujza téri ételosztásairól híressé vált Ételt az Életért Alapítvány.

Magyarországon a hívők azóta végzik tevékenységüket, hogy a Krisna-tudatot hiteles vallásként jegyezték be hazánkban, azaz 1989-től.

- Természetesen a kezdeti időkben még rendszertelenül, változó mennyiségben készítettünk ételt. Az első konyha, ahol nagyobb mennyiségű ételt tudtunk megfőzni, a Vöröskereszt Damjanich utcai hajléktalanellátójában volt. Hetente kölcsönkaptuk a vezetőségtől, hogy végezni tudjuk a hivatásunkat. Később a Máriaremetei úti templomból szállítottunk ételt a belvárosba egy nagy zöld Roburral. Már akkoriban is rendeztünk narancs- vagy burgonyaosztást a Corvin előtt, vagy főztünk a Sziget Fesztiválra. Egy öt évig üzemelő újpesti ingyenkonyha után tértünk vissza a Blaha Lujza térre, ahol hamar napi szintűvé vált az ételosztás, hiszen óriási érdeklődés övezte - meséli Szilaj Péterné Csilla, a közösség szóvivője.

Tiszta, friss és egészséges ételek

Mint Katától megtudtuk, az alapanyagok különböző forrásokból származnak - közös vonásuk, hogy tiszták, frissek és egészségesek, és felajánlóik jó szívvel adják őket:

- Több helyről kapunk élelmiszeradományokat, például lisztet, rizst vagy tartós élelmet, édességeket, amiket vagy kiosztunk, vagy felhasználunk a főzéshez. A nagybani zöldségpiac kereskedői is régóta nagylelkű támogatóink, amikor lehetőségük van, kisebb-nagyobb mennyiségű zöldséggel, gyümölccsel mindig segítik a missziót. A Magyar Élelmiszerbanknak több éve partnerei vagyunk, tőlük is nagy mennyiségben kapunk élelmiszer-alapanyagokat, illetve közvetlenül kiosztható termékeket. A Krisna-völgyből (a Krisna-tudatúak önellátó ökogazdasága - a szerk.) korlátozottan jutunk csak áruhoz. Mivel ők maguk is rendszeresen szerveznek ételosztást, az önellátó gazdaságban képződő többlettermést leginkább helyben használják fel. Budapesti ételosztásainkon ennek ellenére is többször látni Krisna-völgyi tartós élelmiszereket. Ezek természetesen bioélelmiszerek, de adományok esetében minden olyan jellegű élelmiszert jó szívvel fogadunk, ami friss, tiszta, egészséges alapanyag, még akkor is, ha nem rendelkezik bio minősítéssel. Végül pedig, ami hiányzik éppen az összetevőkből, azt megvásároljuk. Így áll össze a teljes kép.

A konyháinkon kizárólag vegetáriánus ételeket készítünk, és egyrészt ügyelünk arra, hogy mindig friss, meleg és ízletes ételeket kínáljunk, másrészt figyelünk az ebéd kalória- és fehérjetartalmára - ehhez a heti menüt célirányosan állítjuk össze.

Kik főzik és osztják az ételeket?

- Az ételeket az Ételt az Életért Program alkalmazottai készítik elő, képzett vegetáriánus szakácsok főzik meg, és az alkalmazottak, valamint önkéntes segítők együttesen, közös erővel osztják ki - magyarázza a sajtóreferens. - A kiemelt ételosztások alkalmával száz-száz, a hétköznapokon tíz-húsz lelkes önkéntessel működünk együtt, helytől, adagszámtól, feladattól függően - a gyakorlati szükséglet szerint. Az önkéntesek köre igen vegyes, vannak közöttük, akik éveken át naponta segítik a munkánkat, de vannak, akik csak egy-két hétre tudják szabaddá tenni magukat munkaidőben. Ilyen volt például a külföldről hazalátogató magyar diáklány is, akinek kintléte során az önkéntes munka élete szerves részévé vált.

"Hát ebben nem csak úszkálnak a babok"

Vegetáriánus és vegán - azaz mindenféle állati eredetű alapanyag nélküli - ételekről van szó - de vajon mit szólnak hozzájuk azok, akik életük során a hagyományos fogásokhoz szoktak hozzá?

- Kezdetben próbálkoztunk indiai ételekkel, de nem igazán arattunk sikert vele - tekint vissza Csilla. - Hiába gondoltuk például, hogy a házi sajt a legfinomabb dolog a világon, az ellátottaink kipiszkálták az ételből. Hamar rájöttünk, hogy bizony legjobb, ha maradunk a magyaros ízeknél, fűszerezésnél. Azóta is a hagyományos magyar konyha ételei szerepelnek a repertoárban, persze hús, hal, hagyma és tojás nélkül. Az ételek alapjait a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, gabonafélék, olajos magvak és tejtermékek alkotják, a legfrissebb felmérések szerint ezek a legegészségesebb táplálkozási forma alapjai. Főzelékeket, gazdag raguleveseket, és mellé mindig friss kenyeret, illetve évszak szerint teát vagy limonádét szolgálunk fel. A kisebbek óriási kedvencei meglepően épp a paradicsomos káposzta, a tökfőzelék és a spenótfőzelék, míg a férfiak inkább a szójás-babos ételeket kedvelik, jó sok sóval és borssal. Időnként maga a szakács is kijut ételosztásra, ilyenkor begyűjti a véleményeket, hogy a hallottak alapján minél inkább az ellátottak kedvében járhasson, az ő ízlésükhöz igazíthassa főztjét.

Ahogy egy friss önkéntes első napján megjegyezte: "Hát ebben nemcsak úszkálnak a babok, hanem tényleg egy rendes, finom étel!" Pontosan erre törekszünk, akár a teljes napi kalóriaadagot fedezni tudja egy-egy főétel, ami mellé legtöbbször gyümölcsöt, joghurtot vagy más finomságokat is tudunk adni. Sok család így csak hazaviszi egy éthordóban az ételt, megmelegítik, és együtt étkezhetnek.

Idén csaknem félmillió tál étel

- Idén már csaknem félmillió tál étel talál gazdára a konyhánkról, de ez a szám évről évre növekszik. Csak a fővárosban most közelítjük meg épp a napi 1800 adagot, melyre a most nyíló zuglói népkonyhánk adja a koronát. Budapesten belül összesen nyolc különféle helyszínre szállítunk ki meleg ételt, egy lakóotthon pedig maga jön naponta a szállítóedényekért. A nyolcból négy helyszínen együttműködünk a kerületi családsegítővel, ami azt jelenti, hogy a családgondozók értesítik a lehetőségről a helyi lakosságot, rászoruló családokat, kisnyugdíjasokat, mert ők sokszor nem is tudnak róla, hogy létezik ilyen segítség is. A nyilvános ételosztásunk jelenleg a Városligetben található, az Ötvenhatosok terén, ide naponta ötszáz ember érkezik ebédidőben.

Vidéken szintén napi rendszerességű ételosztás zajlik Egerben, ahol a több száz adagos népkonyha mellett az Eszterházy Károly Egyetem hallgatói is betérhetnek egy ingyen ebédre a Govinda Éttermünkbe. Debrecenben és Marcaliban heti ételosztás zajlik. Pécs, Győr, Somogyvámos, Kecskemét, Miskolc, Szeged, Szombathely településeken alkalmi jellegűek az osztások, Pécsett rászoruló általános iskolások és fedél nélküliek ellátását is vállaljuk.

Kata elmondása szerint az ellátottak köre folyamatosan bővül, és összetétel szempontjából változatos képet mutat:

- Egyre több a családos, a nagycsaládos, a csonka család. Leginkább a tartós munkanélküliség okozta eladósodás, egy családtag tartós betegsége, keresőképtelensége, vagy a túl alacsony juttatás a rászorultság oka, de vannak, akik "csak" átmeneti nehézségek végett kényszerülnek a segítség igénybevételére, például fűtésszámlák, beiskolázási költségek, vagy akár egy baleset okozta munkabérkiesés miatt. Azért mondom, hogy kényszerülnek, mert nagyon sok ellátott érzi magát kellemetlenül még előttünk is, sokan szégyellik, hogy ebbe a helyzetbe kerültek. Természetesen állandó réteg a kisnyugdíjasok köre, akik már nem remélhetnek javuló jövedelmet, és kuporgatniuk kell. Igyekszünk egyre több embernek és szélesebb rétegeknek segíteni.

"Még a lejtőn kapjuk el az embereket"

Az embernek természetes igénye, hogy önmagáról, családjáról képes legyen gondoskodni, és ha ez elvész, borul az önbecsülés, nő a belső feszültség, ami gyakran vezet alkoholizmushoz, pszichés betegségekhez. Az utóbbi időben egyre inkább arra összpontosítunk, hogy még a lejtőn kapjuk el az embereket, és ne várjuk meg, amíg a pénztelenség miatt utcára kerülnek, vagy a családok felőrlődnek, felbomlanak.

Az évente kiosztott ételek száma attól is növekedhet, ha valamilyen természeti vagy ipari katasztrófa következik be, ilyenkor már a mentési munkálatokkal párhuzamosan megkezdjük a károsultak, de sokszor még a hivatásos állomány étkeztetését is. Ez történt Srí Lankán a cunami után, Haitin a földrengést követően, illetve a boszniai, vagy itthon a felső-dunai és felsőzsolcai árvizek idején, de még a devecseri iszapár után is.

Testi-lelki táplálék

Mint Csilla elmondta, számukra természetes, hogy a test mellett a lelket is táplálják:

- Azt mondják, az ember szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út. Azon túl, hogy az étel kézzelfogható segítséget nyújt - sokszor a szó szoros értelmében is a túlélést jelenti -, egyben egy eszköz is, hogy közelebb kerülhessünk az emberek lelkéhez, megnyissunk régen bezárt kapukat. Néha meglepő, milyen kevés kell ehhez. Lelkészeink, szociális segítőink gyakran találkoznak olyan emberekkel, például idősekkel, akiknek egész nap az ételosztás az egyetlen interakciójuk a társadalommal.

Van azonban még egy út, ami a lélekhez vezet, maga az étel. Kiosztás előtt ugyanis egy kis tálkában felajánljuk Istennek, azaz megszenteljük az ételt. Úgy gondoljuk, ez nemcsak a testet, a lelket is táplálja.

Bárki hozzátehet egy kicsit

Az ételosztásokhoz szinte bárki hozzá tud tenni egy kicsit a maga lehetőségei szerint - a sok kicsi pedig, mint a fentiekből is kiderülhetett, nagyon is sokra megy:

- Mi a kézzelfogható dolgokban hiszünk - hangsúlyozza a sajtóreferens. - A kiemelt ételosztási akciók négy napjára önkéntesnek is lehet regisztrálni a weblapunkon, az osztásban való részvétel alkalmanként három-négy órás elfoglaltságot jelent. Szívesen fogadunk nagyobb mennyiségű vegetáriánus élelmiszeradományt cégek, vállalkozások, de természetesen magánszemélyek részéről is. A leghasznosabb mégis a pénzadomány, mert azt arra tudjuk fordítani, akkor és ott, amire éppen a legnagyobb szükség van: a legszükségesebb élelmiszerre vagy akár szállítási költségre. Most például épp egy saját teherautóra gyűjtünk, hiszen egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert kell mozgatnunk naponta, sokszor nem is csak Budapesten belül. Kiemelt ételosztásokon egyszerre 10 tonna élelmiszert szállítunk és osztunk ki.

Bárki, aki szeretne segíteni akciónkban, az számlaszámunkra utalhat, vagy felhívhatja a 13600-as Adhat Vonalat, itt a kicsöngés után a 33-as kóddal hívásonként bruttó 250 forinttal, épp egy tányér étel árával segítheti a missziót. Amit ezúton is nagyon szépen köszönünk!

Fotó:
1., 2., 3. kép, leadkép, Facebook-kép - Marjai Judit
4., 5., 6. kép, coverfotó - Rejtő Dávid

• ételosztás
• Krisna
• vegetáriánus
• lelki bajok
• család
• vegán
• Lélekprojekt