Háremhölgyből lett a legnagyobb uralkodó az indiai császárné: Nur Jahan a 17. század feminista ikonja volt
Nur Jahan császárnéként sokszor férje helyett hozott döntéseket, neve még a kibocsájtott pénzérméken is szerepelt.

nur jahan cover
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Nur Jahan vagy Núr Dzsahán a Mogul Birodalom, valamint a 17. századi India legbefolyásosabb nője volt. A karizmatikus, okos és bátor asszony olyan hatalomra tett szert a férfiak uralta társadalomban, amire addig nem volt példa. Költőként, vadászként, építészként is ismerték, mindezek mellett pedig társuralkodóként tevékenykedett férje mellett.

Özvegyként került a császár háremébe, de gyorsan kiemelkedett a többi nő közül, és egymásba szerettek az uralkodóval. Huszadik feleségből lett császárné és nagy női uralkodó.

Özvegyként került a császár háremébe

1577-ben született Mehr-un-Nissa néven egy perzsa nemes családba Kandahárban, a jelenlegi Afganisztán területén. Szülei híres családok gyermekei voltak. A lehető legjobb oktatásban részesült, ismerte a perzsa és az arab nyelveket, jártassá vált a művészetben, az irodalomban, a zenében, és táncolni is tudott. Kiemelkedő intelligenciával rendelkezett. 1594-ben, 17 éves korában férjhez ment Ali Quli Istajluhoz, másnéven Sher Afgan Khanhoz, aki a hadseregben szolgált. 1605-ben megszületett lányuk, Ladli Begum.

A férfit később azzal gyanúsították, hogy részt vett a Jahangir - vagy Dzsahángír - mogul sah elleni összeesküvésben, ezért hamarosan az udvarba vitették, majd életét vesztette az államfő embereivel vívott harcban. A megözvegyült asszony elérte, hogy menedéket kaphasson a háremben, nőtársai pedig gyorsan bízni kezdtek benne, és csodálták őt, felnéztek rá. 1611-ben egy újévi ünnepségen figyelt fel rá a mogul császár, egymásba szerettek, hamarosan pedig össze is házasodtak, így a huszadik és egyben utolsó felesége lett. Bár akkoriban igen kevés hölgyet említettek iratokban, Nur Jahan neve mégis szerepel Jahangir emlékirataiban: érzékeny, gondoskodó társként, kiváló tanácsadóként, remek vadászként, diplomataként és műkedvelőként is hivatkozik az asszonyra, akiről egy portrét is festett. Az uralkodót valóban mély érzelmek fűzték párjához.

A cikk az ajánló után folytatódik

A legfontosabb illemszabályok: a mindennapi és hivatalos protokoll alapjai

A Femina Klub novemberi vendége Görög Ibolya protokoll-tanácsadó lesz, akivel az est során többek között az alapvető illemszabályokról, valamint a mindennapi és az üzleti viselkedés helyes formáiról beszélget Szily Nóra, az estek háziasszonya.

Pontos részletek az estről itt olvashatók: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2021. november 15. 18 óra
Helyszín: József Attila Színház

Promóció

Huszadik feleségből lett befolyásos császárné

A császár sokszor italozott, és ópiumot is használt, ilyenkor Nur Jahan vette a kezébe az irányítást, ő döntött az államügyekben, idővel egyre nagyobb befolyásra tett szert. Az uralkodó egyre jobban támaszkodott feleségére, szinte mindenben kikérte véleményét, mindenre jóváhagyását várta. Állítólag előfordult, hogy az asszony a tárgyalásokon egy függöny mögé rejtőzködve hallgatta végig a beszélgetéseket, és ha nem értett egyet valamivel, megérintette férjét úgy, hogy azt mások ne vegyék észre. Kiegészítették egymást, a férfit pedig egyáltalán nem zavarta felesége növekvő hatalma, aki később szinte a társuralkodójává is vált.

1617-ben olyan hivatalos érméket bocsájtottak ki, melyeken nemcsak a császár, hanem Nur Jahan neve is szerepelt, így az egész nép tudomást szerzett helyzetéről és hatalmáról. Megjelent az emberek előtt azon az erkélyen is, amely csak a férfiaknak volt fenntartva, részt vett a középületek tervezésében, támogatta a szegény nőket, és igyekezett javítani a helyzetükön, védte a birodalmat férje távollétében, sőt amikor a császár fogságba került, ő vezette a megmentésére siető hadsereget. Igyekezett olyan emberekkel körülvenni magát, akikben megbízhat, így családtagjainak is magasabb rangot adott. Nyíltan vállalta a társuralkodó szerepét, ezt azonban sokan nem nézték jó szemmel.

A bátor, intelligens és karizmatikus asszony jótékonyságáról is ismert volt, sőt költőként is tevékenykedett. Férje teljes bizalmát élvezte, korában ő volt a legerősebb, legbefolyásosabb nő az udvarban, és ő volt az egyetlen császárné, akinek a nevével pénzérmét adtak ki. Ma már kora igazi feminista ikonjaként tekintenek rá.

Jahangir 1627-es halála után azonban utódlási viszály tört ki fiai között, Nur Jahan ekkor Shahryar mellé állt, de bátyja elárulta őt, és fogságba ejtette. Az egykori császárné élete hátralévő részét egy lahori kastélyban töltötte lányával, közben felügyelte apja mauzóleumának építését. Végül 1645-ben, 68 éves korában hunyt el. Egy saját maga által tervezett és építtetett sírban temették el Lahorban.

Ágyasból lett a történelem egyik legbefolyásosabb nője

A nők szultanátusa 1521-ben Hürrem szultána uralkodásával kezdődött, és az Oszmán Birodalom, valamint a történelem egyik legbefolyásosabb asszonya, Turhan Hatidzse szultána halálával, 1683-ban ért véget. Ebben az időszakban az uralkodó helyett a válide szultána gyakorolta a tényleges hatalmat a birodalomban. A kivételes nő gyermekként került a szultánhoz, és később az anyósával folytatott hosszú küzdelem után szerezte meg a trónt.

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük