2 mondat, amitől falra mászom, ha a szabadidőmről van szó
Arra van időd, amire akarod, hogy legyen! Vajon tényleg igaz ez a megállapítás?

Ez is érdekelhet

Hőségben is tökéletes választás az ország legjobb játszóparkja! (x)

Kszi, Simon – Mindenkinek jár egy első szerelem (x)

Daganatos betegek életét menti meg világszerte az őssejtterápia - Ezen betegségek gyógyításában lehet sikeres még (x)

Ezen a filmen sírt a cannes-i filmfesztivál közönsége - Egy fél mozijegy áráért megnézheted (x)

beauty and style

Divattippek testalkat szerint: ezeket az elveket kövesd, és mindenki a nőt látja meg benned »

Kim Basinger 22 éves lánya tiszta anyja: épp csak merészebben öltözködik »

Mamafarmer nőiesen: ilyen szexi tud lenni nyáron »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Két mondat van, amitől falra mászom, ha valaki a szabadidőmmel kapcsolatban kifejti a véleményét. Az egyik: arra van időd, amire akarod. A másik: de jó, hogy van időd erre meg arra, bárcsak nekem is lenne.

Sok mindenre nincs időm, amire szeretném. Főleg hétközben. Biztosan mindenki ismeri a Beatrice 8 óra munka című számát. Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás. Szerintem ez ma már a legtöbb szakmában nehezen megvalósítható. Nem kérdéses, hogy az első nyolc óra növekszik a másik kettő rovására.

A szórakozás is egyfajta pihenés, de a test számára pihentető órák természetesen az alvást jelentik. Ha szeretnék egy kicsit több időt fordítani magamra, a szeretteimre, akkor értelemszerűen az alvásórák számát fogom csökkenteni. Igaz, én döntöm el, hogy az otthon töltött időmből mennyit szánok takarításra, főzésre, olvasásra vagy alvásra, tehát arra van időm, amire szeretném, de ez azért mégsem igaz.

Ha akarom, ha nem, előbb-utóbb ki kell mosnom a szennyest, kik kell teregetnem, fel kell porszívóznom. Magamnak meg bemagyarázom, hogy elvan az ember öt-hat óra alvással is. Egy darabig. Aztán jelez a test, és megint nem arra kell fordítanom az időmet, amire igazából szeretném, hanem arra, hogy kikúráljam magam egy-egy betegségből.

Ha végre meggyógyultam, újratervezem a szabadidőmet, és egy darabig több időt szánok alvásra. Kevesebb idő jut szórakozásra, vagyis kevesebb olvasás, kevesebb sportolás, kevesebb tévénézés. Meg lehet szokni, legfeljebb az ember jobban becsüli azt az időt, amit egy számára kedves emberrel vagy tevékenységgel tölt.

Azt viszont máig nem tudom megszokni, amikor valaki azt mondja: de jó neked, hogy van időd sütni! Nekem sajnos nincs! Vagy: de jó, hogy te el tudsz menni esténként futni! Én sajnos nem érek rá! Mert neki esténként csak arra van ereje, hogy lerogyjon a tévé elé, és bambuljon egy sorozatot.

Legszívesebben megmondanám, hogy legtöbbször nekem is. Ehelyett erőt veszek magamon, és felhúzom a futócipőmet, utána pedig jobban érzem magam. Fáradtnak ugyan, de fittnek - valószínűleg inkább az is vagyok, mint az, aki csak halogatja a sportolást. Vagy legalább lesétálok két megállót, és lépcsőn megyek fel a hatodikra.

Sütni pedig akkor van időm, ha ahelyett, hogy olvasnék, alkotok valamit a konyhában. Igen, alkotok, mert a kedvvel és odafigyeléssel elkészített süteményekből és desszertekből műalkotás születik, amire jó ránézni, és jó érzéssel tölt el (és fel), ha mások élvezettel megeszik. Mellékesen pedig nem a sütő előtt ücsörögve várom, hogy kisüljön a kalácsom, hanem időnként ránézek, miközben felporszívózom, és összehajtogatom a szárogatóról leszedett ruhákat. 

Nincs mindenre időm, szeretném, ha sok minden másra is lenne, de azt a keveset, amim van, én osztom be, arra, amire akarom. Pont úgy, mint te is!

Ezt is szeretjük