Ez történne, ha tényleg csak az agyunk 10%-át használnánk - 2 népszerű pszichológiai mítosz, amit mindenki bekajált

Vannak elméletek, amik valahogy bekúsztak a köztudatba, pedig semmi tudományos bizonyíték nincs rájuk.

Népszerű pszichológiai mítoszok
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az emberi elme temérdek csodát rejt, nem meglepő, hogy évszázadok óta igyekszünk megérteni. Bár még mindig sok mindenben nem vagyunk biztosak, az évek alatt rengeteg ismeretre sikerült szert tennünk.

Híres pszichológusainknak hála messzire jutottunk az emberi elme és agy lényegének megértésében. Az új ismeretekkel együtt a különböző mítoszok is elterjedtek, amiket bár sokan igaznak hisznek, semmilyen empirikus bizonyítékunk nincs rájuk. Most elhoztuk a két legismertebb mítoszt, és azt is eláruljuk, miért annyira félrevezetők.

2 népszerű pszichológiai mítosz

"Az ember vagy jobb vagy bal agyféltekéjű"

Az az elképzelés, hogy az emberek vagy bal, vagy jobb "agyúak", valahogy tartósan elterjedt a köztudatban. Az, hogy az agy bal oldala a logikus, jobb oldala a kreativitásért felelős, azt sugallja, hogy személyiségünket és képességünket az határozza meg, melyik agyféltekénk a dominánsabb - pedig ez nincs így.

GettyImages-168169866
Fotó: Dimitri Otis / Getty Images Hungary

Bár az agyféltekék az agyban szimmetrikusan helyezkednek el, köztudott, hogy az agy bal és jobb agyféltekéje aszimmetrikusan fejlődik és működik. A két rész meghatározott feladatok elvégzésére van hangolva, és bár együtt dolgozik, de nem úgy, ahogy azt mi elsőre gondolnánk.

Az International Journal of Innovation, Creativity and Change című folyóirat kutatása kiemeli, hogy a bal és a jobb agyfélteke működése ellentmondásos. Az agy például a szemekből beérkező vizuális információkat az agy hátsó részén található nyakszirti lebenyeken keresztül dolgozza fel, a bal félteke azonban a jobb látómezőből származó információkat dolgozza fel, és fordítva. A bal homloklebeny pedig jellemzően a test jobb oldalának mozgását irányítja, és vice versa.

Az aszimmetriák ellenére nincs bizonyíték arra, hogy a normális kognitív működés kizárólag az egyik vagy a másik féltekében zajlik. A két félteke közötti kapcsolat lehetővé teszi, hogy a bal és jobb kommunikáljon egymással, és így az agyi tevékenység koordinált legyen. Bár tény, hogy egyes emberek ügyesebbek az analitikus gondolkodásban, mások pedig a kreatív tevékenységekben, ezek az erősségek nem tulajdoníthatók az agyféltekék dominanciájának.

"Az ember csak az agya 10 százalékát használja"

Ez a tény a Csúcshatás és a Lucy című film óta beépült a köztudatba, és azóta valahogy mindenki igaznak hiszi. Keith Stanovich szerint az állatok és az emberek is úgy fejlődnek, hogy génjeik túlélését és szaporodását segítsék, nem pedig azért, hogy mindig tökéletes döntéseket hozzanak. Ez azt jelenti, hogy nem mindig a racionalitás és a racionális döntések meghozása az elsőszámú cél a túléléshez. 

Leegyszerűsítve a dolgot, gyakran kevesebb energiát teszünk egy-egy dologba, és a kisebb ellenállás útját választjuk, amikor gondolkodásról van szó. Valószínűleg ez az elmélet adta az alapját annak, miszerint az agyunk csak 10 százalékát használjuk. Szerencsére ez nincs így: ha valóban képtelenek lennénk agyunk teljes kapacitását használni, az emberi valóság teljesen másképp nézne ki. 

GettyImages-1810687681
Fotó: Yuichiro Chino / Getty Images Hungary

A téves mítosz bizonyítására Barry Beyernstein idegtudós könyvében eljátszott azzal a gondolattal, vajon mi történne, ha valóban csak agyunk 10 százalékát használnánk.

  • Ha agyunknak csak 10%-át használnánk, akkor a másik 90%-ban bekövetkezett agyi traumák nem befolyásolnák a működésünket. A valóságban azonban gyakorlatilag nincs olyan része az agynak, amely károsodhatna anélkül, hogy a működésünket ne károsítaná.
  • Bármit is csinálunk, egy egészséges, sértetlen agyban minden terület mindig aktív. Bár egyes területek talán nem vesznek részt annyira, mint mások, mindegyiknek szerepe van - még akkor is, amikor alszunk - abban, hogy működőképesek legyünk.
  • Az agy hatalmas mennyiségű erőforrást használ fel a működéséhez. Ha nem lenne szükségünk az agyunk 90%-ára, az emberek valószínűleg úgy fejlődtek volna, hogy ezeket a felesleges területeket kiiktassák, hogy csökkentsék az energiafelhasználást, és növeljék a túlélési esélyeket.
  • Az egyes agysejtek aktivitását figyelő műszerek azt mutatják, hogy a legtöbb sejt mindig aktív. Az agy nagy része az információk folyamatos feldolgozásával van elfoglalva.
  • A már nem működő agysejtek idővel degenerálódnak. Ha agysejtjeink 90%-a használhatatlan lenne, a boncolások folyamatosan nagymértékű neurológiai degenerációt mutatnának.

7 ördögi pszichológiai trükk, amivel irányítható a másik - Nem csak a szemkontaktus fontos

Azt akarod, hogy minden úgy legyen, ahogy neked jó? Ezeket a tippeket próbáld ki.

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük