Te honnan tudod, ha szerelmes vagy? - Ezek az árulkodó jelek

Olyan, mintha az egész világ megváltozna körülötted. Bizonyos részletek hirtelen nagyon élessé válnak, mások jelentőségüket veszítik. A szerelem azért furcsa állapot, mert nem irányíthatod a folyamatokat. 

A lelked önjáróvá válik, és valami belülről hajt. Mindez talán a legszebb tapasztalás az életben. Ha pedig egyszer már magával ragadott, mindig vágyni fogsz rá.

Nélküle mintha nem lennék

Ez az első biztos jele annak, hogy felkorbácsolódtak az érzelmeid. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy csőlátásod lesz, azaz mindig, mindenütt, mindenről ő jut eszedbe. Csak róla tudsz beszélni, és az egész napodat az foglalja le, hogy az eddig együtt töltött időt újra és újra és újra átélve a következő találkozást várod, tervezgeted.

Képtelen vagy bármi mással hasznosan foglalkozni. Igen, ez nem a kemény munka, és hatékony tanulás időszaka. Nem tudsz teljesíteni, koncentrálni, befejezni, leadni, és így tovább. Ő mindent visz. Így kezdődik a szerelem.

Csak itt és csak most

Nincs múlt, és nem fontos a jövő sem. Kizárólag a jelent értelmezed, melynek minden egyes pillanatát felnagyítod, lelassítod, elraktározod. Kicsit olyan, mintha sikerülne - átmenetileg - megállítanod az időt. Nem törődsz azzal, honnan jössz, és nem akarsz tudomást venni arról sem, hová tartasz. Előbb garanciát remélsz arra, hogy mostantól minden ugyanilyen lesz. Bármilyen áldozatot meghoznál ezért. Habozás nélkül kizökkensz a bevált napirendedből, csak azért, hogy minél többet együtt lehessetek. És képes lennél feladni az érzésért mindent, amit addig fontosnak tartottál.

Csak magamnak vártalak

Legszívesebben táblát akasztanál a kedvesed nyakába, hogy tudasd országgal, világgal, mostantól csakis hozzád tartozik. Nem bírod elviselni, hogy a családja és a barátai is részt kívánnak venni az életében. Utálod, hogy a napja nagy részét számodra vadidegenekkel - a kollégáival - tölti. Arról ábrándozol, hogy egy lakatlan szigeten éltek kettesben. Ezért kiakadsz, amikor bizonyos kötelezettségeit eléd helyezi, vagyis fontosabbnak ítéli, mint a bontakozó kapcsolatotokat.

De te is, és biztosan?

Folyamatosan visszajelzésre vágysz. Soha életedben nem voltál még ilyen bizonytalan. Minden apró jelnek hatalmas jelentőséget tulajdonítasz, és elég egy pici eltérés attól, ami kettőtök rutinja, máris a világ végét várod. Így, ha egy reggel nem a megszokott időben érkezik a szép napot sms, vagy, amikor elváltatok este, nem csörög rád még legalább kétszer, hogy biztosítson róla, te is nagyon hiányzol neki, képes vagy netán úgy látni, szakítani akar. Minél biztosabb vagy a saját érzéseidben, annál jobban kikészít az a kiszolgáltatottság, hogy a szerelem két emberen múlik. Te pedig csak a saját viszonyulásodat ismered, a másik fél kiszámíthatatlan számodra.

Sötét verem?

Ha az előbbi sorokat épp szerelmesként olvasod el, bizonyára bólogatsz, nagy sóhajjal. Ha most nem fontos számodra senki, vagy netán még soha nem habarodtál bele úgy igazán senkibe, lehet, hogy egy kicsit elborzadsz. Ilyen lenne a szerelem? Érzelmi hullámvasút, a kilátástalanság félelmével? Nos, igen, ilyen is. Ez a lent, mert a fent az olyan egyértelmű. A szárnyalás, amikor minden könnyű, szép, megvalósítható. Amikor olyan pillanatokat kapsz, melyekért érdemes volt megszületned. És ezeket a pillanatokat soha senki nem veheti már el tőled. Ezért kell szerelmesként elsősorban a boldogságot megélned. Minden más csak utána következik.

Én a tiéd, te az enyém

A szerelem tehát soha semmivel nem összetéveszthető érzések kavalkádja. És az a legjobb benne, hogy folyamatosan változik, alakul. Ahogy pedig múlik a hevessége, úgy erősödik a két ember lelki köteléke. A szerelem legelejét tehát leginkább át és túl kell élni. Ilyenkor egy szabály van: mindent szabad. Ha az a két ember valóban egymásra talált, semmi nem tudja elrontani a kapcsolatukat. Épp erről ismered majd fel a valódi szerelmet. Tökéletes bizonyosság lesz mindkettőtökben.

• szerelem
• női érzelmek
• Lélek&Test