Rengeteg sérülést okoz ez a tárgy karácsonykor: ezt tedd, ha veled is megtörténik

Tavaly december 24. és 26. között több mint tízezer esetben riasztották a mentőket Magyarországon, korábbi közleményük szerint pedig az év végi időszak különösen nehéz számukra, ilyenkor ugyanis még magasabbak az esetszámok, minek okai közt a balesetek, az ittas állapot okozta veszélyek, az emésztési panaszok és a szívrohamok mellett az égési sérülések is kiemelt helyen szerepelnek.

Az ünnepek környékén a konyhai balesetek is megszaporodnak, köszönhetően többek közt a figyelem megoszlásának, a kapkodásnak és a fáradtságnak. A forró olaj, víz, sütő és tűzhely mellett a karácsonyi dekorációk részét képező gyertyák és mécsesek is könnyen okozhatnak égési sérülést, ugyanakkor az utóbbi években egyre többször hallani mindezt a kézműves alkotásokhoz használt ragasztópisztolyról is. Bár nehezen pótolható eszközt jelent, érdemes óvatosan bánni vele, illetve azt sem árt tisztázni, a különféle égési sérülések milyen kezelést igényelnek, és mi az a pont, amikor már orvosi beavatkozásra is szükség van.

Csak óvatosan a ragasztópisztollyal!

Arról, hogy mit tehetsz a konyhai balesetek megelőzéséért, ide kattintva bővebben is olvashatsz, kevesebben tartják azonban veszélyforrásnak a ragasztópisztolyt, melyet egyre többen használnak a karácsonyi készülődés során, és csak akkor szembesülnek azzal, hogy az a ragasztót akár 160-200 Celsius-fokra is képes felhevíteni, ha már megtörtént a baj, és első- vagy akár másodfokú égési sérülést szenvedtek el tőle.

Ha a ragasztó megdermedt, és könnyen el lehet távolítani az érintett bőrfelületről, azt mielőbb meg kell tenni, erőltetni azonban nem szabad, az ugyanis még komolyabb bajt okozhat. A sérülést innentől ugyanúgy kell kezelni, mint más égéseket, enyhébb esetben elsődlegesen hűtéssel. A megelőzés érdekében érdemes hőálló védőkesztyűt használni, stabil, biztonságos felületen alkalmazni a pisztolyt, emellett mindig ki kell támasztani, a gyermekektől pedig távol tartani.

Hogyan kell kezelni az égési sérüléseket?

A Mentőszolgálat információi szerint néhány alapvető lépéstől eltekintve mindegy, mi okozza az égési sérülést, az ellátás menete ugyanaz. Ha forró olaj égette meg a bőrt, azt le kell törölni mielőbb, illetve a ruhától is meg kell szabadítani a bőrfelületet, amennyiben ez lehetséges. Ha nem, nem szabad erőltetni, az ugyanis még komolyabb bajt okozhat. Érdemes eltávolítani a testékszereket, és elsődleges az érintett megnyugtatása, biztonságba helyezése is.

Az égést a kiterjedése és súlyossága alapján kell kezelni, és bár laikusként ezt nehezebb felmérni, már a legkisebb bizonytalanság esetén is érdemes inkább orvoshoz fordulni. Az elsőfokú égésre jellemző, hogy csak a bőr legfelső rétegét érinti, ilyenkor a terület vörös, feszes, sima és fájdalmas, ez jellemző például a napégésre is. A másodfokú égés már a bőr több rétegét is eléri, ilyenkor szintén fájdalmas, illetve jellemzően nedves, hólyagos és fehér a sebfelszín.

A harmadfokú égés a kötőszövetet is érinti, piszkosszürke, halvány, szenes, pergamenszerű sebfelszínt eredményezve, mely az idegvégződések elhalása miatt fájdalmatlan. A negyedfokú égés is hasonló, sokszor elszenesedett képet mutat, mely viszont már az izom- és csontszövetet is elérheti.

Az enyhébb, nem súlyos sérüléseket otthon is lehet kezelni, érdemes 10-20 percre folyó, hideg csapvíz alá tartani a bőrfelületet. Ha a ruhát nem lehet eltávolítani, azon keresztül kell megkezdeni a hűtést. A hideg vízzel való hűtés fájdalomcsillapító hatása vitathatatlan, emellett csökkentheti az égési sérülés kiterjedését és a fertőzésveszélyt is, fontos azonban, hogy jeget sosem szabad közvetlenül alkalmazni, az ugyanis fagyási sérülést okozhat.

Csak az érintett bőrfelületet kell hűteni, súlyosabb, nagyobb kiterjedésű, mélyebb égés esetében azonban nem javasolt, gyermekek, idős emberek és csecsemők esetében pedig különösen körültekintőnek kell lenni, utóbbiaknál például csak kis kiterjedésű égés esetében szabad alkalmazni a módszert, gondosan figyelve a lehűlés jeleire.

A hűtés után laza, steril kötéssel, illetve gézzel kell fedni a sebet, de nagyon hasznos otthon tartani speciális, égési sérülésekre való kötszert vagy zselét is, melynek önmagában is hűtő, hőelvonó, nyugtató, fájdalomcsillapító és fertőtlenítő hatása van. Az ilyen kötszerek emellett rugalmasak, és nem ragadnak a sebbe, vízben oldva könnyen eltávolíthatók. A sebet nem szabad zsírral, tejföllel, hintőporral kezelni, a hólyagokat pedig nem szabad kiszúrni, ezek ugyanis mind fokozhatják a fertőzések kialakulásának kockázatát. 

Mikor kell orvos és mentő?

Orvoshoz kell fordulni, illetve mentőt hívni, ha akár csak az elsőfokú égés is túl nagy területet érintett, másodfokú égésnél pedig már akkor is, ha a bőrfelület tenyérnyi része lett sebes. Ugyanez a teendő harmad- és negyedfokú égésnél, de akkor is, ha gyerek vagy idős a sérült, a sérülés a nagyobb ízületeket, az arcot vagy a nemi szervet érte, vagy, ha valaki nem biztos a súlyosság megítélésében. 

Szintén sürgősségi eset, ha légúti égés gyanúja áll fenn, amire az arc és az orrnyílások korommal való szennyezettsége, a rekedtség, a fulladás, a gyorsan romló állapot, a piros, fájdalmas nyelv és szájüreg hívhatja fel a figyelmet. Ha az enyhébb fokú égés idővel sem mutatja a gyógyulás jeleit, sőt, csúnyább, vagy úgy tűnik, fertőzés lépett fel, szintén minél hamarabb fel kell keresni az orvost.

Képek: Getty Images Hungary.

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• égési sérülés
• baleset
• konyha
• karácsonyi készülődés
• sérülés
• elsősegély
• mentők
• ragasztó
• Karácsony