Miért veszélyesebb a nőkre a koronavírus? Még inkább elmélyíti a nemek közti egyenlőtlenséget a járvány
A járvány társadalmi és gazdasági hatásai a nőket érintik majd erősebben.

no-maszk
Ez is érdekelhet

A mérték a lényeg: tévhitek a szénhidráttal kapcsolatban (x)

Szárnyal a budapesti VictoriaShop! (x)

Turbózd fel a halfogyasztásod idén ősszel! (x)

Frissítsd fel a karácsonyi dekorációt rózsaarannyal! (x)

Nézd meg, honnan érkezik a reggeli kávé a poharadba

Tasnádi Bence színész jóképű, tehetséges és lázadó – Akárcsak Mozart, akit játszik

beauty and style

Nem változtatott szabálytalan mosolyán, és milyen jól tette: a 36 éves modell pont így dögös »

Kim Kardashian visszarángatná a múltból a plüssmelegítőt: szívesen felednénk ezt a trendet »

Dúsabbnak tűnik a ritkás szemöldök, ha így formázod: pár lépés a tökéletes fazonért »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Clare Wenham, a London School of Economics egészségpolitikusának vezetésével létrejött kutatócsoport volt az első, aki rámutatott, hogy a koronavírus esetében nem elegendő pusztán a nyilvánvaló egészségügyi veszélyekkel, illetve a járvány okozta gazdasági következményekkel számolni. A The Lancet című tudományos folyóiratban jelent meg tanulmányuk, melyben felhívják a globális egészségügyi intézmények, valamint az érintett országok kormányainak figyelmét, hogy a pandémiának van egy genderspecifikus vetülete is, vagyis nem egyformán érinti a férfiakat és a nőket, így elmélyítheti a nemek közötti egyenlőtlenségeket.

Azóta már az Európai Parlament is foglalkozik a témával, itthon azonban a kormány még kevés érdemi lépést tett a várható hatások ellensúlyozására. Az alábbiakban sorra veszünk néhány szempontot, melyből látható, hogy bár a WHO jelentése szerint maga a vírus a férfiakra veszélyesebb, hosszú távon viszont a társadalmi és gazdasági hatások a nőket érintik jobban.

Nők a frontvonalban

Az egészségügyi dolgozók 76%-a nő az Európai Unió országaiban, míg hazánkban a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozóknak 79%-a nő a KSH 2019-es adatai szerint. Ők azok, akik most erőn felül teljesítenek, túlóráznak, éjt nappallá téve dolgoznak, amivel önmagukat és családjukat is potenciálisan nagyobb fertőzésveszélynek teszik ki. De van egy másik ágazat, amelyben ugyancsak túlnyomó többségben vannak jelen a nők: ez nem más, mint a kereskedelem. Az EU országaiban a pénztárosok 82%-át teszik ki a hölgyek, nálunk a kiskereskedelemben dolgozók 67%-át. Ők most a megnövekedett kereslet miatt ugyancsak nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg.

Az egészségügyi dolgozóknak a magyar kormány bruttó 500 000 ezer forintos, egyszeri juttatást, valamint a 20%-os béremelést ígért április 4-én, bár cikkünk megjelenésekor ennek pontos részleteit még homály fedi. Természetesen a megfelelő védőfelszerelések is elengedhetetlenek, különösen az orvosok és ápolók, de a kereskedelemben dolgozók számára is. Mára a helyzet javult, azonban tény, hogy a járvány kitörésekor hetekig nem állt rendelkezésre kellő mennyiségű maszk és kesztyű, és sajnos sok helyen most sem a legerősebb szűrőmaszkban dolgoznak az egészségügyi szakemberek.

Második műszakban

Bár a XX. században a nők tömegesen jelentek meg a munkaerőpiacon, az úgynevezett „második műszak” kifejezés sajnos a mai napig nagyon ismerősen cseng világszerte. A nők a koronavírus kitörése előtt átlagosan heti 13 órával több időt töltöttek fizetetlen munkával, házimunkával az Európai Unióban, mint a férfiak. A családon belüli munkamegosztással Magyarországon sem állunk igazán jól: a KSH adatai szerint míg a nők napi átlag 184 percet, addig a férfiak mindössze 79 percet töltenek házimunkával.

Ezenfelül most az iskolák, óvodák, bölcsődék bezárásával az otthon maradó gyerekek napközbeni nevelése-gondozása, tanítása is nagyrészt az édesanyák nyakába szakad. Amennyiben mindezt a home office és a háztartás vezetése mellett kell megoldani, gyakorlatilag egy időben három munkakör betöltését várják el az édesanyáktól. Az is valószínű, hogy ha nincs más megoldás, a két szülő közül a nő állása szorul majd háttérbe, az ő karrierjét áldozzák be, ha nem egyeztethető az otthoni feladatokkal, illetve a gyermekek oktatásával, felügyeletével. Az egyedülálló anyák esetében mindez még súlyosabb képet mutat.

A járvány okozta munkahelyi leépítéseknek pedig potenciális áldozatai lehetnek a részmunkaidőben dolgozók - az EU tagállamaiban ez a nők 30%-át jelenti -, valamint azok, akik nem tudják megfelelően ellátni munkahelyi feladataikat, mert segítenek a digitális tanrendben tanuló gyerekeiknek, és háztartást vezetnek. A 2014-es nyugat-afrikai ebolajárvány egyik, a nemi egyenlőtlenség szempontjából szomorú tanulsága éppen az volt, hogy bár mindenki érezte a pandémiát követő gazdasági hatásokat, a férfiak fizetése jóval előbb visszatért a járvány előtti szintre, mint a nőké.

Ahhoz, hogy mindez elkerülhető legyen, fontos lenne, hogy a férfiak esetében a munkáltató számolja bele, hogy nemcsak az édesanyáknak, de az otthonról dolgozó édesapáknak is vannak pluszfeladataik a gyerekekkel. Ugyanakkor járvány idején a gyerekekkel otthon lévő szülők számára rövidített munkanapok engedélyezésével lehetne enyhíteni a különbségeken. Ezenkívül a kormány részéről megoldást jelenthetne bizonyos gyermekgondozási pluszjuttatások bevezetése. Itthon eddig a kormány a cseden, a gyeden, illetve gyesen lévő édesanyák számára a KRESZ-tanfolyamot- és vizsgát, valamint a nyelvvizsgát tette ingyenessé - ezzel támogatva némiképp az anyák jövőbeni, munkaerőpiacra való visszatérését.

Családon belüli erőszak

Magyarországon napjainkban minden ötödik nőt rendszeresen bántalmaz a partnere. Ez nagyjából félmillió nőt jelent. A családon belüli erőszak etnikai hovatartozástól független, minden társadalmi rétegben előfordul. A fokozott stressz, a pénzügyi problémák és az összezártság növelik az erőszak gyakoriságát, intenzitását a már eleve bántalmazó kapcsolatokban.

Az aktuális járványügyi intézkedések, a társasági távolságtartás, a kijárási korlátozások kedvező feltételeket teremtenek a bántalmazó fél számára, hiszen jelen körülmények között a bántalmazott nem találkozik a rokonokkal, barátokkal, előfordulhat, hogy elvesztette munkáját, teljes napokat tölt a négy fal között, így jóval kisebb az esély rá, hogy fény derüljön a családon belüli erőszakra. Az összezártság, valamint a külső kontroll elvesztésének hatására pedig a bántalmazások mind durvább formát ölthetnek. Márciusban kiugróan sok rendőrségi intézkedés történt kapcsolati erőszak miatt, és ez csak a bejelentett esetek száma, a látencia hatalmas lehet. 

Mindezek miatt Magyarországon is szükség lenne a krízisvonalak kapacitásának megsokszorozására. A védett házak, anyaotthonok, krízisszállók a járványügyi helyzetből adódóan értelemszerűen nem alkalmasak még több áldozat befogadására, hiszen az ilyen zárt közösségekben a vírus terjedésének kockázata fokozódik. Átmeneti megoldást jelenthetne viszont az önkormányzati tulajdonban lévő üres lakásokban menedékhelyek kialakítása.

A hvg.hu cikke szerint megnőtt az új esetek száma, a civil szervezetek pedig arra figyelmeztetnek, hogy az összezártság miatt a segítségkérés is nehezebb. A NANE például egy gyorzáró gombballátta el az oldalát, de további tippeket is megosztanak arról, hogy lehet ebben a nehéz helyzetben elérni egy segítőt. 

Franciaországban például a kormány több mint 20 ezer hotelszobát vett ki a családon belüli erőszak áldozatai számára, illetve 1,1 millió euróval támogatja a családon belüli erőszak áldozatainak segítésére szakosodott szervezetek működését. Korábbi cikkünkből további információkhoz juthatsz: Balogh Zsófiát, a NANE Egyesület ügyvezetőjét kérdeztük arról, milyen hatással van a mostani helyzet a bántalmazó kapcsolatokra.

Ezért veszélyesebb a nőkre a koronavírus

Egyrészt tehát elsősorban nők dolgoznak most olyan munkaterületeken - egészségügy, kereskedelem -, ahol nagyobb fertőzésveszélynek vannak kitéve. Másrészt a bölcsődék, óvodák, iskolák bezárása főként az édesanyák számára jelent pluszterheket a home office mellett. Végül a koronavírussal járó karantén különösen azokra a nőkre jelent komoly veszélyt, akik bántalmazó kapcsolatban élnek.

Ápolók a koronavírus idején

A következő képeken a világ számos pontjáról láthatsz ápolókat, akiknek arcát a sok-sok túlóra és a napi akár 13 órás maszkviselés következtében véraláfutások és sebhelyek tarkítják.

Képek: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük