Az okos kurtizán, aki az ókori Görögország leggazdagabb asszonya lett: a gyönyörű Phryné története

Phrynét az ókori Görögország egyik leggyönyörűbb, leggazdagabb nőjeként tartják számon, ám sikerét nem csupán külsejének köszönhette.

A kurtizánként is tevékenykedő hölgy okos volt, művelt, és tudta, hogy érvényesüljön egy férfiak uralta társadalomban. Még egy bírósági tárgyaláson is kreatív módszerrel vágta ki magát. Tisztában volt azzal, hogyan használja vonzerejét a saját érdekei érvényesítéséhez.

Phryné, az ókori Görögország legszebb nője

Valószínűleg Kr. e. 371-ben született Thespiae-ben, eredeti neve Mnesarete volt. Később Athénba költözött, szépségére pedig gyorsan felfigyeltek. Hamarosan már művészek múzsája lett, így számos szobor és festmény készült róla. Többek közt Praxitelész - aki egyébként a szeretője volt - is formázott róla műalkotást, úgy tudni, a Knidos Aphroditéjához is ő állt modellt. Phrynéről és életéről több történetíró és költő, például Athénaiosz is beszámolt. A férfi elmesélte, Phryné nagyon ritkán meztelenkedett, tökéletes idomait általában bő ruhákkal fedte el, még a nyilvános fürdőket sem használta. Egy ünnepségen viszont mindenki szeme láttára szabadult meg ruháitól, és így indult fürdeni a tengerbe.

Phryné amellett, hogy modellkedett, az ország legelőkelőbb prostituáltjai, a hetérák közé tartozott. Az elit kurtizánok testi és szellemi kielégülést nyújtottak kuncsaftjaiknak, a hasonló kapcsolatok egyáltalán nem csupán a szexre korlátozódtak. Az öntudatos nők irodalmi, zenei és tudományos ismeretekkel egyaránt rendelkeztek, de a gyönyörszerzés legapróbb, legkülönlegesebb fortélyait is ismerték. Független volt, művelt, intelligens, kíváncsi, így a legnagyobb filozófusok társaságában mozgott, részt vett a vacsoráikon, és az egyik leghíresebb értelmiségivé vált. Ez óriási siker volt egy nőtől a férfiak uralta társadalomban. Ennek ellenére sokan mégis csak a külsejére figyeltek.

A kurtizán élete során hatalmas vagyonra tett szert, az ókori Görögország leggazdagabb nőjévé vált. Még azt is felajánlotta, hogy kifizeti Théba lerombolt falainak újjáépítését, csupán az volt az egyetlen kikötése, hogy az új falakon felirattal kell jelezni, hogy Phryné, a kurtizán építtette őket újra.

Ledobta ruháit egy tárgyaláson

Phryné ellen később vádat emeltek, és bíróság elé állították. A legtöbb forrás szerint tőkekövetelés miatt, de néhány azt is említi, hogy egy róla készült szobor okozta a problémát, mivel egy istennőről készült alkotáshoz állt modellt, és ezt vallási bűncselekménynek vélték. Védőügyvédje nem végzett elég jó munkát ahhoz, hogy a vádlottat felmentsék, ezért a kurtizán úgy döntött, saját kezébe veszi az irányítást. Így hát, amikor az esküdtszék éppen szavazni készült, letépte magáról ruháját, és felfedte előttük kebleit. Úgy gondolta ugyanis, hogy egy gyönyörű, meztelen nőt senki nem fog elítélni. És végül igaza is lett: gyorsan felmentették a vádak alól. A történetet több festmény is megörökítette.

Kora legismertebb nőjévé vált, és sokan a mai napig a szabadság és a függetlenség női szimbólumának tartják, aki küzdött az elnyomás ellen, és önerőből vált ismertté, híressé és vagyonossá. Bár tetteinek erkölcsössége egyesek szerint megkérdőjelezhető, kétségkívül kora egyik legsikeresebb asszonyává vált.

A nimfomán császárné története

Élt az ókori Rómában egy jó származású, előkelő helyzetű asszony, akit szinte mindenki ismert. A császárnéról azonban korántsem olyan történetek terjedtek, melyek jótetteiről szóltak. Valeria Messalina ugyanis nemcsak cselszövő jellemű és kegyetlen nő volt, de a szexben hihetetlen étvágya volt. Amellett, hogy Claudius császár harmadik felesége és a leendő trónörökös édesanyja volt, kicsapongásairól, sokakat megbotránkoztató tetteiről, valamint határtalan és kielégíthetetlen szexuális vágyáról vált igazán hírhedtté.

(Képek: Getty Images.)

• kurtizán
• ókori görögország
• prostituált
• történelmi érdekesség
• befolyásos nő
• Lélek&Test