Ma 80 éves forint! Ezért nem került az első papírpénzekre történelmi személyek arcképe

1946. augusztus 1-jén jelent meg a forint hazánkban. Az új pénznem bevezetését a pengő II. világháborút követő hihetetlen mértékű, a világtörténelem során még soha nem látott elinflálódása indokolta.

80 éves a forint

A forint Magyarországon 1946. augusztus 1-jén került forgalomba. A pénznemet megelőző pengő ugyanis erre az évre már olyan erősen elinflálódott, hogy hazánkban nyomtatták a történelem legnagyobb névértékű papírpénzét (szinte olvasni is hihetetlen), a 100 millió B-Pengőst. A forint bevezetését megelőző hónapokban a pengő olyan gyorsan veszített az értékéből, hogy néhány hetente egyre nagyobb névértékű bankók jelentek meg. A csúcsidőszakban az árak 11-15 óránként duplázódtak meg, vagyis a pénz értéke akár naponta többször is a felére csökkent. Az elbeszélések szerint a pénzromlás akkora mértéket öltött, hogy nem volt ritka, hogy a lakosság talicskával vagy zsákokban hordta a fizetését a boltokba, hogy tudjon is rajta vásárolni is valamit.

A tarthatatlan helyzetre csak az új pénznem, a forint megjelenése jelenthetett gyógyírt. Az 1946. augusztus 1-jén forgalomba került első forintok azonban olyan gyorsan kerültek ki, hogy az első bankókon még nem szerepeltek történelmi személyek – csak a későbbiekben került a 10 forintosra Petőfi Sándor, a 20 forintosra Dózsa György, a 100 forintosra Kossuth Lajos, az 500 forintosra Ady Endre arcképe.

A jelenlegi 500 forintoson pedig már II. Rákóczi Ferenc, a 1000 forintoson Mátyás király, a 2000-es címleten Bethlen Gábor, az 5000-esen Széchenyi István, a 10 ezresen Szent István király, míg a 20 ezresen Deák Ferenc portréja látható.

Miért inflálódott el a pengő?

A II. világháborút követően hazánkban tapasztalható - világszinten is - példátlan mértékű hiperinfláció okai igen sokrétűek. Csak néhányat emelnénk ki ezek közül:

• Háborús pusztítás: Hazánk iparának, infrastruktúrájának jelentős része megsemmisült az 1939-1945-ig tartó II. világháborúban.
• Óriási állami kiadások: A kormánynak fedeznie kellett a háború utáni újjáépítést, miközben az adóbevételek alacsonyak voltak.
• Jóvátételi kötelezettségek: Magyarországnak jelentős háborús jóvátételt kellett fizetnie, főként a Szovjetunió felé. Ez pedig tovább terhelte az amúgy is gyenge lábakon billegő gazdaságot.
• Pénznyomtatás: Elegendő bevétel hiányában az állam egyre több pengőt bocsájtott ki. Amikor azonban a pénz mennyisége gyorsabban nő, mint az előállított áruk, szolgáltatások mennyisége, a pénz vásárlóereje csökken.
• Bizalomvesztés: A lakosság egyre kevésbé bízott a pengőben. Amint fizetést kaptak, igyekeztek árura vagy valamilyen értékálló eszközre cserélni azt - mivel tudták, hogy a fokozódó infláció miatt a következő nap már kevesebbet ér ugyanaz a pengő. Mindez tovább fokozta pénzromlást.

Kép: wikipedia.org

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• forint
• pénz
• történelmi érdekesség
• ii. világháború
• infláció
• Terasz