Golda Meir Izrael állam egyik alapítója, 71 éves korára lett a világ harmadik, és egyben Izrael első női miniszterelnöke. Ma már mindenki tetteiről emlékezik a „zsidók királynőjeként" is emlegetett nőre, de rögös út vezetett a politikai pályára.
1898. május 3-án született Kijevben Moshe és Bluma Mabovitch lányaként. Édesapja ácsként dolgozott, és valószínűleg Ukrajnában maradtak volna, ha nem folytatódik 1905-ben az 1881-ben már megkezdett pogrom, tehát a vallási és etnikai kisebbség üldözése az országban.
Golda Meir viharos gyerekkora
Nem sok mindent lehet tudni Golda Meir gyerekkoráról. Egy biztos, hogy még 1906-ban kényszerből el kellett hagyniuk szülőotthonát, miután 1905. október 18-án a kijevi városháza összeomlott. A felháborodott és kontroll nélkül tomboló lakosság a lehető leghamarabb akart bűnbakot találni a keletkezett problémára, és a zsidókat, valamint a szocialistákat kiáltották ki minden bajuk okozójának. Miután kihirdették a pogromot, legalább száz zsidó vallású embert végeztek ki a tüntetők. Golda Meir egyik visszaemlékezésében felelevenítette, ahogy édesapja bedeszkázza az ajtókat, hogy védekezzen a feldühödött erőszaktevők ellen. Az egyik történész feljegyzései szerint az 1905-1906-os pogromhullám következtében csak az ukrajnai Odessza városát nézve 800 zsidó vesztette életét. Golda Meir később azt nyilatkozta, hogy ezek a gyerekkori borzalmak, amiket át kellett élnie az antiszemitizmus miatt, komoly befolyással bírtak arra, hogy elkötelezze magát egy biztonságos zsidó állam létrehozásában. Itt született meg Izrael jövőbeli vasladyje.

A történelem ezen viharos időszakában Golda Meir családja döntött, édesapja már 1903-ban kiment munkát keresni Amerikába, végül 1906-ban együtt az Egyesült Államokba emigráltak, majd Wisconsin államban, Milwaukee-ben telepedtek le. Már az iskolában csatlakozott egy cionista csapathoz, a jiddis kultúrával is behatóan megismerkedhetett. Az évek során tanárnak tanult ki, majd nem sokkal utána meg is házasodott.

Végül, 1921-ben férjével, Morris Myersonnal Palesztina brit mandátuma alá tartozó területére költözött, ahol kibucnyikoknak álltak, tehát kibucban laktak. Nem sokkal ezután férje megbetegedett, így átköltöztek Tel Avivba, végül Jeruzsálemben kötöttek ki, ahol megszületett két gyerekük. Golda Meir a Hisztadruth hivatalának pénztárnokaként tudott elhelyezkedni, ahova kibucmunkásokat szerveztek be, később ez a hivatal Izrael legfontosabb gazdasági szervezetévé vált.

Itt beindult Golda Meir karrierje, 1928-ban a Munkás Nők Tanácsának titkára lett, és különböző nemzetközi tárgyalásokon képviselte őket, 1929 után pedig már a Cionista Világszervezetnél is megjelent, mint küldött.

1940-ben a Histadruth politikai osztályának vezetője lett, mindeközben harcolt az 1939-es brit Fehér Könyv ellen, amiben korlátozták a zsidók emigrálását Palesztinába, olyannyira, hogy Golda Meir ebben az időben illegális bevándorlásokat is intézett.

1946-ban a Cionista Zsidó Ügynökség vezetőit bebörtönözték, így végül őt nevezték ki a politikai osztály vezetőjének, Moshe Shertok-Sharett helyére, aki egészen Izrael függetlenségének kikiáltásáig, 1948. május 14-ig letartóztatás alatt volt. Ezen a napon Izrael Ideiglenes Államtanácsának tagjaként Golda Meirt az a megtiszteltetés érte, hogy aláírhatta az Izraeli Függetlenségi Nyilatkozatot. De öröme nem tartott sokáig, 1951-ben férjét, majd édesanyját is elvesztette.

Már a legelső izraeli parlamenti ülés során munkaügyi miniszterré nevezték ki, és Izrael Állam egykamarás törvényhozó testületének, a Kneszet tagja lett. Ő foglalkozott a bevándorló zsidók lakhatásával és foglalkoztatásával, több tízezer házat építtetett Izraelben. David Ben-Gurion 1956-ban a „legjobb embernek" nevezte, és Izrael külügyminiszterének választotta. Golda Meir Amerikával és Afrikával építette a kapcsolatokat.

Már 1966-ban betegeskedett, lemondott a külügyminiszteri tisztségéről, de politikai pártjának nyomására átvette az újonnan megalakult Izrael Munkáspárt vezetését, és sikerült a több részre szakadt munkáscsoportokat egyesítenie. Újra nyugdíjba vonult, de nem élvezhette sokáig a gondtalan éveket, mert Levi Eshkol miniszterelnök halála után a Munkáspárton belüli ismét konfliktusok alakultak ki, így visszatért pályájára, és hivatalosan átvette Izrael miniszterelnöki posztját. Ezután a Munkáspártja meg is nyerte 1969-ben a választásokat.

1973-ban kitört az arab-izraeli háború, ami Jom kippuri háború néven vált ismertté, lévén, hogy épp az ünnep alatt zajlott. Ugyan Izrael győzött, de a keletkezett károk és a felkészületlenség miatt saját magát okolta Golda Meir, noha a kivizsgálások során nem találtak semmi kifogásolhatót ellene. Végül 1974-ben lemondott a miniszterelnöki posztjáról.

Mindenki úgy emlékszik rá, mint Izrael kedves nagymamájára, aki a szükség órájában teljes erejével támogatta az országot. Jeruzsálemben, 1978. december 8-án hunyt el leukémiában, sírját a Herzl-hegy őrzi.
(Képek forrása: Getty Images Hungary)
Segítünk megtalálni a legjobbat!
A Vitaminkalkulátorunk 9 egyszerű kérdéssel több mint negyven vitaminunk közül ajánl két olyan terméket, amik céljaidnak leginkább megfelelnek. Figyelembe vesszük a fizikai aktivitást, étkezési szokásokat és érzékenységeket, hogy a legjobb döntést hozhasd. Tudjuk, hogy könnyű elveszni a részletek közt, de mi itt vagyunk, hogy segítsünk!
Promóció