5 önmérgező mondat, amit a legsikeresebb emberek sosem mondanak maguknak - Gátolják az előrelépést

Emma Seppälä, az amerikai Yale Egyetem pszichológusa és oktatója karrierje során megfigyelte, hogy bár minden tanítványának vannak rendkívüli tulajdonságai, később csak néhányan élnek különlegesen sikeres életet.

És akármilyen meglepő, ez nemcsak azon múlik, hogy mennyit tanulnak, mennyire szorgalmasak, és mennyire tudatosak, hanem azon is, hogy mennyire ápolnak egészséges kapcsolatot önmagukkal. A szakértő szerint ugyanis sokan toxikus kapcsolatban állnak saját magukkal, és ez az életük minden területén meggátolja őket. A CNBC oldalán árulta el, melyek azok az önmérgező mondatok, amik erre ráerősítenek, és amiket a legsikeresebbek sosem mondanak maguknak.

Önmérgező mondatok, amiket a sikeres emberek kerülnek

„Nem vagyok elég jó”

A legtöbb embernek megfordul a fejében a szakértő szerint, hogy nem elég jó, ez a gondolat szinte vírusként terjed az agyban. Az agy egyébként is könnyebben fókuszál a negatív dolgokra, mint a pozitívakra. Például, ha egy ember kilenc bókot és egy kritikát kap, akkor a kritikára fog koncentrálni, és ezzel lehúzza a hangulatát, az önértékelését. A „nem vagyok elég jó” érzés ráadásul szorongást és depressziót is okozhat.

Azt ajánlja, ehelyett tedd fel magadnak a kérdést: „Mi a jó nekem most?” Lehet, hogy szükséged van egy kis szünetre, egy ebédre, egy sétára a szabadban - vagy bármire, ami segít, hogy jobban érezd magad. És ha ezt megteszed, erősebben és jobb kedvűen térhetsz vissza akár a munkába, akár a magánéletbe. A hasonló cselekedetek ugyanis energetikusabbá és optimistábbá tesznek.

„Sosem leszek képes erre. Minek?”

A fenti mondat a szakértő szerint demoralizáló és tudományosan helytelen is. Az agy egészen idős korig képes változni, fejlődni, ezt a jelenséget nevezik az idegtudósok neuroplaszticitásnak. Hangsúlyozza: bárki nyugodtan válthat pályát ötvenévesen, vagy épp elkezdhet zongorázni nyolcvanévesen. Bármikor tanulhatsz új dolgokat, és gyakorlással szinte bármiben jobbá válhatsz. 

Mit mondj helyette magadnak? Azt, hogy több gyakorlásra van szükséged. Ilyenkor érdemes olyan tevékenységre gondolnod, amit rendszeresen végzel - legyen az munkahelyi meetingek vezetése, vacsorafőzés vagy olvasás -, majd emlékezz vissza az első alkalomra, amikor ezt csináltad. Ilyenkor fogod igazán látni, meddig jutottál. Aztán pedig gondolj arra, hogy így lesz azzal a tevékenységgel, kihívással is, amivel éppen most próbálkozol.

„Egy hatalmas kudarc vagyok”

A pszichológus szerint szintén gyakori, lélekölő és pusztító hiedelem, ha valaki kudarcnak éli meg önmagát vagy az életét. Attól, hogy valamiben kudarcot vallottál, még nem szabad általánosítani: az adott pillanatot, történést nem szabad átvinni az egész életedre. Még ha életed bizonyos területein nem is értél el konkrét célokat, ez nem jelenti azt, hogy mindenben elbuktál. És azt sem, hogy mindennel így is lesz a későbbiekben is. A kudarcok gyakran lehetőséget jelentenek a fejlődésre és arra, hogy meglépd a következő lépést a sikerhez vezető úton.

Mondd inkább a következőt magadban: „Sokat tanultam”, majd tudatosítsd, hogy minden tapasztalat bölcsebbé és tudatosabbá tesz.

„Nem hiszem el, hogy ezt tettem, olyan hülye vagyok”

A szakértő kiemelte: bántó, ha valaki hülyének nevez - még akkor is, ha ez a valaki te vagy. Kimerítő és lealacsonyító, ráadásul arra késztethet, hogy feladj valamit, és ne próbálkozz többet vele. Az egyetlen módja annak, hogy bárki tanuljon - akár legyen szó egy zseniről, akár csecsemőről -, hogy hagyja magát hibázni és próbálkozni. Egy tanulmány például arra az eredményre jutott, hogy a tanulók tanulás közben elkövetett hibái segíthetnek nekik jobban tanulni.

A járni tanuló gyermekek is elesnek néha, mégsem nevezi őket senki sem butának, és nem ítélik el őket miatta. Hanem biztatják és tanítják őket egészen addig, amíg egyre több lépést tesznek meg, és megtanulnak sétálni. Akkor magaddal miért viselkednél másképp? Ráadásul a kutatások kimutatták, hogy az emberek nem ítélnek meg olyan szigorúan, mint gondolnád, amikor valami kínos baklövést követsz el.

Az, hogy senki sem tökéletes, és mindenki hibázik, egyetemes igazságok. Ha rendszeresen emlékezteted magad ezekre - és annak valószínűségére, hogy kíméletlenebbül ítéli meg magát, mint mások -, megnyugodhatsz, és továbbléphetsz.

„Nem vagy olyan jó, mint mások”

Ha másokhoz hasonlítod magad, könnyen úgy érzed, hogy nem vagy olyan jó, mint ők, vagy nem érsz fel hozzájuk. És az igazság az, hogy nem. Senki nem. Mert mindenki más. Ahelyett, hogy arra összpontosítanál, hogy nem vagy olyan vicces vagy innovatív, mint valaki más, inkább arra összpontosíts, hogy milyen előnyös tulajdonságokkal bírsz, mit tettél le addig az asztalra. 

Lehet, hogy nem te vagy mindig a legviccesebb egy társaságban, de, mondjuk, kedves vagy, és az emberek mindig jól érzik magukat a környezetedben. Vagy lehet, hogy nem beszélsz öt nyelven, de a táblázatkezelésben ezerszer jobb vagy, mint mások. 

A szakértő elárulta, amikor vezetőket oktat, a Reflected Best Self nevű gyakorlatot végzik, amelynek lényege, hogy az emberek megkérdezik a barátaikat, a kollégáikat, hogy melyek azok a tulajdonságok, készségek, amiket a legjobban értékelnek bennük.

Ez a gyakorlat növeli az önbizalmat, a rugalmasságot és az önmagadba, a saját képességeidbe vetett hitedet. Egy-egy ilyen visszajelzés segít felnyitni a szemedet, és segít abban is, hogy észrevedd, mennyire értékelnek téged és az erősségeidet mások.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• sikeres emberek
• mondat
• önbizalomromboló mondatok
• Lélek&Test