Helena Rubinstein szegény lányból lett a 20. század egyik leggazdagabb üzletasszonya: keményen megdolgozott sikereiért
Helena Rubinstein önerőből épített hatalmas kozmetikai birodalmat. A sikeres asszony igazi inspiráló példakép mindenki számára.

helena rubinstein cover
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Helena Rubinstein a 20. század egyik leginspirálóbb asszonya: egy férfiak uralta világban lett önerőből elképesztően sikeres és gazdag.

Keményen megküzdött azért, hogy betörjön a kozmetikai iparba, és rendíthetetlenül dolgozott, hogy nevet és ismertséget szerezzen saját márkájának.

Szegény lányból sikeres üzletasszony

A Jean Cocteau által a Szépség Császárnőjének becézett hölgy 1872-ben született Chaja Rubinstein néven Krakkóban, Augusta és Horace Rubinstein gyermekeként. A nyolc lánytestvér közül ő volt a legidősebb. Szülei később férjhez akarták adni, ám Helena elmenekült az elrendezett házasság előtt. 1896-ban szinte pénz nélkül, minimális angoltudással és csupán néhány doboz krémmel a bőröndjében indult útnak Ausztráliába nagybátyjához. A hajón döntött úgy, hogy Helenára változtatja nevét Szép Heléna után, már így íratta fel magát az utaslistára.

helena rubinstein 1
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

Az akkor 24 éves lány gyönyörű porcelánbőrével felkeltette az ausztrál nők figyelmét, és kivívta elismerésüket. Innen jött az ötlet, hogy akár árulhatná is krémjeit, melyek fő alapanyagai a gyógynövények és a lanolin voltak, utóbbi kellemetlen szagát levendulával, fenyővel, illetve tavirózsával semlegesítette. A Valaze nevet viselő hidratálótermék hatalmas sikert aratott a száraz, megviselt bőrű hölgyek körében, és egyre több fogyott belőle.

Később egy teakereskedés vezetőjétől, J. T. Thompsontól kapott 100 fontot, egy művész megtervezte számára a logót, így 1902-ben megnyithatta első saját üzletét Melbourne-ben. A vevők itt nem csupán a krémeket szerezhették be, de bőrápolási tanácsokat is kaptak, és segítséget abban, hogy melyik termék a legmegfelelőbb számukra.

A cikk az ajánló után folytatódik

Hatalmas kozmetikai birodalmat épített

Vállalkozása hamar sikeres és jövedelmező lett, ezért két további üzletet nyitott, majd visszatért Európába, és még jobban beleásta magát a szépségápolás tudományába, művészetébe. Üzletei vezetésében testvérei segítettek neki. 1908-ban megnyitotta londoni szalonját, és ugyanebben az évben ment hozzá az újságíró Edward William Titushoz, akivel két fiuk született.

1912-ben Helena Párizst is bevette, itt, illetve Németországban is szalont nyitott. Az első világháború kitörésekor pedig Amerikába költözött családjával, ahol szintén létrehozta saját üzletét. A Fifth Avenue-n található spában volt többek között egy étterem is. Zseniálisan használta ki az ottani piacot, tudta, milyen a hatékony marketing, és kemény harcot vívott az olyan versenytársakkal, mint Elizabeth Arden. 1928-ban végül 7,3 millió dollárért eladta cégét a Lehman testvéreknek, majd egy évvel később alig egymillió dollárért vásárolta vissza a gazdasági válság miatt. Ez a döntése akkoriban Amerika egyik leggazdagabb nőjévé tette őt.

helena rubinstein 3
Fotó: Orlando / Getty Images Hungary

Sikerét nemcsak elhivatottságának, szenvedélyének és kitartó munkájának köszönheti, hanem annak is, hogy folyton tanult, és a legjobb emberekkel dolgozott. Orvosokkal, bőrgyógyászokkal, kozmetikai sebészekkel vette körbe magát, akik segítettek fejleszteni termékeit és a saját tudását is. 1910-ben kidolgozta a bőrtípus szerinti osztályozást, szigorú tudományos vizsgálatoknak vetette alá termékeit, 1939-ben pedig megalkotta az első vízálló szempillaspirált, amelyet egy vízibalett-előadáson mutatott be a nagyközönségnek. Az ’50-es években pedig piacra dobta férfiak számára készült termékcsaládját.

Rájött, hogy a nők a legszívesebben elegáns környezetben szépülnek, ezért szalonjait a luxus jellemezte. A párizsi üzletet például egy divattervezővel, Paul Poiret-vel dekoráltatta ki. Helena Rubinstein egyébként nagy műgyűjtő és művészetpártoló volt, egyes üzleteit olyan hírességek szobrai díszítették, mint Brancusi vagy Modigliani. 1953-ban pedig létrehozta a Helena Rubinstein Foundationt, amely orvosi kutatásokkal, egészségüggyel és rehabilitációval foglalkozó szervezeteket támogatott. Annak ellenére, hogy a világ egyik leggazdagabb emberévé vált, egyáltalán nem szórta a pénzt. Nem rajongott a méregdrága ruhákért, állítólag sokkal szívesebben vásárolt turkálókban, mint luxusüzletekben, sőt ebédet is előre csomagolt magának otthon.

1938-ban elvált férjétől, és hozzáment a nála 23 évvel fiatalabb Archil Gourielli-Chkoniához, aki 1955-ben hunyt el. Helena tíz évvel később, 1965-ben, 92 évesen követte őt. Élete utolsó éveiben sem pihent, betegágyából is keményen dolgozott, egy évvel halála előtt pedig kiadta önéletrajzi könyvét My Life for Beauty címmel. Saját cége 1988 óta a L’Oréal csoport tagja.

Elizabeth Arden lebilincselő története

Helena Rubinstein nagy riválisa, Elizabeth Arden volt a 20. század másik elképesztően gazdag és sikeres asszonya. Önerőből küzdötte fel magát az 1900-as évek legsikeresebb, leggazdagabb asszonyai közé, nevét pedig a mai napig ismeri a világ. A kozmetikai ipar úttörőjének története nemcsak lebilincselő, de rendkívül inspiráló is.

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük