Neki köszönhetjük mi, magyar nők, hogy egyáltalán tanulhatunk: Veres Pálné lenyűgöző története

Magyarországon a 19. század elején nem voltak a fiatal lányok képzésére szakosodott intézmények. A nőket szellemileg alacsonyabb rendűnek tartották a férfiaknál, és ezt sokan nyilvánosan sem féltek kimondani. Egy kivételes asszony, Veres Pálné egy hasonló beszéd olvasása után bőszült fel annyira, hogy elhatározta, megszervezi a lányok taníttatását.

Addig küzdött, amíg létre nem hozta az első iskolát, ami nőket oktatott. Lenyűgöző, inspiráló történetét mégis kevesen ismerik.

Veres Pálné, a magyar nőnevelés úttörője

Beniczky Hermin Karolina 1815. december 13-án született nemesi származású, előkelő családba a Nógrád megyei Lázi-pusztán, a mai Szlovákia területén. Egyéves volt, amikor apja, Beniczky Pál elhunyt, édesanyja, Sturmann Karolina pedig 1830-ban vesztette életét. Az asszony a legműveltebb nők egyike volt akkoriban, a falusi gyermekeket is tanította, és fontosnak tartotta, hogy három lánya is megfelelő oktatásban részesüljön.

Hermint és testvéreit ezután nagyapjuk, Sturman Márton vette magához tógyörki birtokán. A férfi gyárakat üzemeltetett, és támogatta a szegényeket. A 15 éves lány a családi könyvtárban rengeteget olvasott, folyamatosan képezte magát. Itt szinte csak idegen nyelvű könyveket talált, a rokonokkal pedig németül beszéltek, így nehézségei akadtak a magyarral. Később apai nagynénje, Beniczky Teréz meghívta magához a lányokat Pestre, ahol Hermin szégyellni kezdte, hogy nem ismeri tökéletesen a nyelvet, ezért órákat vett. Már ekkor érdeklődött az irodalom, a történelem, a művészetek és a földrajz iránt, de a tudományokat is kedvelte.

Lánya miatt kezdett a nőneveléssel foglalkozni

A fővárosban számos befolyásos, fontos emberrel megismerkedett, itt találkozott a földbirtokos és közjegyző Veres Pállal is, akivel egymásba szerettek, és 1839-ben örök hűséget is fogadtak. Vanyarcon telepedtek le, két gyermekük született, de közülük csak lányuk, Szilárda élte meg a felnőttkort, fiuk három nap után elhunyt. Az 50-es évekig leginkább családja, a háztartás vezetése és lánya nevelése kötötte le az idejét, ám ezalatt is folyamatosan képezte magát. Arra törekedett, hogy Szilárda a legjobb oktatásban részesüljön, így kezdett igazán a nőnevelés témájával foglalkozni. 

Ekkoriban a szegény, alacsony rangú családból származó fiatal hölgyeknek nem volt lehetőségük tanulni, az előkelő lánygyermekekhez pedig, ha a szüleik úgy döntöttek, külföldi nevelőnőt fogadtak, vagy más országokba küldték őket tanulni. Ám így sem szereztek olyan széles körű ismereteket, műveltséget, mint a fiúk. Teleki Blanka alapított először iskolát az úrilányok számára 1846-ban, ezt viszont néhány év után bezárták.

Madách Imre beszéde késztette cselekvésre

Veres Pálné egyre mélyrehatóbban foglalkozott a pedagógiával, megismerkedett a híres filozófusok és pedagógusok elveivel, lányát pedig Pestre vitte, és neves oktatókat szerződtetett mellé. Sőt, ő maga is részt vett az órákon. Amikor Szilárda férjhez ment, anyja még jobban beleásta magát a nőnevelés kérdéseibe. Egyre tűrhetetlenebbnek tartotta, hogy nincsenek olyan iskolák, ahol a lányok is a fiúkéhoz hasonló oktatásban részesülhetnek. A változtatás iránti igény már korábban megfogalmazódott benne, ám barátjuk, Madách Imre akadémiai székfoglalóján elhangzott beszéde után úgy döntött, muszáj cselekednie.

- A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik. Ő mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, s innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb kontingensét szolgálja, a művészetet és tudományt előre nem viszi. A nő alárendelt, testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, az erősebb férfiú lelkében éppoly érzéseket költ, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág, megdermedt madár - hangzottak el a költő, író és politikus szavai 1846-ban, melyeket a Koszorú című lap is közölt. Veres Pálné az újságban olvasta a kemény állításokat, melyeket nem hagyhatott reagálás nélkül. 1865. októberében Jókai Mór politikai lapjában, A honban tette közzé Felhívás a nők érdekében című tanulmányát.

- Benső indignatiót okozott bennem mindenkor értelmes férfiak által gyakran ejtett azon vélemény nyilvánulása, hogy a nőnek tudományos műveltsége szükségtelen, és fájdalmas érzéseim közepette felkaroltam gondolatimban nemünk alkotását s földi rendeltetését - így kezdődött Veres Pálné írása, amiben felkérte nőtársait, hogy csatlakozzanak hozzá, és karolják fel a lánygyermekek oktatásának ügyét. Közleményére nem sok reakció érkezett, ezért újabb felhívást tett közzé Buzdító szózat címmel. Felvette a kapcsolatot ismerőseivel, igyekezett megszervezni a mozgalmat, gyűléseket rendezett, majd végül 1868. márciusában megtartották a Nőképző Egyesület alakuló gyűlését. Az elnök ő maga, az alelnök pedig gróf Teleki Jozefin lett. Jelszavukká a „Haladjunk!” felszólítást választották.

Nőképző iskolát alapítottak

Aláírásokat gyűjtöttek, kérvényeket, petíciókat adtak be, és sok küzdelem árán végül 1869. október 17-én Deák Ferenc támogatásával megnyitották az első iskolát, melynek célja a nők oktatása, szellemi fejlesztése volt. A mai Múzeum körút 15. alatti házban béreltek szobákat, intézményükbe 12 éves kortól járhattak a lányok, akik szinte minden fontos tantárgyból ismereteket szerezhettek. Az első évfolyamban 14, a másodikban 37 diákjuk volt. Veres Pálné és tanárcsapata folyamatos anyagi problémákkal küszködött, és akármennyire szerették volna, érettségit sokáig nem adhattak a fiatal nőknek.

A különleges iskolának külföldön is híre ment, sokan látogattak Magyarországra, hogy jobban szemügyre vegyék az intézetet, és rengeteg dicséretet is kapott. 1880-ban elhunyt Veres Pálné unokája, és úgy döntöttek, iskolaépületet építtetnek az emlékére egy Zöldfa utcai telken. A második épületet 1888 májusában avatták fel elhunyt férje emlékére. Az Országos Nőképző Egyesület 25 éves jubileumának alkalmával Veres Pálné 1893-ban Koronás Arany Érdemkeresztet kapott.

A bátor, úttörő asszony szinte élete végéig harcolt a nők oktatásáért, és 1895. szeptember 28-án hunyt el. Tiszteletére a Zöldfa utca nevét Veres Pálné utcára változtatták, ennek sarkán áll szobra is, illetve nevét viseli még a budapesti Veres Pálné Gimnázium.

Úttörő magyar nők a történelemben

Bemutatjuk azokat az asszonyokat, akik beírták magukat az ország történelmébe, és hozzásegítették a többi nőt ahhoz, hogy ők is elérhessék vágyaikat. Igazi úttörők voltak, akik sokat küzdöttek céljaikért, kitartásuknak, elszántságuknak pedig meg is lett az eredménye. Képeken mutatunk nyolc inspiráló nőt, akik az elsőként értek el sikereket bizonyos területeken Magyarországon.

Képek: hu.wikipedia.org, hu.pinterest.com, wikiwand.com, wikiwand.com, hu.wikipedia.org.

• veres pálné
• nőképzés
• nőoktatás
• úttörő nők
• inspiráló nők
• történelem
• híres magyarok
• oktatás
• iskola
• magyarország
• 19 század
• 1800-as évek
• Lélek&Test