Hatalmas férfiháremet tartott, és minden szeretőjét kivégezte a rettegett uralkodónő, Nzinga Mbandi

Nzinga Mbandi kétségkívül a 17. század egyik legrettegettebb uralkodónője, Afrika történelmének legharciasabb királynője volt.

Úgy nőtt fel, hogy szemtanúja volt a rabszolgakereskedelem szörnyűségeinek, annak, ahogy a portugálok betörnek országukba. A traumáknak nagy szerepe volt abban, hogy könyörtelen vezető vált belőle.

Szörnyűségek sorát nézte végig fiatalként

A fekete özvegyként emlegetett uralkodó 1583-ban született a mai Angolában, Ndongó királya, Kia Samba elsőszülött lányaként. Számos néven ismert, többek között a Nzinga Mbandeként, a Dzsinga Mbandiként, illetve a Zhingaként és a Gingaként is fennmaradt a forrásokban, méghozzá állítólag azért, mert a levelezéseiben gyakran a sajátjára hajazó álneveket használt. Mindemellett, miután megkeresztelték, a Donna Anna de Souza nevet vette fel.

Féltestvérével gyermekkorukban végignézték, ahogy a portugálok igyekeznek elpusztítani országukat, kultúrájukat, illetve elhurcolják, eladják az embereket. Bár a fiatal lányt alaposan felkészítették az uralkodói létre, apjukat törvénytelen fia, Ngola Mbandi követte a trónon, aki igyekezett jó kapcsolatot kialakítani a rabszolga-kereskedőkkel és a hittérítőkkel. Egy idő után szinte betegesen félt attól, hogy Nzinga fiúgyermeke, aki akkor még csak csecsemő volt, merényletet tervel majd ki ellene, meggyilkolja őt, és elfoglalja a helyét. Ezért elrendelte a gyermek kivégeztetését, testvérét pedig erőszakkal terméketlenné tette, hogy többé ne lehessen édesanya. Nzinga a tragédiák után Matambába menekült, és csak akkor tért vissza, amikor Ngola arra kérte 1622-ben, hogy segítsen neki az ellenséggel tárgyalni nagykövetként, mivel folyékonyan beszélte a nyelvet.

A találkozón a kormányzó, João Correia de Sousa direkt nem helyezett el a hercegnő számára széket, hogy lekezelje, és alárendelt helyzetbe kényszerítse a nőt, ő azonban gyorsan feltalálta magát: szolgáját arra utasította, hogy ereszkedjen négykézlábra, hogy ráülhessen a hátára. Úgy tudni, a szolgát ezután kivégeztette, mondván, hogy nem ül kétszer ugyanarra a székre. A tárgyaláson végül sikerült békét kötniük, ennek jeléül keresztelkedett meg.

Könyörtelen, rettegett uralkodóvá vált

Néhány évvel később azonban a portugálok megszegték a békeszerződést, Ngola pedig 1624-ben rejtélyes körülmények között elhunyt. Sokan úgy tartják, Nzinga mérgezte meg, mert úgy látta, nincs jó kezekben a birodalmuk, és az a leghelyesebb, ha a saját kezébe veszi az irányítást. Gyámság alá vette testvére fiát, de a források szerint az rosszul viselkedett, így megölte, és ő került a trónra. Később szövetkezett a hollandokkal, átvette az uralmat Matambában, és a jaga törzset is meghódította. Létrehozott egy hadsereget, akiket saját maga képzett ki.

1641-ben a kongói királyság Hollandiával együtt elfoglalta Luandát. Nzinga seregeivel itt vereséget mért a portugálokra, de azok bebörtönözték, majd kivégezték húgát. Végül portugál felmentősereg érkezett a területre, akik visszafoglalták Luandát. Nzinga ezt követően vonult vissza Matambába, 1657-ben pedig békét kötött a gyarmatosítókkal. 

Férfiként kezdett viselkedni, hogy elfogadják hatalmát

Az évek alatt népei nem akarták elfogadni azt, hogy egy nő lett az uralkodójuk. Neme mások szemében csökkentette legitimitását, ezért könyörtelenségével, radikális vagy gyakran meglepő döntéseivel akarta megfélemlíteni az embereket. Férfiruhákat hordott, sőt elhatározta, hogy „férfivá válik”, majd elkezdett úgy is viselkedni. Személyesen vezette csapatait, ügyesen használta a fegyvereket, és elérte, hogy több férje lehessen. Volt, hogy hatvanfős háremet tartott, partnereit pedig gyakran kényszerítette arra, hogy női ruhát hordjanak, és a szolgái között aludjanak. Ha viszont bármelyikükhöz is szexuálisan közeledtek, azonnal kivégeztette őket. Sőt, állítólag sokukat csupán egy éjszakára tartotta meg, az együtt töltött este után pedig megölette őket. 

Az uralkodónőtől nemcsak alattvalói, de a környék lakói is rettegtek. Kegyetlen döntései többek között arra is szolgáltak, hogy megszilárdítsa hatalmát, és eloszlassa a kétségeket aziránt, hogy egy nő nem lehet teljes jogú, racionális és döntésképes uralkodó. Nzinga Mbandit még később, a békés idők alatt is sokan próbálták letaszítani a trónról, azonban sikertelenül. 1663-ban hunyt el, nyolcvanéves korában. Luandában szobor őrzi emlékét.

Ritka fotókon a pompeji bordély

Az ókori Pompeji egyik legvirágzóbb üzlete a prostitúció volt, melynek nyomai a mai napig látszódnak az óvárosban. Közel 25 olyan helyiséget találtak a régészek, elsősorban bormérések pincéiben, ahol a legősibb mesterséget űző hölgyek a vendégeiket fogadhatták, ugyanakkor a turisták körében népszerűnek számító látnivaló, a Lupanar az egyetlen, melyről ténylegesen bebizonyosodott, hogy bordélyként működött.

Képek: en.wikipedia.org,  nouveauview.tumblr.com, Getty Images Hungary.

• nzinga mbandi
• uralkodónő
• királynő
• történelem
• történet
• afrika
• rettegett
• 17 század
• 16 század
• Lélek&Test