Ilyen volt az ideális nő az ókori Rómában: szerény és odaadó feleség, szorgalmas háziasszony

A római nők gyakorlatilag apjuk vagy férjük tulajdonában álltak, elvárták tőlük az engedelmességet.

Az ideális nő az ókori Rómában
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Ahogy a legtöbb ókori kultúrában, úgy a rómaiaknál is leginkább csak a férjükkel, apjukkal való kapcsolatukban határozták meg a nők értékét. Sok szerepük volt a társadalomban, de ezek általában csak a családra, az anyaságra, a háziasszonyi teendőkre korlátozódtak.

Az ideális nőről alkotott képüket is ez a hozzáállás formálta. A tökéletes római asszony szerény és gondoskodó feleség volt, szorgalmas háziasszony és odaadó matróna.

Az ideális nő az ókori Rómában

Odaadó, gondoskodó matróna

Az ókori Rómában egyetlen nő sem szavazhatott, nem játszhattak közvetlen szerepet a politikai vagy katonai ügyekben, nem vállalhattak hivatalos szerepet a köztársaság és később a birodalom irányításában. Róma jogi és társadalmi törvénykönyve szerint az ideális nő egy matróna volt, aki saját maga fonta meg a ruháját, felügyelte a családja ügyeit, gyermekeket szült férjének, ellátta őt étellel, és vezette a háztartást, valamint megfelelő szerénységet tanúsított. Azok az asszonyok, kik nem voltak hajlandóak megfelelni ezeknek az elvárásoknak, gyakran számkivetettek lettek.

A nőknek még saját, egyedi névhez sem volt joguk, szinte mindig apjuk családnevének nőiesített változatát vették fel. Tehát Gaius Julius lányát Juliának nevezték el. Több leánygyermek esetén pedig utótaggal különböztetnék meg őket: Julia Major a legidősebb, Julia Minor a következő - és Julia Tertia, a harmadik. Ebből is látszik, hogy az identitásukat az határozta meg, hogy valakinek a lányai, majd feleségei voltak.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Szerénység és hűség

A szerénység és a hűség az asszony legfőbb erényei közé tartozott, és elvárták tőlük, hogy odaadóak legyenek, sose panaszkodjanak, kötelességük volt családjuk gondozása. Korán, gyakran húszéves koruk előtt férjhez adták őket, és minél hamarabb gyermeket kellett szülniük. A házasságba ideális esetben szűzen léptek. A háziasszonyi tevékenységek mellett gyakran kézműveskedtek, a felsőbb osztálybeli nők azonban tanulhattak, főleg irodalmat vagy filozófiát. 

Az alsóbb osztályú római nőknek dolgozniuk kellett a megélhetésért. Jellemzően a mezőgazdaságban, a piacokon, a kézművesiparban helyezkedtek el, vagy szülésznőként és ápolónőként tevékenykedtek, esetleg prostituáltnak álltak. Előfordult azonban olyan is, hogy egyes asszonyok férjük manipulálásával egy kicsit képesek voltak beleszólni a közéletbe vagy a politikába. 

A szabad nők is nagyjából a gyermekekkel voltak egy jogi szinten, gyakorlatilag férjük tulajdonai voltak. A legtöbben egy férfi, általában rokon törvényes irányítása alatt álltak. Ezt a hatalmat patria potestas néven ismerték, ami nagyjából „atyai hatalom”-nak felel meg. Ezalól az egyetlen igazi kivételt a papnők, például a Vesta-szüzek képezték.

Teljes hűséget vártak el tőlük annak ellenére, hogy férjeik félreléphettek. Ha egy nő házasságtörést követett el, az ugyanis bűncselekménynek minősült. Ha pedig szexuális erőszak áldozatai lettek, akkor is őket hibáztatták.

A tökéletes külső

A római férfiak a világos, sima bőrű, karcsú, mégis kissé robusztus testalkatú, keskeny vállú, széles csípőjű, vastagabb combú, kis mellű nőket kedvelték, akiknek minimális testszőrzetük volt, a fehér fogú, hosszú szempillájú, valamint a higiéniára ügyelő lányok pedig még nagyobb előnyt élveztek. 

A római asszonyok persze már akkor is igyekeztek megfelelni az elvárásoknak, ehhez pedig leginkább a bőrápolás és a smink erejét használták fel. Olívaolajjal, majd kalcium-karbonáttal vagy habkővel hámlasztották a testüket, hogy még selymesebb legyen. Ezután vízzel vagy illatosított olajokkal öblítették le a keveréket. Az arisztokraták sokszor tejfürdőt is vettek.

Ilyen volt a szex az ókori Rómában

Az ókori rómaiak alapvetően szabados szexuális életet éltek, a szex nagy szerepet játszott mindennapjaikban és kultúrájukban is. Azonban ezen a területen is hatalmas különbségek voltak a nemek között. A törvények és a társadalom leginkább csak a férfiaknak engedte a gyönyörök élvezetét, a nőknek főleg alávetett szerepet szántak mind a házasságokban és a hálószobákban egyaránt.

Ilyen volt a szex az ókori Rómában: a nőktől engedelmességet vártak, a férfiak bátran félreléphettek

Az ókori rómaiak hírhedtek laza erkölcseikről, ám a törvények hivatalosan csak a férfiaknak engedték a gyönyörök hajszolását.

Elolvasom
Ezt is szeretjük