Tényleg van szer, amitől nem lehet hazudni? A tudomány válaszol

Az úgynevezett „igazságszérum” gondolata régóta foglalkoztatja az emberiséget. Elméletben ezek a szerek olyan erővel bírnak, hogy hatásuk alatt sokkal nehezebb hazudni, mint józan állapotban. Valóban léteznek olyan vegyületek, amelyek befolyásolják az agyműködést és megnehezítik a hazudozást, de egyetlen gyógyszer sem képes teljesen kikényszeríteni az igazmondást.

Így hatnak az igazságszérumok

Az ötlet nem új: már a római korban is megfigyelték, hogy bizonyos állapotokban – például alkoholos befolyásoltság alatt – az ember hajlamosabb kimondani az igazat. Innen ered a híres latin mondás is, in vino veritas, azaz „borban az igazság”. A modern kor azonban konkrét vegyületeket keresett, amelyek ezt az állapotot mesterségesen előidézhetik.

Az egyik legismertebb ilyen szer a nátrium-pentothal, ami a barbiturátok közé tartozik. Ezek a központi idegrendszert gátló hatású gyógyszerek lelassítják az idegi üzenetek továbbítását, így nehezebbé teszik az összetett gondolkodási folyamatokat – köztük azt a koncentrációt is, ami egy hazugság kitalálásához szükséges. Emiatt a válaszok spontánabbá válhatnak, de ettől még nem biztos, hogy mindig igazak. A szer alkalmazására volt példa Indiában is: 2007-ben a hírhedt Noida-gyilkosságok két gyanúsítottját, Moninder Singh Pandhert és Surinder Kolit faggatták nátrium-pentothal hatása alatt. Bár vallomásaik részben terhelőek voltak, az ügy megmutatta, hogy az ilyen módszer korántsem tévedhetetlen.

Egy másik hírhedt vegyület a szkopolamin, amit a datura növény magjaiból állítanak elő. A 20. század elején dr. Robert Ernest House amerikai orvos terjesztette el „igazságszérumként”. Az 1920-as és 30-as években több amerikai rendőrségen használták kihallgatások során, sőt bírók is elfogadták az így szerzett vallomásokat. A szkopolamin azonban memóriakiesést okozhat, ami megkérdőjelezi a hitelességet. Ma inkább utazási betegség (kinetózis) és Parkinson-kór tüneteinek enyhítésére alkalmazzák, ugyanakkor ismert, hogy bűncselekményeknél – például kábításra vagy kifosztásra – is visszaélnek a hatásával.

A barbiturátok egy másik változata a nátrium-amital, amit a második világháborúban a katonák szorongásának kezelésére adtak. Bár erős nyugtatóként működött, hamis emlékeket is előidézhetett, így megbízhatatlanná vált mint „igazságszérum”.

Sokan nem is gondolnák, de a szeszes italok is idesorolhatók: az etil-alkohol köztudottan csökkenti a gátlásokat, és könnyebbé teszi a titkok kifecsegését. Ám ahogy egy pohár bor mellett is elhangozhatnak kisebb-nagyobb valótlanságok, úgy az alkohol sem tesz senkit képtelenné a hazugságra.

Ezért nem megbízhatóak

A tudományos kutatások egyöntetűen arra jutottak, hogy nincs olyan vegyület, amely garantáltan és következetesen elősegíti az igazmondást. A hatás inkább abban áll, hogy a koncentráció és a kontroll gyengül, így az illető hajlamosabb lehet kimondani azt, ami először az eszébe jut. Ez azonban könnyen lehet féligazság, vagy akár teljesen hamis állítás is, különösen ha a beszélgetőpartner elvárásainak akar megfelelni.

Michael Mosley brit újságíró 2013-ban saját magán próbálta ki a nátrium-tiopentált. Az első adag után még képes volt hazudni, bár nevetgélve és nehezen, a második dózisnál viszont már gondolkodás nélkül kimondta a valóságot. Mindez azonban nem bizonyítja, hogy a szer mindig így hat, csupán azt, hogy a hazudozás nehezebbé válhat.

A jogi gyakorlat is egyértelmű: az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 1963-ban kimondta, hogy az ilyen körülmények között tett vallomások „alkotmányosan kényszerítettek”, ezért nem használhatók fel bizonyítékként. Azóta a bíróságokon tilos hivatkozni rájuk.

Az igazságszérumok jövője

A kutatások folytatódnak, de a jelenlegi eredmények inkább szkeptikusak. Egy friss tanulmány például megkérdőjelezte a BTS (Bayesian Truth Serum) módszer hatékonyságát, mivel nem segítette a résztvevőket abban, hogy őszintébben válaszoljanak, sőt, torzításokat is eredményezett.

Az oxitocin is a figyelem középpontjába került. A Zürichi Egyetem kutatói 2005-ben kimutatták, hogy az oxitocin növelheti a bizalmat: a kísérletben résztvevő diákok kétszer nagyobb arányban bíztak meg idegenekben, ha előtte oxitocint kaptak. Bár ez nem igazságszérum a klasszikus értelemben, segítségével a jövőben olyan gyógyszerek születhetnek, amik a bizalom erősítésén keresztül ösztönözhetik a nyíltabb kommunikációt.

A tudomány jelen állása szerint azonban nincs olyan szer, amivel ki lehet kényszeríteni az igazságot. A titkok tehát – legalábbis egyelőre – biztonságban maradnak.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• igazság
• szérum
• hazugság
• hazugságvizsgáló
• pszichológia
• psziché
• vegyszer
• oxitocin
• Lélek&Test